Az év nagy feladata Eger belvárosának megújítása
2012.02.29.00:00
Már biztos nem lesz Agóra, hiszen a legutóbbi közgyűlésen döntöttek a támogatási szerződés felbontásáról az NFI-vel. Ezt nem csak az önerő hiánya, de az azóta változó jogszabályi háttér, valamint a szakhatósági előírások változása és az abból adódó plusz költségek is befolyásolták. A döntés szempontjából az sem elhanyagolható, hogy a városnak idő közben lett két színháza, amit szintén fenn kell tartania.
A 2012-es költségvetésről:
A 2011-es év lezárását követően szükségessé válik a tavalyi évre vonatkozó költségvetési rendelet módosítása. A lényeget összefoglalva kiemelhető, hogy kétmilliárd Ft-tal csökkent Eger 2011-es költségvetési főösszege, melynek egy része egy 898 millió Ft-os hitelfelvétel elmaradásából származik, másik jelentős tétele pedig a következő évekre áthúzódó, pályázatokhoz kapcsolódó - elsősorban felhalmozási célú - bevételből adódik. Az egri költségvetési szerveknél 2011. negyedik negyedévében jelentős, 97 millió Ft-os működési célú többletbevétel keletkezett, a Polgármesteri Hivatalban pedig a helyi adókból származó forrás 189,5 millió Ft-tal meghaladta az előre tervezett összeget.
Eger város 2012-es költségvetésének előkészítésekor egyszerre kellett figyelmet fordítani a számos, munkát alapvetően meghatározó és szabályozó törvényi változásra, másrészt arra, hogy Eger város büdzséje a változó gazdasági körülmények között is a lehető legstabilabb lábakon álljon.
Jelentős új jogszabályok születtek, így például az Államháztartási, a Stabilitási, a Nemzeti vagyonról szóló és az Önkormányzati törvény, melyek 2012. január 1-jétől hatályba léptek, kivéve az Önkormányzati törvényt, itt csupán néhány paragrafust kell az idén alkalmazni. Kihívást jelentett a tervezés során, hogy az önkormányzatra és a Polgármesteri Hivatalra külön-külön költségvetést kellett készíteni, és ehhez kapcsolódóan a feladatokat szét kellett választani. Eger város költségvetésének 2012-től nem része a társulások és a nemzetiségek büdzséje.
A 2011-es év lezárását követően szükségessé válik a tavalyi évre vonatkozó költségvetési rendelet módosítása. A lényeget összefoglalva kiemelhető, hogy kétmilliárd Ft-tal csökkent Eger 2011-es költségvetési főösszege, melynek egy része egy 898 millió Ft-os hitelfelvétel elmaradásából származik, másik jelentős tétele pedig a következő évekre áthúzódó, pályázatokhoz kapcsolódó - elsősorban felhalmozási célú - bevételből adódik. Az egri költségvetési szerveknél 2011. negyedik negyedévében jelentős, 97 millió Ft-os működési célú többletbevétel keletkezett, a Polgármesteri Hivatalban pedig a helyi adókból származó forrás 189,5 millió Ft-tal meghaladta az előre tervezett összeget.
Eger város 2012-es költségvetésének előkészítésekor egyszerre kellett figyelmet fordítani a számos, munkát alapvetően meghatározó és szabályozó törvényi változásra, másrészt arra, hogy Eger város büdzséje a változó gazdasági körülmények között is a lehető legstabilabb lábakon álljon.
Jelentős új jogszabályok születtek, így például az Államháztartási, a Stabilitási, a Nemzeti vagyonról szóló és az Önkormányzati törvény, melyek 2012. január 1-jétől hatályba léptek, kivéve az Önkormányzati törvényt, itt csupán néhány paragrafust kell az idén alkalmazni. Kihívást jelentett a tervezés során, hogy az önkormányzatra és a Polgármesteri Hivatalra külön-külön költségvetést kellett készíteni, és ehhez kapcsolódóan a feladatokat szét kellett választani. Eger város költségvetésének 2012-től nem része a társulások és a nemzetiségek büdzséje.
Általános jellemzők:
A bevételi és kiadási főösszeg 17,6 milliárd Ft, ebből működési kiadásra 11,6 milliárd Ft, míg beruházásra, fejlesztésre 6 milliárd Ft felhalmozási keret áll rendelkezésre. A fejlesztések a költségvetés főösszegéből 34%-kal részesednek.
Az önkormányzatok 2013-tól nem tervezhetnek működési hiányt a költségvetésükben, Eger ezt a feltételt már a 2012-es költségvetésében biztosítja. A fejlesztésekhez a város vagyonhasznosításból származó bevételei nem elégségesek, ezért szükséges külső forrás bevonása a finanszírozásba, ami mintegy 2,3 milliárd Ft fejlesztési hitelfelvételt jelent.
Eger saját bevételeinek tervezett összege 7,7 milliárd Ft, közel 400 millió Ft-tal magasabb, mint 2011-ben. A helyi adókból 3,4 milliárd Ft bevételre számít a város, az illetékbevétel összege 150 millió Ft.
A központi költségvetési támogatás tervezett összege 4 milliárd Ft, ami a bevételek 23,2%-át jelenti. Az átengedett központi adók (személyi jövedelemadó, gépjárműadó) összege 1,3 milliárd Ft-ot tesz ki.
