A kopasz énekesnő Egerben
A Kopasz énekesnő a félig román, félig francia író Ionesco első színpadi műve. Megírására egy angol társalgási nyelvkönyv abszurd mondatai, a kispolgári lét abszurd valósága ihlette. Kötelező alapmű, amit olyan könnyű élvezni, mint elrontani. Egerben a csapat nagyon értette a dolgát.
– Az az érdekes – nyilatkozta a rendező –, hogy amit a szerző 1949-ben még elképzelhetetlen abszurdként írt meg akkori eszközeivel, az sok esetben mára egyáltalán nem tűnik abszurdnak. Ezért kellett egy kicsit aktualizálni a szöveget.
Ez a ráncfelvarrás kitűnően sikerült. Az egri előadás több szempontból is példaértékű.
Az egyik, hogy tökéletesen be lehet rendezni hat székkel egy színpadot, és pillanatokon belül egy angol házaspár lakásában érezhetjük magunkat. A gesztusok, mozgások, a szemmozgással megrajzolt falak bútorok, minden rekvizitum nélkül nagyszerűen megteremtették a kispolgári miliőt. Az ágyjelenetekhez nem ágy kell, hanem szex, a bejárathoz nem ajtó, hanem jövevény stb. Míg az eredeti mű még gusztustalan angolsággal berendezett angol otthont vizionál, állandóan ütő faliórával, addig a Szuszogó színház előadása a teret és az időt is az abszurd szintjeire emeli.
A másik példaértékű megoldás a színjátszók képességeinek kezelése. Annak ellenére, hogy a Szuszogó színház műkedvelő társulat, sikerült minden szereplőnek a képessége határait elérő teljesítményt nyújtania, és ezzel megvalósítaniuk egy valóban megkérdőjelezhetetlen színházi élményt. A színjátszók hangképzésbeli fogyatékosságaiból erényt, a „civil” viselkedésből színpadi mozgást kreáló rendezés maximálisan simult az adottságokhoz és nem a résztvevőket hajlította egy mesterkélt professzionalizmus irányába. Ettől ez az előadás nem hatott amatőr színjátszásnak, hanem egyszerűen egy élvezetes színház színvonalát produkálta.
Végül a legnagyobb erénye talán az egri adaptációnak, hogy felismerte a Kopasz énekesnőben a verbális kórusművet, és Szegvári remek tempót véve, karmesteri pontossággal vezényelte le az előadást. A darab vége akár egy Ligeti György zenemű The King’s Singers általi vokál előadása is lehetne.
Összességében az egri Kopasz énekesnő elérte azt a hatást a mai kor eszközeivel, az illúziókeltés eszköznélküliségével, ami Ionesco darabjának fő üzenete: Nincs abszurdabb a valóságnál, és semmi sem valóságosabb az abszurdnál.
A bemutató 2012. április 23-án, hétfőn, 19.00 órakor lesz a főiskola „B” épületének nagyelőadójában. Aki szereti a jó színházat, feltétlenül menjen el.
http://magyarnarancs.hu/felcsuti/az-imf-a-kopasz-enekesno-79749
Muszáj bevallanom, hogy ahogy ezt a kritikát és utána Menyus (Szegvári Menyhért) beírását olvastam, bizony elsírtam kicsit magam... Hat éve kezdődött, ebből én négyet csináltam végig a szuszogókkal - és most, ahogy Menyust és a \"gyerekeimet\", valamint Weil Zoli kritikusi hozzáértését ismerem, valószínűleg tényleg felkerült az i-re egy pont. Ami talán egy történet egyfajta vége is - de folytatódunk egymásban, remélem... (\"vagyunk, akik lesztek, és leszünk, akik voltatok\") Más most nem jut eszembe, mert nehezen látom a képernyőt:) Ölellek titeket, drága szuszik, és köszi, drága Menyus. Méltó pont voltál az i-re - más nem is lehetett volna, aki ezt bevégzi helyettem, csak te, azt hiszem...
Helyes a gyanakvás. A darab azért van dicsérve, mert ciki lenne így, ötvenévnyi világsiker után lehúzni. Az előadás meg azért, mert jó. Aki gyanakszik, az járjon utána hétfőn a "B"-ben. Ingyen van. Bár van egy kalap a kijáratnál.
Ez a darab meg az előadás agyon van dicsérve. Miért?
Már bocsánat, de ilyenkor az ember gyanakszik...
SAJNOS, AHOGY ÉN TUDOM, AZ UTOLSÓ "CSÚCSPONT" EZ AZ ELŐADÁS, HISZEN A TÁRSULATNAK MENNIE KELL. NEKIK BEFEJEZŐDÖTT EZ A - FELTEHETŐEN BOLDOG - IDŐSZAK. SZÉTSZÉLEDNEK AZ ORSZÁG ÉS A VILÁG KÜLÖNBÖZŐ PONTJÁRA. DE, ISMERVE ŐKET, BIZTOSAN FOGNAK MÉG TALÁLKOZNI ÍGY EGYÜTT, RÉGIEK ÉS ÚJAK, HISZEN ÖSSZETARTJA ŐKET A JÓNÁS PÉTER ÁLTAL KISUGÁRZOTT KOHÉZIÓ! KÖSZÖNÖM, HOGY ÉN IS OTT LEHETTEM AZ UTOLSÓ JÁTÉKNÁL!
SZEGVÁRI MENYHÉRT