A növényvédelmi károsító helyzet Heves megyében
2012.04.07.00:00
A tavalyi őszi hónapokhoz hasonlóan az idei tavasz sem kecsegtetett ez idáig túl sok csapadékkal, hiszen márciusban mindössze 0,8 mm hullott. Viszont a téli csapadék befogadására megfelelően előkészített területek több mint 100 mm csapadékot kaptak hó vagy havas eső formájában - -tájékoztat Breznai Sándor a Heves Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Igazgatója.
A téli hónapokra a rendkívül - helyenként a -20°C-ot is meghaladó – hideg és a hirtelen és nagy mennyiségű hó volt jellemző. Ennek ellenére a vetések viszonylag jól átteleltek, jelentős fagykár a rügyvizsgálatok alapján a szőlőnél nem jelentkezett, a gyümölcsösök is általában jól fakadtak, Hatvan-Sastelek környékén az őszibarack virágrügyei viszont nagy számban fagytak el (február 6-án -25,67°C volt).
A tartósan hideg időjárás csak február utolsó napjaiban kezdett enyhülni, viszont március közepére egyik pillanatról a másikra beköszöntött a tavasz 20-22°C-os, a szokásosnál jóval melegebb nappali hőmérsékletekkel.
Az őszi vetésű kalászos kultúrák és a tavalyi szárazság által megtizedelt néhány hektár őszi káposztarepce is viszonylag jól áttelelt, a kalászosok ritkák és a repce sorai is hiányosak, de a meleg időjárásnak köszönhetően szépen fejlődnek. Csapadékra lenne szükség.
Folyamatosan zajlik a napraforgó és a kukorica vetése, a termelők a korai vetés mellett döntöttek a szokásosnál melegebb időjárás miatt, ugyanis a talaj felső rétege elérte a vetéshez-keléshez szükséges optimális hőmérsékletet. A több hete tartó aszályos időjárás nem kedvez a magok csírázásának és a fiatal csíranövények fejlődésének.
Sok helyütt a vetés utáni napokban elvégezték a preemergens (vetés után, kelés előtt) gyomirtást is, a talajon keresztül ható gyomirtó szereknek a kellő hatás kifejtéséhez 2 héten belül bemosó csapadék szükséges (15-20 mm).
Az utóbbi napok szeles időjárása komoly károkat okozott, a hevesi homokhátságon 0,6-1 m-es dűnéket alakított ki az orkánerejű szél.
Kártételi veszélyhelyzettel fenyegetnek:
Az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának hőmérsékleti igénye alacsony (4-14°C), a március közepe óta uralkodó nyárias időjárás ez idáig nem kedvezett a korokozó fertőzésének. Amennyiben csökken a hőmérséklet és megérkezik a csapadék, számítanunk kell a szaporító képletek terjedésére. A fertőzési források főleg az őszibarack vázágai és vesszői, ezért rügypattanás előtt lemosó permetezést kell végezni, illetve egérfüles állapotban döntő fontosságú a megelőző permetezés. Ezután még három alkalommal kell védekezni (rózsaszínbimbós állapotban, virágzás végén, terméskötődéskor).
A csonthéjasok monilíniás virágpusztulást okozó betegsége is csapadékos körülmények között veszélyeztet. Az áttelelt vagy télen képződött szaporító képletek kora tavasszal, már 8-10 °C hőmérsékleten, csapadékos, ködös időben képesek csírázni, jelenleg a virágzó kajszi- és őszibarackfákat fenyegetik. A betegség fertőzési forrásai a gyümölcsmúmiák, a meggy esetén a vesszőkön és az ágakon lévő rákos sebek is, ezért ezeket a metszés folyamán el kell távolítani. A fán maradt gyümölcsmúmiákat meg kell semmisíteni, a lehullottakat pedig a talajba kell forgatni. Rügypattanás előtt szintén lemosó permetezés szükséges. Ezután virágzáskor vagy annak kezdetén és végén kell védekezni.
