Elindult a Tavaszi madárles
2012.03.02.00:00
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International 2006-ban indította útjára Tavaszi madárles (Spring Alive) elnevezésű játékos madármegfigyelő programját.
A több mint 30 országban futó természetvédelmi akcióban a résztvevő gyerekeknek nem kell mást tenniük, mint az első fehér gólya, füsti fecske sarlósfecske, kakukk és gyurgyalag megfigyeléseiket regisztrálniuk a Spring Alive honlapján, illetve nyomon követniük a madarak érkezését a weblap térképein. Az oldal magyarul is elérhető.
Abban, hogy a madarak a déli telelőterületekről többé-kevésbé észak felé tartva érkeznek Európába, nem sok újdonság van. Abban viszont már igen, hogy a számos résztvevő ország sok ezernyi gyerek és felnőtt önkéntese által feltöltött megfigyelési adatoknak köszönhetően interaktív térképeken lehet nyomon követni az egyes fajok mozgását, az általuk „elfoglalt” területek folytonos változását. Ezen túl a program felhívja a figyelmet a klímaváltozásra is, mely a madarak korábbi hazaérkezésén és a vonulási útvonalak megváltozásán keresztül érezteti hatását.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt az eredménnyel kecsegtető megfigyelési időszak nálunk március elejére tehető, míg a földközi-tengeri szigeteken akár már az első napon, tehát február elsején is találkozni lehet a legkorábbi vonuló egyedekkel. A program fajai közül legkorábban a fehér gólyák és a füsti fecskék első képviselői érkeznek Magyarországra: ők már március második felétől megjelenhetnek hazánkban. Fontos tudni, hogy a fehér gólyák az elmúlt években egyre gyakrabban telelnek át itthon, így a március előtti példányok szinte bizonyosan nem korai vonulók, hanem olyan madarak, melyek el sem mentek. A kakukk már később érkezik, áprilisban szoktuk először hallani, míg a sarlósfecske és gyurgyalag a legkésőbb hazatérő madarak közé tartozva gyakran csak május folyamán tűnik fel Magyarországon.
Tavaly az 5 madárfaj, több mint 127 ezer egyedét figyelték meg az európai, ázsiai és afrikai gyerekek. Dél-Afrika részvételéven 2011-ben először a madarak teljes vonulási ciklusát nyomon lehetett követni. Magasan a legtöbb megfigyelés Oroszországból és Olaszországból érkezett, Magyarország a 24. helyen végzett 113 hazatérő madár regisztrálásával.
Abban, hogy a madarak a déli telelőterületekről többé-kevésbé észak felé tartva érkeznek Európába, nem sok újdonság van. Abban viszont már igen, hogy a számos résztvevő ország sok ezernyi gyerek és felnőtt önkéntese által feltöltött megfigyelési adatoknak köszönhetően interaktív térképeken lehet nyomon követni az egyes fajok mozgását, az általuk „elfoglalt” területek folytonos változását. Ezen túl a program felhívja a figyelmet a klímaváltozásra is, mely a madarak korábbi hazaérkezésén és a vonulási útvonalak megváltozásán keresztül érezteti hatását.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt az eredménnyel kecsegtető megfigyelési időszak nálunk március elejére tehető, míg a földközi-tengeri szigeteken akár már az első napon, tehát február elsején is találkozni lehet a legkorábbi vonuló egyedekkel. A program fajai közül legkorábban a fehér gólyák és a füsti fecskék első képviselői érkeznek Magyarországra: ők már március második felétől megjelenhetnek hazánkban. Fontos tudni, hogy a fehér gólyák az elmúlt években egyre gyakrabban telelnek át itthon, így a március előtti példányok szinte bizonyosan nem korai vonulók, hanem olyan madarak, melyek el sem mentek. A kakukk már később érkezik, áprilisban szoktuk először hallani, míg a sarlósfecske és gyurgyalag a legkésőbb hazatérő madarak közé tartozva gyakran csak május folyamán tűnik fel Magyarországon.
Tavaly az 5 madárfaj, több mint 127 ezer egyedét figyelték meg az európai, ázsiai és afrikai gyerekek. Dél-Afrika részvételéven 2011-ben először a madarak teljes vonulási ciklusát nyomon lehetett követni. Magasan a legtöbb megfigyelés Oroszországból és Olaszországból érkezett, Magyarország a 24. helyen végzett 113 hazatérő madár regisztrálásával.
fotó: Posztos Csaba