←→

Hirdetés

 
 
 

A kultúra a föld alá költözik

Nagy Kata 2012.07.27.00:00
Megújul a város alatt húzódó érseki pincerendszer. Egerben minden a szőlőről, a borról, a pincékről és a történelemről szól. Most se lesz ez másként, csak a meglévő több száz éves pincerendszer ötvözik a modern technikával. A pincében valóban élesednek a fények.
 
 

A kultúra a föld alá költözik

Nagy Kata 2012.07.27.00:00
Megújul a város alatt húzódó érseki pincerendszer. Egerben minden a szőlőről, a borról, a pincékről és a történelemről szól. Most se lesz ez másként, csak a meglévő több száz éves pincerendszer ötvözik a modern technikával. A pincében valóban élesednek a fények.
 
 

Hirdetés

 
 
 

A kultúra a föld alá költözik

Nagy Kata 2012.07.27.00:00
Megújul a város alatt húzódó érseki pincerendszer. Egerben minden a szőlőről, a borról, a pincékről és a történelemről szól. Most se lesz ez másként, csak a meglévő több száz éves pincerendszer ötvözik a modern technikával. A pincében valóban élesednek a fények.
Az egrieknek nem újdonság, hogy a város alatt közel 130 km pincerendszer húzódik. A Taverna, Kazamata nevei is ismerősen csengenek, csak úgy, mint a Város a város alatt kiállítás. A város rehabilitáció egyik projektelemeként ezek a helyek összekapcsolódnak és az unalmas, nyirkos pincefalakat fényfestéssel, vásártérrel, üvegliftekkel, interaktív játékokkal, periszkóppal teszik turisztikailag vonzóvá.

-Nem akarunk konkurálni a város egyetlen kiállításával sem. Célunk, hogy a város látványosságai közé beemeljük a pincerendszert, összekötve más turisztikailag frekventált célpontokka l- emelte ki Kormos Gyula építész. - Eger nagy hiányossága, hogy nincs olyan tárlat, amely Eger történetét mutatná be. Itt az ember előtti időkig, a város kialakulásáig megyünk majd vissza - húzta alá a szakember.

A tervek szerint 2014 őszén már birtokba vehetik az idelátogatók a megújult Város a város alatt pincerendszert.
 
Fotó: Nemes Róbert
 
 
 

 
 

Hozzászólások

  • 2Bekiabáló2012augusztus02.14:21ÚjVálasz

    Csak azt nem írják, hogy ez a projekt kb.1000 millió forintba kerül, aminek az önrészét a városnak kell kifizetni. Egyébként ezeken a helyeken (Taverna, Érseki pincerendszer) most is vannak működő kiállítások (Város a Város alatt, ill. Szemfényvesztés) amelyekkel nem konkurálni fog, hanem ezek egyszerűen hely hiányában megszűnnek.
    Az ötlet egyébként tényleg lehet jó, de ebben a válságos helyzetben nem biztos, hogy megéri erre költeni. Egy ilyen volumenű kiállításnak az üzemeltetési költsége is tetemes, lehet hogy ezt sem fedezik a belépőjegyek, nemhogy a látványosság bekerülési költségét.
    Az ilyenfajta beruházások miatt (és még Egerben több ilyenről is van szó) adósodnak el a városok.

     
  • 1Bekiabáló2012július30.14:30ÚjVálasz

    Akár akarnak, akár nem, de mégis csak konkurálni fognak a Tietze-féle Város a város alatt-al. Ami jó dolog, mert a konkurencia megléte (a verseny) általában javítja a szolgáltatás minőségét.
    A kiállítás ötlete egyébként is jó. Szóval hajrá!

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

 

Hirdetés

 
 
 

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
 

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
 

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
 

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
 

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
 

Hirdetés

 
 
 
 

Hirdetés