A zárszámadás alapján jól gazdálkodott a város 2011-ben
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint az oktatási intézményeknél 200 millió Ft-os informatikai eszközfejlesztés valósult meg 2011-ben, az értelmi fogyatékosoknak több mint 90 millió Ft-ból modern, magas színvonalú ellátást biztosító napközi otthon épült. Az iparosított technológiával épült házak felújítására 25 millió Ft-ot, Öko programra 13 millió Ft-ot fordított a város, a hasonló, felújítási célokat szolgáló Panel plusz program keretében hiteltörlesztésre és kamatra 50 millió Ft jutott, megvalósult a nyugdíjasház energiatakarékos felújítása. Pince és partfal-problémák megoldására 60 millió Ft-ot fordított Eger városa. Jelentős tétel volt a belvárosi rehabilitáció tavaly elszámolt költsége, amely 2011-ben 300 millió Ft-ot jelentett. Intézményi hatáskörű felújításokra 45 millió Ft-ot juttatott az önkormányzat. Szociális területre az állami támogatással együtt közel 620 millió Ft-ot használt fel Eger városa.
Habis László polgármester összefoglalójából kiderült: az egri önkormányzati bevétel megközelítette a költségvetésben tervezett 18 milliárdos előirányzatot, a városnak 2,4 milliárd Ft-tal több bevétele keletkezett, mint amennyi kiadása volt. Eger központi költségvetési támogatása 5,1 milliárd Ft volt a tavalyi évben, ez az összeg 160 millió Ft-tal kevesebb, mint 2010-ben volt. Az önkormányzat egymilliárd Ft hitelt vett fel, kizárólag felhalmozási, fejlesztési célra, melyek összértéke 2,4 milliárd Ft volt. Beruházásokra 1,3 milliárd Ft-ot fordított Eger önkormányzata.
Amikor a helyhatóságok nagy része lehetetlennek látja a pozitív működési eredmény felmutatását, Egerben 1,9 milliárdos működési többlet keletkezett. A város saját bevételei összesen 8,4 milliárd Ft-ot tettek ki, a saját bevétel összege 290 millió Ft-tal meghaladta a megelőző év adatait. A helyi adókból 155 millió Ft-tal több érkezett be, mint 2010-ben, az adóbevétel összesen 3,5 millirád Ft volt. Növekedtek az illetékbevételek és Eger Önkormányzatának működési bevételei meghaladták az 500 millió Ft-ot.
Fontos tény, hogy az önkormányzati vagyon 700 millió Ft-tal gyarapodott 2011-ben, a város nagyon stabil, biztonságos befektetésekbe helyezi a pénzét - olvasható a sajtóközleményben.
Habis László kiemelte, hogy a város tavalyi megtakarítása 2,15 milliárd Ft, s ebből az intézmények pénzmaradványa összesen 500 millió Ft-ot tesz ki. Látható, hogy Eger intézményei felelősen, jól gazdálkodtak, s az itt keletkezett megtakarítás ott is marad.
A zárszámadást követően a pénzmaradvány felhasználásával az önkormányzat több, mint százmillió Ft-tal javítja a költségvetési egyensúlyt. A 2012-es költségvetésben tervezettnél 70 millió Ft-tal kevesebb hitelt vesz fel a város, valamint Eger 150 millió Ft tartalékot is képez. A 2012-ben felújításokra szánható keret a tavalyról megtakarított forrásból 90 millió Ft-tal növekszik, a Közgyűlés - április 26-i döntésével - beruházásokra 700 millió Ft-ot csoportosított át. A pénzmaradvány felhasználásával javul az önkormányzati társaságok helyzete is.
Az intézmények véleménye a 2011-es gazdálkodásról
Eger Költségvetési Intézményeinek Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) a múlt heti egyeztetés után levélben is megfogalmazta véleményét a 2011-es zárszámadásról és a pénzmaradványok felhasználásáról. A polgármester és a jegyző számára elküldött feljegyzésben az intézmének vezetői kiemelik, hogy Eger önkormányzatát felelős gazdának, jó partnernek tartják, a városvezetéssel és a hivatali szakemberekkel példás együttműködésben tudtak dolgozni a 2011-es esztendőben.
Kiemelik, hogy sok a nehéz helyzetben élő család, egyre több gyermek után veszik igénybe - városi támogatással - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. Szociális területen a KIÉT szerint igen nehéz költségtakarékosan gazdálkodni, ugyanakkor Eger nagy előnye, hogy család- és gyermekbarát környezetet biztosít.
Mint fogalmaznak: mindenki észleli, hogy foglalkoztatási biztonság van az egri intézményrendszerben, és a város a minőségi munka elismerésére is igyekszik áldozni. Nagyon örömteli és biztató eljárásnak tartják azt, hogy az intézményeknél „termelődött” pénzmaradványt az önkormányzat nem vonja el, hanem ezek az összegek az iskolák, óvodák fejlesztését szolgálják, munkájukat segítik - áll a sajtóközleményben.