A tervezett közterületi bírságot 21 millióról Ft-ról 25 millióra emelték, melyet az óvodai karbantartás előirányzatára szeretnék fordítani.
A költségvetés kiadási oldalán a legjelentősebb tétel az önkormányzati költségvetési szervek – köztük a Polgármesteri Hivatal - működtetésére szánt 9 milliárd forint.
Beruházásokra 2012-ben több mint 3,9 milliárd Ft kiadást tervez az Önkormányzat, hiszen több projekt is indul ebben az esztendőben, ezek közül a legjelentősebb a Dobó tér és környékének város-rehabilitációja.
A tartalékok szerepe fontos a költségvetés végrehajtásában, a bizonytalanságok csökkentésében. A 2012-es költségvetés 421 millió Ft tartalékkal számol.
A szervezeti változások következtében (Tűzoltóság állami feladat lett, színházak átkerültek a városhoz) 44 fővel nőtt a dolgozói létszám, az önkormányzatnál a foglalkoztatottak létszámkerete mégis alig változott, ami a takarékos, a feladatokhoz igazodó tervezéssel magyarázható. Az önkormányzat 2233 fő foglalkoztatottal számol.
Az éves fejlesztési célú hiteltörlesztés összege 988 millió Ft, a kamatkiadás 434 millió Ft.
A költségvetés összeállítását szigorú takarékosság jellemezte mind a költségvetési intézményeknél, mind a Polgármesteri Hivatalnál és az önkormányzati feladatoknál.
2012-ben kiemelt célja az Önkormányzatnak, hogy a működés biztosítása mellett megteremtsék a forrásokat a tervezett fejlesztések maradéktalan megvalósításához. Az év nagy feladata Eger belvárosának megújítása, a funkcióbővítő város-rehabilitációs projekt megvalósítása.
Mi lenne? Ahogy már "megszokhattuk", kétharmados narancsuramék nagyon polgári, nagyon keresztény, nagyon lokálpatrióta, mosolygó polgármestere nem áll szóba az ő istenadta egri népével. Csak azt tudnám, hogy mikor ébred már föl a Város értelmesebbje?
Nem lesz Agóra, de volt sok milliós tervezési költség, szlogenpályázat minden fityfene. Ez a sok ablakon kidobott pénz akkor nem fáj senkinek? Ezért senki sem felelős? Kezdet kezdetén tudhatta a városvezetés, hogy az az alig két milliárdos pályázat nem futotta volna a teljes bekerülési költséget, mégis nekilódultak. Most akkor mi van????????????
A "parkolóház a belváros közepén, vízibicikli út az Eger patakban és szobor-áthelyezés száz milliókért" = ez mind, mind igenis presztízs-beruházás. Ha pechünkre megvalósulnak, ez együttesen lesz dr. Hamis és narancsuralmi kompániájának az "emlékműve"! Mert ha törik, ha szakad, ott akarják hagyni a nyomukat a városon, ha beledöglünk is, ha utálattal fogjuk nézni, akkor is. És ez mind azért nevezhető presztízs-beruházásnak, mert nem valódi, nem évtizedek óta felgyülemlett városi igényeket elégít ki. Azok rohadnak szépen tovább... (buszpályaudvar kitelepítése a belvárosból, intermodális csomópont a vasútállomásnál, mélygarázsok és parkolóházak a város északi és déli részén, minaretfelújítás, kórházkápolna-rekonstrukció, Dómusz-lépcső rendbetétele, Bródy S. utca teljes felújítása, műjégpálya százszor megígért megépítése, fiatalok extrém sportjához kulturált és tágas hely kijelölése, az Ifjúsági Ház helyett valami, belvárosi utcák reklámtábla akadályainak felszámolása, az üzletek, kirakatok arcpirító primitív gagyiságának azonnali felszámolása, az általános lepusztultság eltüntetése, az állandó szemét eltakarítása... Én, ha rajtam állna, megtiltanám, hogy bárki tovább szajkózza önelégülten az Egerre ráragadt régi jelzőket: "ékszerdoboz", "magyar Athén", "kis Salzburg" stb. Elég a blöffből, szómágiából, és elég a csöppet sem lokálpatrióta egri lokálpatriótákból, elég ebből a politikai csicskás-századból!
Ez mind ezer százalékig igaz, kedves 2-es! Csak annyit tennék hozzá, hogy én az egri polgárok nyílt, hangos, őszinte kritikáját is nagyon-nagyon-nagyon hiányolom már évek óta. S mivel ilyen nincs, ez a mosolygó Hamis és az ő kis vidéki udvartartása mindent megenged magának - leutánozva kétharmadosékat, ott fenn, a magasban. Miért ilyen tutyimutyik, gyávák, érdektelenek az egriek? Mindenkinek annyira jól megy, hogy semmi oka panaszra. Miért nem veszik észre, hogy Eger már régen nem az a nett, kedves, ápolt város, ami pár éve volt?
De lesz nagyszerű parkolóház a belváros közepén, vízibicikli út az Eger patakban és szobor áthelyzés száz milliókért! Ezek nem presztízs-beruházások! És az Agora több szász milliója hova került? Mert a menedzsmentet, a baráti tervező házáspárt, meg sok jogászt fizetni kellett az egri adófizetők pénzéből! Felelős?
Hála Istennek! Nem teszik tönkre az Érsekkertet önfényező presztízs-beruházással! Még a meglévő kulturális intézményeket sem képesek színvonalasan működtetni, fenntartani.