Két nagy turisztikai fejlesztésre pályázik Eger

Egri Szín információ 2012.04.29.00:00

Két fontos fejlesztési pályázat is megjelent a napokban. Az áprilisban kiírt „Kiemelt turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése”, és a „Kiemelt turisztikai termék- és attrakciók fejlesztése” című pályázatokra két fejlesztést nyújt be az önkormányzat az április 26-i Közgyűlésen hozott testületi döntés alapján.

Két nagy turisztikai fejlesztésre pályázik Eger

Egri Szín információ 2012.04.29.00:00

Hirdetés

Két nagy turisztikai fejlesztésre pályázik Eger

Egri Szín információ 2012.04.29.00:00

A legfontosabb pályázati kondíciók:

•   A rendelkezésre álló keretösszeg a 2011-2013-as években: 10 milliárd 332 millió Ft
•   A támogatott projektek várható száma: 6 db
•   Az igényelhető támogatás összege minimum 500 millió Ft, maximum 3 milliárd Ft
•   A támogatási intenzitás a kulturális és örökség helyszínek és a gyógyhelyek fejlesztése esetében 95%-os
•   Az első benyújtási határidő 2012. május 7-e, eddig van lehetőség projektötlet benyújtására és projektjavaslat benyújtására a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

A TERVEZETT EGRI FEJLESZTÉSEK

A Bárány István Uszoda felújítása

A Közgyűlés által tavaly decemberben előkészítésre jóváhagyott „Komplex gyógyhelyfejlesztés az egri Bárány uszodában” című projekt. Az előkészítési pályázat nem jelent meg, így a jelen kiírás ad lehetőséget kétszakaszos benyújtásra: az első szakasz a projektötlet akciótervben való nevesítése. A Bárány uszoda felújítására sikeres építészeti tervpályázatot írt ki a város, a tervpályázat I. díjban részesített Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. terveit a Közgyűlés 2011. októberében tájékozató formájában megismerte, azóta elkészült a terv elvi engedélyes, terv szintű dokumentációja, amely a benyújtandó pályázat műszaki tartalmát képezi. A tervezett teljes beruházási érték bruttó 1,2 milliárd Ft.

Város a város alatt

Az Önkormányzat fejlesztési elképzelései között közel húsz évvel ezelőtt fogalmazódott meg a belváros alatt húzódó érseki pincerendszer turisztikai hasznosítása „Város a Város alatt” néven. A nyertes koncepcióból a leginkább attraktív és gazdasági szempontból hatékony elemek megvalósítását célozzák meg. Az elmúlt évek során, változó méretű tanulmányok különböző megoldásokat mutattak be a turisztikai hasznosíthatóságra, de a végleges tartalom a jelen pályázat benyújtásával a projektfejlesztés szakaszában alakulhat ki. A tervezett teljes beruházási érték bruttó 800 millió Ft.

2011. júliusában a pincerendszer turisztikai hasznosítására meghívásos pályázatot hirdetett az önkormányzat, melyen az első helyezett az egri Bástya Építész Kft. koncepciója lett. A tervező a pincerendszert öt külön programterületre osztja, ezek együtt, de külön-külön is üzemeltethetők:

•   FOGADÓ – látogatói épület, piactér (volt Kazamata)
•   CELLÁRIA – központi érseki pincerendszer a „Zöld szigettel”
•   HISTÓRIA – helytörténeti bemutató a kezdetektől napjainkig
•   RÖNTGENSZEMMEL – a föld alatt (volt Taverna)
•   LABIRINTUS – kalandjáték (Gyertyás Borok Háza és pincéi)

A fenti területek felhasználásával külön program:
A PANORÁMA – körtúra a pincékben és a felszínen

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.