Maga az attrakció egyébként néhány másodperc alatt történt, mindenfajta előzetes figyelmeztetés, visszaszámlálás, kürtszó nélkül. Ezt többen nehezményezték is, mivel így nem tudták lencsevégre kapni az összeomlást. Volt, aki szarkasztikusan ismétlést kért, hogy másik kameraállásból is fölvehesse az eseményt.

Az üzem, melyre sokan nosztalgiával gondolnak vissza, hiszen munkát biztosított a környéken élőknek, tíz éve használaton kívül volt már. Egy vagyonmegosztás kapcsán került az egri önkormányzat tulajdonába. Most egy 50 százalékos intenzitású pályázaton elnyert pénzből ipari parkot alakítanak ki kis- és középvállalkozások számára a területen. A teljes beruházás 450 milliós lesz, de egyelőre még nem csaptak nagy hírverést a dolognak. Az iparkamarán és szakmai lapokon keresztül tájékoztatják majd a vállalkozókat a lehetőségről. A régóta tervezett Egert elkerülő út is a telep mellett haladna át, ennek megvalósulása már hosszú ideje csúszik, kérdéses, hogy addig is, amíg megépül, szerencsés lesz-e, ha a déli ipari csomóponttól a városon keresztül jönnek a gépek az északiba.

MÉRGEK A FÖLDBEN

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy mivel veszélyes hulladék található a telepen, a kármentesítést mindenképp el kellett volna végezni. Érdemesebb volt valamilyen funkciót találni a területnek, hogy az új helyzet később hasznos legyen.

- Az a szerencse, hogy egy agyagos vízzáró réteg van 3 méter mélységben, így a higany és az arzén nem tudott behatolni  a földbe – mondta el Várkonyi György. A mérgezőanyagok feltárását és lehatárolását fúrásokkal, laborvizsgálatokkal végezték.  Monitoringkutak is készültek. Ezekben még 5 évig figyelni kell, hogy változik-e a mérgezőanyagok szintje. Nagy részüket kiemelik, eltávolítják, veszélyes hulladéktárolóba viszik, de vannak olyan részek, melyek ott maradnak a területen a tervezett út alapozásaként. A problémát kicsit bonyolítja, hogy itt található a vízmű telepe is. A vezérigazgató szerint a veszélyes hulladékot sikerült lehatárolni a patak vonalában, mert azt ők is gondolták, hogy a víz azt kiodhatja. Jelenleg a koncentráció kicsi, és a fúrások bizonyították, hogy nem szivárgott át az arzén és a higany a vízbázisba.

A terület érdekessége még, hogy hasznosítása szerepelt az "Európa Kulturális Fővárosa"-projektben is. Az épületekben Fajcsák Dénes fiatal egri építész egy extrémsportoknak helyet adó Adrenalin Parkot képzelt el. Ez volt a diplomamunkája. Szerinte ez a robbantás a legrosszabb dolog, ami történhetett, hiszen az a nemzetközi trend, hogy ezeket az épületeket újrahasznosítják. A sors fintora, hogy aztán hivatalból épp Fajcsák Dénesnek kellett kiadnia a bontási engedélyt az épületekre.

Mint mondja, ezek szerkezetileg szilárdak voltak, hiszen hogy a kőőrléshez megfelelőek legyenek, komoly vasbeton megerősítéssel épültek. Még páternoszter is volt bennük. Ezt Várkonyi György is megerősítette, hiszen az „Életveszélyes”-tábla azért volt kinn a falon, mert miután szétszerelték a technológiát, lyukak maradtak a födémben. Azokat igyekeztek megóvni a balesetveszélytől, akik valamilyen okból betévedvén az épületbe nem ismerték a terepet.

Robbantás után egy téglaépület összeroskad, míg egy vasbeton-szerkezet eldől. Az, hogy szerkezetileg szilárd volt abból is látszik, hogy gyakorlatilag egyben maradtak a tömbök az összeomlás után is. Robbantás után már valóban életveszélyes bemenni egy ilyenbe. A megmaradt szerkezetet munkagépekkel bontják tovább. Egy mágneses válogatógép szedi majd ki a betonvasakat. A törmeléket apróra zúzzák egy törőgéppel. Ez lesz majd az új út alapja.

A robbantással azért vártak eddig, mert madarak fészkeltek az épületben. Most volt a költési időszakuk. De láthatóan a madarak kirepültek, az épületek összedőltek, csak a kő maradt. Meg egy kis méreg.

Sokan voltak kíváncsiak az összeomlásra Fotó: Egri Szín

 Fotó: Gál Gábor