Várvédelem másfél milliárdból

Magyar Gina 2008.04.24.00:00

Kísértetiesen hasonlít egymásra az a két eljárás, amely az M25-s elkerülő út kálváriáját jellemzi és az egri vár rekonstrukciójának kérdésével kapcsolatban történik. Évek óta foglalkoztatja az egri és a megyei önkormányzat vezetőit a várban mára lepusztult területek felújítása, ám valamiért eddig csupán kisebb kiegészítő pályázatok beadására volt lehetőség, melyből foltozgatták a teljes renoválásra szoruló területeket, épületeket.

Várvédelem másfél milliárdból

Magyar Gina 2008.04.24.00:00

Hirdetés

Várvédelem másfél milliárdból

Magyar Gina 2008.04.24.00:00

A történet onnan ágazik el, hogy a vár ügyében előrelépés történt, hiszen a két önkormányzat a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatósággal és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal karöltve beadta pályázatát egy 1,5 milliárd forintos fejlesztési támogatásra, tíz százalék önerő mellett.

Az elnyerhető összegből olyan jelentős beruházásokat kívánnak (még mindig) véghezvinni, amelyek elsősorban a turistákat vonzza. Ezen kívánalmak alapján esett a választás három objektumra: a Szép bástyára, az egykori Provizóri és a Gótikus Püspöki Palotákra. Ez utóbbinak keleti szárnya elpusztult és újraépítésével párhuzamban közösségi funkciót is kapna, ahol ruhatárat, múzeumi boltot szeretnének létrehozni. A bővítmény újjáteremtésének legfontosabb mozzanata talán mégis az lesz, hogy átjárhatóvá válik a palota összes szintje a tetőtérrel együtt, ami jelenleg üresen áll. Ide egy Heves megye népművészetét bemutató kiállítást terveznek.

A legnagyobb volumenű átalakítás a Gótikus Palota jobb oldalán elhelyezkedő 4-es számú épület fejlesztése lesz, bár ez az építmény nem mondható réginek, alapjai az egykoron Provizóri Palotaként üzemelt területen nyugszanak, amely neves várkapitányunk Dobó István palotája volt, aki helytartó provizorként is működött a városban. Ez az építmény nem maradt fenn, csupán az alatta elhelyezkedő pincerendszer ami még használható a modern kor számára. A 4-es számú épület alatt 14 méter mélyen és 250 méter hosszan fellelhető pincerendszer az egri püspökség egykori dézsmapincéje volt, most azonban az egri szőlészeti-borászati kiállításnak adna helyet.

A Szép bástya „bűne”, hogy rossz állapota miatt a vár csaknem egyötöd része le van zárva, a körülötte elhelyezkedő épületek sem használhatóak, mert nincs megfelelő csapadékelvezetés és a bástyáról az épületekre folyik a víz.

Igazi különlegessége lenne a várnak, hogy a Szép bástya szomszédságában egykor állt románkori székesegyház a meglévő falak mentén fényből épülne újjá, melyet az esti órákban csodálhatnák az egriek.

Nem túl bíztató előjel a sok szép tervvel kapcsolatban, hogy Dr. Veres Gábor a Vármúzeum igazgatóhelyettese szerint a tervek már 2003 óta előkészületben vannak, legalábbis akkor kötött együttműködési megállapodást a fent említett négy fenntartó. Dr. Veres elmondta, ugyan a pályázatot benyújtották a Regionális Operatív Programhoz, de az hogy mikor, a vár mely részére (esetleg egészére) mennyi pénzt nyernek, a következő hónapokban fog eldőlni, viszont mindenképpen az EU ezen költségvetési ciklusában. Reméljük valóban külön utakat fog járni az M25-s bekötőút és az egri vár sztorija, vagy ez is csak demagógia?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.