2012. március 24-én szakmai konzultációt tartott az elhatárolás alapú, eredményszemléletű államháztartási információs rendszer előnyeiről, valamint az önkormányzatok vagyongazdál-kodásának ellenőrzéséről Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke és Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke. A konzultáción részt vett Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke, illetve Szita Károly, Kaposvár Megyei Jogú Város polgármestere, az MJVSZ társelnöke, valamint Habis László, Eger Megyei Jogú Város pol-gármestere, az MJVSZ Gazdasági Bizottságának elnöke is.

Az ÁSZ és az MJVSZ is úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi, pénzforgalmi szemléleten alapuló államszámviteli rendszernek, illetve az értékcsökkenés ebből adódó elszámolási problémáinak is szerepe van abban, hogy az önkormányzatok gazdálkodása nehéz helyzetbe került. A felek szerint a mai államszámviteli rendszer nem képes biztosítani a közszolgáltatások jövedelme-zőségének megítéléséhez szükséges információkat. Az ÁSZ és az MJVSZ így azon az állás-ponton van, hogy az államháztartásban indokolt a pénzforgalmi rendszer problémáit kiküsz-öbölő eredményszemléletű információs rendszer fokozatos bevezetése.
A pénzforgalmi szemlélet az adott időszaki bevételek és kiadások elszámolásánál a teljesített pénzügyi vonatkozásokra koncentrál, így sem a jövedelmezőség, sem pedig az eszközök valós piaci értékének meghatározására nem alkalmas. Így ma Magyarországon a beszámolókból pótlólagos adatbekérés nélkül szinte lehetetlen megmondani, hogy pontosan mennyit költ az önkormányzat kötelező szakfeladatainak (közoktatás, városüzemeltetés) ellátására. Problémát jelent az is, hogy a ma hatályos nyilvántartási és beszámolórendszer nem veszi figyelembe a pénzmozgással nem járó tételeket, és nem képes az eszközök értékét nyomon követni, valós értéküket bemutatni.
A fentiekből adódóan is az Állami Számvevőszék és Megyei Jogú Városok Szövetsége kez-deményezi az elhatárolás alapú, eredményszemléletű államháztartási információs rendszer be-vezetését. Ezáltal ugyanis lehetővé válik a valós ráfordítások elszámolása, a tranzakciók pénzügyi és jövedelmi eredményre, illetve a vagyonra gyakorolt hatásának kimutatása. A rendszer végső soron a teljesítmény javulását, a valóságtartalom növekedését, a transzparencia és az elszámoltathatóság, valamint a közszféra folyamatainak rendszerszintű javulását, illetve a közszolgáltatások pontosabb „árszabását” teszi lehetővé.
A felek abban is egyetértettek, hogy az elhatárolás alapú szemlélet meghonosításának egyik kulcskérdése az államháztartás információs rendszerének fejlettsége és fogadókészsége. Fi-gyelembe kell venni ugyanakkor azt is, hogy a módszer bevezetésének és alkalmazásának jelentős költségei vannak.
Az Állami Számvevőszék elnöke a találkozón ismertette, hogy az ÁSZ 2012-ben is folytatja az önkormányzati kör ellenőrzését, a számvevőszéki munka fókusza a vagyongazdálkodás lesz. Tavaly sor került a középszint, azaz a Főváros, a megyék és a megyei jogú városok el-lenőrzésére, és elkezdődött a városok ellenőrzése is, idén indul a települési önkormányzatok belső kontrollrendszerének felülvizsgálata. Az idei első féléves ellenőrzési tervben az önkor-mányzatok vagyongazdálkodásának, illetve a többségi tulajdonukban lévő gazdasági társasá-gok közfeladat-ellátásának ellenőrzése külön témaként szerepel, ezzel kapcsolatban próbael-lenőrzések (pilot) indulnak. A jellemzően szabályszerűségi ellenőrzések kiemelt célja a va-gyongazdálkodással kapcsolatos erős és gyenge pontok feltárása, a jó gyakorlatok ismerté tétele, amelyek megalapozhatják az önkormányzati vagyongazdálkodás hatékonyabbá, illetve a közszolgálati feladatellátás eredményesebbé válását.

A többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzésére az ÁSZ-törvény 2011. január 1-jétől hatályos módosításával nyílt meg a lehetőség. Ezt megelőzően az ÁSZ az önkormányzati vagyongazdálkodással, valamint a többségi önkormányzati tulajdonú társasá-gok ellenőrzésével csak érintőlegesen foglalkozhatott, miközben számos példa mutatja, hogy az önkormányzati társaságok jelentősége kiemelkedő ebből a szempontból – elég csak az ÁSZ által épp a közelmúltban ellenőrzött BKV hatalmas tényleges és rejtett adósságára, illetve ennek a Főváros pénzügyeire gyakorolt hatására gondolni.

Az Állami Számvevőszék és a Megyei Jogú Városok Szövetsége közötti egyeztetés az első volt azon konzultációk sorában, amelyek során az ÁSZ tájékoztatja az érintett önkormányzati szervezeteket ellenőrzési tervéről és módszertanáról, illetve lehetőséget biztosít ezen szerve-zeteknek észrevételeik megfogalmazására.