Korábban, az ellenőrzés az erről szóló előzetes értesítés kézbesítésével kezdődött, azonban - az ellenőrzést akadályozó adózói magatartások visszaszorítása érdekében – a jogalkotó módosította az erre vonatkozó szabályozást. Ehhez az időponthoz mind az adózó, mind az adóhatóság szempontjából fontos garanciális szabályok kötődnek, hiszen jelentőséggel bír az önellenőrzési tilalom, az ellenőrzési határidő és az adózói kötelezettségek és jogok vonatkozásában is.

Egyidejűleg bővítésre került a kézbesítési vélelem esetköre, így kézbesítettnek minősül a megbízólevél akkor is, ha a küldemény „címzett ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz. Emellett természetesen - a korábbi szabályoknak megfelelően - szintén beáll a kézbesítési vélelem, ha az adózó az átvételt megtagadja, a kézbesítés kétszeri megkísérlését követő öt munkanapon belül sem veszi át a postán a küldeményt, vagy, ha a küldemény azért kézbesíthetetlen, mert nincs megfelelő levélszekrény.

A megbízólevél kézbesítését egyébként mellőzheti az adóhatóság abban az esetben is, ha fennáll a veszélye, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, illetve elektronikus adatokat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. Ilyenkor az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának személyes átadásával, illetve az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik.

Amennyiben a felettes hatóság, illetve a bíróság új eljárást rendel el, az ellenőrzés az erről szóló értesítés postára adásával kezdődik, ebben az esetben új megbízólevél kiállítására nem kerül sor.

Az önellenőrzésre vonatkozó előírás, hogy az arról szóló bevallást legkésőbb a megbízólevél kézbesítésének (átadásának) napját megelőző napon lehet jogszerűen az adóhatósághoz benyújtani, illetve postára adni.

Helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az adózó, annak képviselője, meghatalmazottja, vagy ezek hiányában két hatósági tanú is jelen van. Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés azonban akkor is megkezdhető, ha az adózó alkalmazottja vagy az értékesítésben közreműködő személy, megrendelésen alapuló értékesítés esetén a termék kiszállításában közreműködő személy jelen van.

A magánszemély adózó az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását egy alkalommal kérheti az adóhatóságtól akadályoztatása esetén, legfeljebb 60 napig (az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, az adatok gyűjtését célzó, az egyszerűsített, valamint az egyes gazdaság események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kivételével).

Az iratok, nyilvántartások jogszabályoknak megfelelő és az adókötelezettség megállapítására alkalmas állapotba rendezése, pótlása nem lehetősége, hanem kötelezettsége az adózónak. Az új szabályok értelmében, erre nem határidőt engedélyez az adóhatóság az ellenőrzés során, hanem kötelezi az adózót annak teljesítésére.

A jogszabály módosítás a szankciók mértékét is jelentősen megemelte, pl. valótlan adattartalmú (fiktív) számlák esetében magánszemélyek, illetve más adózók a nettó érték 10, illetve 50%-áig, de legfeljebb 1 millió forintig terjedő bírságra számíthatnak.

Az ellenőrzés határidejébe nem számít bele az iratrendezési kötelezés határidejéig, illetve a kötelezettség teljesítéséig eltelt idő, továbbá az ellenőrzés - megjelenési kötelezettség elmulasztásával vagy más módon történő - akadályoztatásának időtartama- tájékoztat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adóigazgatósága.