Általános növényegészségügyi helyzet:
Kora tavasszal nem volt indokolt a mezei pocok elleni védekezés, hiszen a csapadékos, hideg tél gyengítette a populációt, így visszaszorult a kártevő szaporodása. Gyenge a fertőzöttség az őszi káposztarepce táblákon, az utak mentén, a ruderáliákon, az évelő pillangós területeken kissé erősebb. Az őszi árpa és az őszi búzatáblákon általában alacsony a kártétel. A megye erdeiben a gyapjaslepke tojáscsomói észlelhetők, a gyümölcsösök mentesek a kártevőtől.
A megmaradt, néhány tábla őszi káposztarepce a körülményekhez képest jól áttelelt. A növények nagyrészt tőlevélrózsás állapotban vannak, de nagy területen elindult a virágszár növekedése is. A repceszár-ormányos és a nagy repceormányos egyedeit már március elején megtaláltuk a táblákon. A tavalyi évhez képest nagyobb egyedszámban fordulnak elő, a károsítás mértéke néhol elérte a gazdasági kárküszöböt. Ezeken a területeken védekeztek is ellene.
Az alma egérfüles állapotban van illetve az első levelek már kiterültek. Az alma levelén, virágán és termésén is tüneteket okozó ventúriás varasodás fertőzéséhez nem optimálisak a környezeti feltételek. A tavalyi csapadékmentes időjárás nem kedvezett a kórokozó fertőzésének, így a lehullott levelekben csak kis mennyiségű áttelelő képlet telelt át. Az idei szárazság miatt az áttelelő képletekben lévő szaporító képletek sem értek meg, kiszóródásuk késhet vagy elhúzódhat. A betegség legfontosabb fertőzési forrásai az előző évi, talajra hullott beteg levelek, ezért érdemes ezeket eltávolítani vagy a talajba forgatni. Az eredményes védekezés alapvető feltétele a fertőzés megelőzése és terjedésének megakadályozása.
A meggy rügypattanás fenológiai állapotban van. Az ültetvényekben nagy iramban folynak a lemosó kezelések. A virágzás április közepére várható.
A szőlő nedvkeringése már március második felében megindult. A piros gyümölcsfa takácsatka tojásai és a közönséges teknős pajzstetű pajzsai és egyedei szinte az összes táblán megtalálhatók, néhány ültetvényben a korábbi évhez képest nagyobb egyedszámban.
A tartósan hideg időjárás csak február utolsó napjaiban kezdett enyhülni, viszont március közepére egyik pillanatról a másikra beköszöntött a tavasz 20-22°C-os, a szokásosnál jóval melegebb nappali hőmérsékletekkel.
Az őszi vetésű kalászos kultúrák és a tavalyi szárazság által megtizedelt néhány hektár őszi káposztarepce is viszonylag jól áttelelt, a kalászosok ritkák és a repce sorai is hiányosak, de a meleg időjárásnak köszönhetően szépen fejlődnek. Csapadékra lenne szükség.
Folyamatosan zajlik a napraforgó és a kukorica vetése, a termelők a korai vetés mellett döntöttek a szokásosnál melegebb időjárás miatt, ugyanis a talaj felső rétege elérte a vetéshez-keléshez szükséges optimális hőmérsékletet. A több hete tartó aszályos időjárás nem kedvez a magok csírázásának és a fiatal csíranövények fejlődésének.
Sok helyütt a vetés utáni napokban elvégezték a preemergens (vetés után, kelés előtt) gyomirtást is, a talajon keresztül ható gyomirtó szereknek a kellő hatás kifejtéséhez 2 héten belül bemosó csapadék szükséges (15-20 mm).
Az utóbbi napok szeles időjárása komoly károkat okozott, a hevesi homokhátságon 0,6-1 m-es dűnéket alakított ki az orkánerejű szél.
