Növényfenológiai állapotok:        
    Szőlő:    Érés kezdete, bogyók színeződése (BBCH 81)
    Alma:    Érés kezdete, színeződés kezdete (BBCH 79)    
    Cseresznye-meggy:    Betakarítás utáni állapot (BBCH 90)
    Napraforgó:    Zöldérés (BBCH 81)
    Kukorica:    Tejesérés (BBCH 75)
    Őszibarack:    Betakarítás utáni állapot (BBCH 90)
    Kajszibarack:    Betakarítás utáni állapot (BBCH 90)
    Görögdinnye:        Betakarítás
    Málna:    Letermett vesszők kimetszése

Az időjárás alakulása:
Július második felében is tovább folytatódott a forró, nyári időjárás, igaz, a hónap középső dekádjában volt egy enyhe lehűlés, aminek hatására a napi középhőmérsékletek néhány fokkal csökkentek, majd visszatértek a napi 36-37°C-os maximumok. A havi középhőmérséklet 24,6 °C volt. A havi csapadékösszeg megyei szinten 90-115 mm, ami meglehetősen szélsőséges eloszlást mutat. Július 29-én 33,6 mm csapadék hullott Eger környékén, de a megye több területén is meghaladta a 40-45 mm-t. Sajnos a záporok, zivatarok sokszor jégeső kíséretében érkeztek meg, Aldebrő, Feldebrő és Kápolna területén okozott nagyobb kárt a szőlőtőkékben a borsó, helyenként cseresznye nagyságú jég. A nyári hónapok csapadékösszege jónak mondható, a növények a tavaszi és a tavaly őszi csapadékszegény időjárás nyomait viselik magukon.

Kártételi veszélyhelyzettel fenyegetnek:
Súlyos kártétellel veszélyeztető növényvédelmi helyzet nem alakult ki, az időjárás nem kedvezett a kártevők elszaporodásának és a betegségek további fertőzésének, ezért nem fenyeget kártételi veszélyhelyzet.


Általános növényegészségügyi helyzet:

Polifág kártevők:
A fénycsapda fogási adatai alapján továbbra is rajzik a fekete nappalibagoly (Tyta luctuosa), 86 darabot fogott a csapda, a rácsos rétiaraszoló (Chiasmia clathrata), a felkiáltójeles bagolylepke (Scotia exclamations, a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis). Továbbá rajzik a szénailonca (Hypsopygia costalis), az őzbarna-fűbagoly (Hoplodrina octogenaria). A csapda egyre nagyobb számban fogja a tarka apróaraszolót (Idaea rusticata) és a nyári zöldbaglyot (Trachea atriplicis) is. Megjelent a rozsdaszínű rétibagoly (Mythimna ferrago) és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) második nemzedéke a lágyszárú növényeken.
Az amerikai fehér medvelepke második nemzedékének kártétele közepes szintű, a korábbi évekhez hasonlóan főként a megye déli részén okozott problémát utak mentén, közterületek, útsorfákon és házi kertekben.
Az amerikai lepkekabóca is szép számban jelent meg főként házi kertekben, parkokban. A kártevőnek egy nemzedéke fejlődik és közel 100 növényfajon, köztük lágy- és fás szárú fajokon is megfigyelhető. Kártétele a leveleken, a hajtásokon, lágyszárú növények esetén, a száron is megjelenő szívogatásban rejlik. A levelek fonákján lévő fehér viaszváladék jelzi előfordulásukat.
A mezei pocok fertőzöttsége a megye egész területére nézve gyenge, ruderálián, pillangós területeken és az őszi kalászosok tarlóin is. A felügyelők által begyűjtött adatok alapján Nagyréde, Erdőtelek, Heves, Hatvan és a megye északi része 70-80%-ban mentes, 20-30%-ban gyenge fertőzöttséget mutat.

Kultúrák károsítói:

Szántóföldi kultúrák:
A napraforgó zöldérés fenológiai állapotban van, a tányér háta még zöld, a magok külső harmada sötét és kemény. A napraforgó táblákra általánosan elmondható, hogy a növények termete és a tányérok mérete kb. 50%-os, a várható termésátlag 1,8-2,5 t/ha.  Az aszályos időjárás kedvez a makrofominás szárkorhadás megjelenésének, a talajba került növényrészeken lévő mikroszkleróciumokkal fertőzi a növényeket. A kórokozó számára magas, 25-30°C körüli hőmérséklet kedvező.  

A kukorica tejesérés fenológiai állapotban van, a szemek sárgásfehérek, tejes tartalmúak, nedvességtartalmuk 60-70%. A Boconád határában június 26-án kihelyezett kukoricabogár csapdánk az utolsó leolvasás alkalmával, július 26-án 48 db imágót fogott. A leolvasás 10 naponta történik.
A kukoricamoly a fénycsapda fogási adatai alapján továbbra is rajzik, a csapda július második felében mindössze 5 db imágót fogott.

Kertészeti kultúrák:
Az almaültetvényekben az időjárás kedvez az almafa varasodás fertőzésének, hiszen ennek mindkét meghatározó tényezője – a növényfelület nedvesség és a léghőmérséklet (20 °C) – teljesül, így veszélye a fogékony fákon továbbra is fennáll. A tavalyi évben erősen fertőzött ültetvényben idén is komoly károkat okoz a varasodás, a tünetek mind a gyümölcsön, mind a levélen megfigyelhetők.

Az alma az érés kezdetén van, a fajtára jellemző színeződés megkezdődött. Az almamoly és az almalevél-aknázómoly második nemzedéke folyamatosan rajzik, augusztus elsején utóbbiból 315 db imágót fogott a feromoncsapda. A szőlő is az érés kezdetén van, a bogyók már javában színeződnek. Egyes korai fajták, így például a Turán már elérte a fajtára jellemző színezetet. A jégeső és a rovarok által okozott mechanikai sérülések utat nyitottak a fakórothadás megjelenésének. A betegség inkubációs ideje a számára optimális hőmérsékleten (25°C) 8 nap. Július 30-án észleltük a betegség által okozott tüneteket a bogyókon. A szőlőperonoszpóra a számára optimális időjárás miatt még okozhat károkat a leveleken. A fürtökön már csak a késői fajtákban (pl. Merlot) tudna jelentősebb kárt okozni, de a levelek védelmében indokoltak a további kezelések. A bogyók szőlőlisztharmat érzékenysége már csökkent, de a jövő év szempontjából a levelek védelme sem hanyagolható el. A zsendülés kezdetén gondolnunk kell a szőlő szürkerothadás elleni védelmére is. Az esős időjárás önmagában is fertőzésre hajlamosító tényező, de a sok csapadék fiziológiás bogyórepedésekhez vezethet. A szőlőlisztharmat, a szőlőmolyok és a darazsak kártétele is kaput nyit a rothadásos megbetegedéseknek.
A tarka szőlőmoly egyedei fejlett lárva állapotban vannak, de már megjelentek az első bábok is. A harmadik nemzedék okozhat még súlyos károkat, a védekezést szertől függően, de általában a lárvakelés időpontjához kell időzíteni.
A szilva-takácsatka minden fejlődési alakja megtalálható a szőlő leveleinek a fonákján. Továbbra is nagy egyedszámban vannak jelen a kezeletlen területeken.