Értelmezésében tizenöt nő vérzik, és arra vár, hogy táncra perdülhessen végre. A performansz műfajiságára jellemző, hogy maga az előadó, a közvetlen tér is beépül a produkcióba, egyszeriségében értelmezi újra az itt és most jelenét. Bornemisza Eszter kiállítása így inspirálója és egyben szerves része volt dr. Máriás bemutatójának.

Az este az élőművészet jegyében folytatódott: a Metropolis című némafilmet rögtönzött zenei aláfestéssel nézhették meg az érdeklődők. A fekete-fehér német némafilmet 1927-ben mutatták be, Fritz Lang rendezte. A történet 2026-ban játszódik, azt boncolgatja, hogy a társadalmi szakadékok hogyan jelenhetnek meg egy nagyvárosi térben, ahol a munkások az alsóbb szinteken, a földalatt, mesterséges fények között élnek, míg a vezetők a felhőkarcolók felső emeletein, a levegőn átívelő autópályák, repülőgépek kényelmét élvezve. A film tekinthető ős sci-finek, a későbbi cyberpunk-világszemlélet előképének.

 

A Cinematic liveact három zenekarból állt össze. A frissen Talentométer díjas Ethnofilból, a Soulclapból és a Kerekes Bandből improvizált együtt Weil András, Okos Gergö, Zahár Fanni, Kónya Csaba és Őrsi András. A filmvetítés igazi kultúrcsemege volt, hiszen maga a film is ritkán látható, a zenei aláfestés pedig megismételhetetlenségében is parádés volt.