Már nem vagyunk „pontatlanok”
Furcsa gondolatokkal készülődtek a mérkőzésre az egri szurkolók, akik évtizedek óta vártak szeretett csapatuk első hazai NB I-es fellépésére. Arra, hogy mindezért 130 kilométert kelljen utazni sose gondoltak volna. Sajnos a Magyar labdarúgó Szövetség döntése értelmében, Farkas Ádáméknak a Fáy utcában kellett fogadniuk a Siófokot.
Rettenetesen kezdődött a mérkőzés számunkra. Ott folytattuk, ahol Szombathelyen abbahagytuk. A vendégek irányították a játékot, sok helyzetet alakítottak ki, amiből egyet értékesítettek is. A 21. percben Egerszegi passza után Sipos lőtt a kapuba. Ekkor úgy tűnt esélyünk sem lesz visszajönni a meccsbe. Védelmünk sokat hibázott, középpályásaink súlytalanok voltak, a csatárokat pedig észre se lehetett venni. Az első játékrészben örülhettünk, hogy csak egy góllal vezetett az ellenfél.
A második félidőben már rá sem lehetett ismerni a fiúkra. Többen is mondogatták a nézőtéren, hogy végre felébredtünk, talán számunkra is elkezdődik a bajnokság. Simon Antal legénysége, mindent megtett az egyenlítés érdekében. Többet birtokoltuk a labdát, és nekünk voltak a nagyobb helyzeteink, amiből egyet gólra is váltottunk. Szasa Dobrics a 60.percben Igor Pisanjuk passzát nyolc méterről irgalmatlanul a léc alá vágta. 1–1. A gól után mindkét együttes a biztonságra törekedett. A lelátóról azt lehetett érezni, hogy az egy pont mindkét fél számára tökéletes. Helyzetek már nem voltak, így maradt az igazságos döntetlen.
Ami pozitívum, hogy képesek voltunk felállni a padlóról, egy masszív csapat ellen pontot szereztünk, illetve az a maroknyi szurkolótábor, akik azért utaztak több száz kilométert, hogy „hazai” környezetben is láthassák a kedvenceket.
Horváth Károly:
Mérkőzés előtt sok problémánk volt. Több játékosunk meccshiánnyal küszködik ennek ellenére bíztam benne, hogy pontot szerzünk, ami sikerült is. Mégsem vagyok elégedett. Az Eger bebizonyította, hogy jól felkészített csapat.
Simon Antal:
Két ellentétes félidőt láthattunk. Első félidőben tompák voltunk, és voltak szerkezeti problémáink is. A második félidőben uraltuk a játékot, több helyzetünk volt. Talán mi közelebb álltunk a győzelemhez. A Siófok egy stabil első osztályú csapat. Ez az eredmény elfogadható semleges pályán.
Mint újságíró mindenképp meg kell jegyeznem, a Vasas stadionja semmivel se jobb, mint az egri. Nem volt eredményjelző, nem volt wifi, áramért könyörögni kellett, a stadion gyepszőnyege inkább hasonlított libalegelőre, mintsem focipályára, a lelátóról nem is beszélve. Pedig úgy tudtam, ezek elengedhetetlen feltételek, hogy első osztályú mérkőzést lehessen játszani. Én finomabban fogalmaztam, mint az egri ultrák, akik a meccsen nyomdafestéket nem tűrő jelzőkkel illették az MLSZ-t. Ezen azért érdemes elgondolkozni.
(Fotó.Heol.hu/Lénárt Márton)