Életbe lépett agrárkamarai törvény

Az Országgyűlés elfogadta az augusztus 1-jén életbe lépett Magyar Agrár- Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról szóló törvényt, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai agrártársadalom összefogásának támogatása illetve a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében alkotott meg.
 
 

Életbe lépett agrárkamarai törvény

Az Országgyűlés elfogadta az augusztus 1-jén életbe lépett Magyar Agrár- Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról szóló törvényt, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai agrártársadalom összefogásának támogatása illetve a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében alkotott meg.
 
 
 
 
 

Életbe lépett agrárkamarai törvény

Az Országgyűlés elfogadta az augusztus 1-jén életbe lépett Magyar Agrár- Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozásáról szóló törvényt, melyet a Vidékfejlesztési Minisztérium a hazai agrártársadalom összefogásának támogatása illetve a mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében alkotott meg.
A jogszabály alapján a kamarai tagság az agrárgazdasági és az élelmiszeripari tevékenységet folytató gazdálkodóknak is kötelező lesz. A rendelet szerint 60 napon belül –szeptember 31-ig- minden érintett köteles a www.agrarkamara.hu oldalon található online regisztrációs felületen bejelentkezni a nyilvántartásba valamint 5000 forintos kamarai hozzájárulást fizetni. Regisztrációra kötelezett minden olyan természetes illetve jogi személy, aki a törvény alapján agrárkamarai tagságra kötelezetté válik. Amennyiben valaki egyszerre több önálló vállalkozása révén is kötelezett a kamarai tagságra, akkor minden érintett vállalkozását külön kell bejelentenie.

A regisztráció alól mentesülnek, akik tagjai:

-a Magyar Állatorvosi Kamarának
- a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának
- a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezetnek
- vagy valamelyik hegyközségnek

De csak akkor, ha e tagságukkal összefüggő tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

 Az új törvény lehetőséget teremt a magyar agrár- és élelmiszergazdaság szereplői számára egy jól szervezett, a helyi érdekeket jól ismerő és képviselő köztestület felállítására, valamint hogy a termelők és feldolgozók összefogva, állami beavatkozás nélkül is hatékonyan el tudják érni céljaikat. A gazdasági válság hatására Európa-szerte felértékelődtek a gazdasági együttműködés különféle formái, amelyek a közjogi típusú kamarai rendszert működtető országokban jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a vállalkozások túlnyomó része a gazdasági válság ellenére is meg tudja őrizni versenyképességét.
 A kormány fontosnak tartja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszergazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen.
A tagsági kör kiszélesítésével a kamara potenciálisan több százezer tagot tömöríthet magába és így a jövőben az érdekképviseletüket a jelenleginél jóval hatékonyabban láthatja el.
Az új jogszabály értelmében kulcsfontosságú szerepet kap a szétszakított élelmiszerlánc ismételt összekapcsolása. Ennek köztestületi, intézményi kereteit teremti meg az élelmiszerlánc mentén szerveződő agrárkamara, melynek az érdekképviselet mellett hasznos információkkal is el kell látnia a résztvevőket.
Az agrárkamara szervezete alulról szerveződő lesz, ennek jegyében települési szervezeteket hoznak létre. A feladatokat tekintve némi bővülést – többek között jogi tanácsadást, növényvédelmi előrejelzést - jelenthet az átalakítás, és a jövőben jelentős közfeladatokat is kaphatnak, de nem vettek el olyan területeket, mint például a szakképzés.

 

 

 
 

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!