Kártételi veszélyhelyzettel fenyegetnek:
Az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának hőmérsékleti igénye alacsony (4-14°C), a március közepe óta uralkodó nyárias időjárás ez idáig nem kedvezett a korokozó fertőzésének. Amennyiben csökken a hőmérséklet és megérkezik a csapadék, számítanunk kell a szaporító képletek terjedésére. A fertőzési források főleg az őszibarack vázágai és vesszői, ezért rügypattanás előtt lemosó permetezést kell végezni, illetve egérfüles állapotban döntő fontosságú a megelőző permetezés. Ezután még három alkalommal kell védekezni (rózsaszínbimbós állapotban, virágzás végén, terméskötődéskor).
A csonthéjasok monilíniás virágpusztulást okozó betegsége is csapadékos körülmények között veszélyeztet. Az áttelelt vagy télen képződött szaporító képletek kora tavasszal, már 8-10 °C hőmérsékleten, csapadékos, ködös időben képesek csírázni, jelenleg a virágzó kajszi- és őszibarackfákat fenyegetik. A betegség fertőzési forrásai a gyümölcsmúmiák, a meggy esetén a vesszőkön és az ágakon lévő rákos sebek is, ezért ezeket a metszés folyamán el kell távolítani. A fán maradt gyümölcsmúmiákat meg kell semmisíteni, a lehullottakat pedig a talajba kell forgatni. Rügypattanás előtt szintén lemosó permetezés szükséges. Ezután virágzáskor vagy annak kezdetén és végén kell védekezni.
Általános növényegészségügyi helyzet:
Kora tavasszal nem volt indokolt a mezei pocok elleni védekezés, hiszen a csapadékos, hideg tél gyengítette a populációt, így visszaszorult a kártevő szaporodása. Gyenge a fertőzöttség az őszi káposztarepce táblákon, az utak mentén, a ruderáliákon, az évelő pillangós területeken kissé erősebb. Az őszi árpa és az őszi búzatáblákon általában alacsony a kártétel. A megye erdeiben a gyapjaslepke tojáscsomói észlelhetők, a gyümölcsösök mentesek a kártevőtől.
A megmaradt, néhány tábla őszi káposztarepce a körülményekhez képest jól áttelelt. A növények nagyrészt tőlevélrózsás állapotban vannak, de nagy területen elindult a virágszár növekedése is. A repceszár-ormányos és a nagy repceormányos egyedeit már március elején megtaláltuk a táblákon. A tavalyi évhez képest nagyobb egyedszámban fordulnak elő, a károsítás mértéke néhol elérte a gazdasági kárküszöböt. Ezeken a területeken védekeztek is ellene.
Az alma egérfüles állapotban van illetve az első levelek már kiterültek. Az alma levelén, virágán és termésén is tüneteket okozó ventúriás varasodás fertőzéséhez nem optimálisak a környezeti feltételek. A tavalyi csapadékmentes időjárás nem kedvezett a kórokozó fertőzésének, így a lehullott levelekben csak kis mennyiségű áttelelő képlet telelt át. Az idei szárazság miatt az áttelelő képletekben lévő szaporító képletek sem értek meg, kiszóródásuk késhet vagy elhúzódhat. A betegség legfontosabb fertőzési forrásai az előző évi, talajra hullott beteg levelek, ezért érdemes ezeket eltávolítani vagy a talajba forgatni. Az eredményes védekezés alapvető feltétele a fertőzés megelőzése és terjedésének megakadályozása.
A meggy rügypattanás fenológiai állapotban van. Az ültetvényekben nagy iramban folynak a lemosó kezelések. A virágzás április közepére várható.
A szőlő nedvkeringése már március második felében megindult. A piros gyümölcsfa takácsatka tojásai és a közönséges teknős pajzstetű pajzsai és egyedei szinte az összes táblán megtalálhatók, néhány ültetvényben a korábbi évhez képest nagyobb egyedszámban.
A gubacsatkák családjába tartozó fajok közül a szőlő-levélatka és a szőlő-gubacsatka fordul elő helyenként az ültetvényekben.