Dívából konyhatündér
Nádasy Erika szakácsnő lesz
Nádasy Erika: Először is állandó éhség.(nevet) Tréfát félretéve: van, hogy az ember nem érzi jól magát abban a helyzetben, amiben van. És felmerül a kérdés, hogy mihez értek még? Hivatalos szakmám szerint képesített könyvelő vagyok és pénzügyi előadó.
Egri Szín: Dolgoztál ebben valaha?
Nádasy Erika: (nevet) Soha nem érdekelt. Mosogattam, fagyit árultam három hónapig, mielőtt színházba kerültem. Elvégeztem egy vendéglátói, üzletvezetői tanfolyamot is körülbelül 12 éve. A színházban kellékesként kezdtem, majd énekkari tag, később színésznő lettem. Most , mint gyakorló szakács fogok dolgozni az Eger Hotelben. Harmati úr először nem hitt nekem. Amikor erről beszéltünk, az volt az első kérdése: mit akarsz te a konyhámban, énekelni? Én meg mondtam, hogy inkább főznék. Aztán elhitte, hogy van erről papírom.
Egri Szín: Kiábrándultál a színházból?
Nádasy Erika: Meg kell élni valamiből. Hiába érzi úgy az ember, hogy van keresnivalója a társulatban, abból a pénzből nem lehet kijönni. Azt érzem egyfolytában, hogy ha kétszer ennyit játszanék, akkor se jelentkezne a fizetésemben, mert én egy egyszerű közalkalmazott vagyok, és azért felesleges ezen sírni, mert az ország nagyrésze (mosolyog) ugyanebben a helyzetben van. Neki kell veselkedni valami olyannak, amiben az ember még lát fantáziát. Esetleg akkor megengedhetem majd magamnak, hogy nem követelőzök a színházi pénztárban, hanem barátságból és valódi szerelemből is bemehetek a színházba.
Egri Szín: Nem gondolod, hogy nehezebb lesz, ha a színészet mellett, még szakácsként és háziasszonyként is tüsténkedned kell?
Nádasy Erika: Én már ezt próbáltam volt vendéglőm is két évig, hosszútávon valóban nem működik, hiszen mindkettő teljes embert kíván, de a párom és én vettünk egy telket, ahol idővel felépül a saját éttermünk, így ez a munka megoszlik majd.
Egri Szín: Elvégeztél egy szakács-tanfolyamot is. Jól tudom, hogy jeles eredménnyel?
Nádasy Erika: Igen, egyedül én kaptam az osztályban két ötöst, és újra általános iskolásnak éreztem magam. Nagy büszkeség volt, hogy igazi szakácsok és konyhalányok között engem-, aki eddig nem ezzel foglalkoztam-, emeltek piedesztálra a vizsgáztatók. Bebizonyítottam, hogy egy másik szakmából is be lehet csöppeni, úgy hogy az ember teljes értékű munkát tudjon végezni. Jó érzés volt. (nevet)
Egri Szín: Ezt a tapasztalatot fogod kamatoztatni az Eger Hotelben?
Nádasy Erika: Azok az alapok, amiketelsajátítottam a gyakorlatban biztosan teljesen máshogy néznek ki. Ez is egy szakma, hiába mondja az ember, hogy nincs ezen mit tanulni. Dehogynem, sőt!
Egri Szín: Az Eger Hotel tulajdonosa rábólintott arra, hogy nála légy szakács?
Nádasy Erika: Abban állapodtunk meg, hogy egy-két héten belül keresnek. Jelentem már megvan a tüdőszűrő papírom is. (nevet) A színházi pihenő időszakban, szeretnék tevékenyen részt venni az Eger Hotel munkájában. Megsúgom: a párommal közös vendéglőt tervezünk a vasárnapi ebédek stílusában.
Egri Szín: Csizmadia Tibor mit szól ehhez?
Nádasy Erika: Nem tudom. Egyszer találkoztunk, épp mikor Harmati úrral beszéltem a munkáról az Agria Park megnyitóján. Azt hitte, fellépek a rendezvényen, de én mondtam, hogy épp munkát keresek. Elmegyek szakácsnak. Arra számítottam megkérdezi, hogy ezt hogy gondolom, de csak annyit mondott, igazad van: a színházból nem lehet megélni.(nevet)