Most múlik pontosan
A kórház rekonstrukciója is szóba került a Semmelweis-napon
Sajátosan a Most múlik pontosan című dallal kezdődött a Markhot Ferenc Kórház Semmelweis-napi ünnepsége pénteken a Bartakovics Béla Közösségi Ház dísztermében. A különlegesen szép énekhangú Szabados Ágnest Cseh Balázs kísérte zongorán, majd a Farkas Ferenc Zeniskola fuvola együttese következett.
Az egybegyűlteket Habis László Eger Megyei Jogú Város polgármestere, Dr. Fűtő László a kórház ügyvezető igazgatója, Dr. Misz Mihály tanácsnok és Dr. Barta Gyöngyvér az OEP osztályvezetője köszöntötte.
A polgármester Eger és a térség polgárai nevében tiszteletét és nagyrabecsülését fejezte ki a szakma áldozatkész munkájáért. Hangsúlyozta, hogy tisztában van a kórház nehéz helyzetével. Az anyagi feltételek nem állnak rendelkezésre, noha az intézmény tulajdonosa a Heves Megyei Önkormányzat megnyert egy 4,5 milliárdos pályázatot. Elmondása szerint a kórház igazgatójával Dr. Fűtő Lászlóval rendszeres munkakapcsolatban állnak, mert sok a késedelem, a kétség az ötmilliárdos beruházás körül, melyből technológiai tömböt építenének, műtőket újítanának föl, melytől javulna az intézmény tárgyi ellátottsága is. A polgármester Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárral intenzív tárgyalásokat folytatott, úgy látta, a minisztérium elkötelezett a projekt megvalósulása mellett. A kis sikerekért is meg kell küzdeni Habis szerint, s ha összefognak a közéleti emberek és a szakmai vezetés, akkor elérjük a szükséges pozíciókat. Arra kérte az egészségügyi dolgozókat, hogy ezt a hitet, optimizmust, mely benne is munkál, tartsák meg.
Dr. Sárkány Péter osztályvezető főorvos Semmelweis életét, korszakalkotó felfedezését és halálának rejtélyes körülményeit idézte föl ünnepi beszédében.
Semmelweis Ignácot hagyományosan az anyák megmentőjének nevezik, mert rájött arra, hogy a sok szülő nő életét követelő gyermekágyi lázat maguk az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy nem mostak kezet boncolás után. Ezek után kötelezővé tette klinikáján a klórmész-oldatos kézmosást, s magára haragította szinte az egész orvostársadalmat. Szélmalomharca 47 éves korában bekövetkezett haláláig tartott. Élete utolsó éveit megbomlott elmével élte, majd egy bécsi elmegyógyintézetbe zárták. Betegségéért egyes veziók szerint a szifilisz a felelős, melyet egy vérbajos asszony boncolásakor szerzett, más elképzelések szerint összeesküvés áldozata lett, azonban ezt nem támasztja alá semmi. Halálának közvetlen oka egy az ápolókkal történt dulakodás során szerzett, később elfertőződőtt kézsérülés volt. Orvosi pályafutását a lelkiismeretesség, az önzetlenség jellemezte.
Az osztályvezető főorvos kiemelte, hogy ugyan sokszor értelmetlennek tűnő problémákon dolgozik egy-egy nagy elme, de ha nem gondolkodna senki a minket körülvevő értelmetlen dolgokon, akkor nem jutottunk volna ide, nem lennének olyan felfedézéseink, melyek alapvetően formálják át a szemléletünket. Semmelweisnek mindig lesznek követői, mert az ember bátor, kutakodó, kíváncsi, vállakozó természetű alapvetően.
Az ünnepség végén 23 orvos vehette át a 9 alorvosi, 8 adjunktusi és 6 főorvosi előléptetéséről szóló dokumentumot, valamint a kórházban eltöltltött több évtizedes munkájáért 5 szakdolgozó és egy orvos részesült főigazgatói dicséretben.