Új feladat a megyei önkormányzatnál: az első projektzáró ellenőrzések

Egri Szín információ 2012.03.21.00:00

A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény számos ponton megváltoztatta az előző, 1996-os területfejlesztési törvényt. Mint ismert, ennek eredményeként a törvény erejénél fogva megszűnő megyei területfejlesztési tanácsok jogutódjai a területileg érintett megyei önkormányzatok lettek-áll a Heves Megyei Közgyűlés Elnöki Kabinet sajtóközleményében.

Új feladat a megyei önkormányzatnál: az első projektzáró ellenőrzések

Egri Szín információ 2012.03.21.00:00

Hirdetés

Új feladat a megyei önkormányzatnál: az első projektzáró ellenőrzések

Egri Szín információ 2012.03.21.00:00

Amint azt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, korábban a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács kezelte a hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállományt. Miután a tanács a fenti jogszabály értelmében 2012. január 1-jei hatállyal megszűnt, immár e szerződésállomány kezelése is a Heves Megyei Önkormányzat feladata.
Az említett pályázati kiírások segítségével megvalósult projektek végleges zárása a fenntartási időszak végén záró helyszíni ellenőrzés keretében történik meg. Az idén először március 20-án, Gyöngyösorosziban és Mátraszentimrén végeztek ilyen ellenőrzéseket a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatósága és a Heves Megyei Önkormányzat Területfejlesztési és Területrendezési Osztálya munkatársai.

Gyöngyösorosziban a szennyvíztisztító hálózatot és a szennyvíztisztító telepet rekonstruálták, míg Mátraszentimrén szennyvízcsatorna-hálózatot építettek pályázati támogatással. A szakemberek az ellenőrzések során a beruházások fenntartását vizsgálták, amely mindkét önkormányzat esetében megfelelt a támogatási szerződésben foglaltaknak.
E téren a jövőben is lesz még feladata bőven a megyei önkormányzatnak, hiszen összességében mintegy 750 projektet kell ellenőrizni.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.