Egri Szín: Miféle biztos az, akinek semmi hatásköre nincs? Eddig azt gondolhattuk a biztos intézményéről, hogy engedélye nélkül a légy nem zümmöghet egy intézményben, hogy afféle „gatyába rázó” ember. És egyáltalán, miért jó, ha valaki önként besétál egy darázsfészekbe?

 Csathó Csaba: Valóban, a biztosok általában az ügymenet végrehajtását felügyelik, ellenjegyeznek, ellenőriznek, azonban az egri Alapokmány ismer egy ilyen „jelentéstevő” funkcióval rendelkező biztosi intézményt is. Az enyém ilyen. Az én feladatom, hogy a Közgyűlésnek előkészítsem a Gárdonyi Géza Színház átvételével kapcsolatos döntéseket. Az érdeklődés, vagy inkább rajongás a színház iránt nálunk természetes. Feleségemmel rengeteget járunk színházba, és persze nem csak Egerbe. Mint képviselő természetesen figyelemmel kísérem az egri teátrum sorsát, és amikor a Közgyűlés felkért a biztosi szerepre, azt örömmel elvállaltam, mert reméltem, hogy gazdasági, vállalatirányítási tapasztalatommal segítségére lehetek a városnak, a színháznak.

 Egri Szín: Ezek szerint főleg gazdasági jellegű kérdésekben vizsgálódott?

 Csatho Csaba: Szigorúan! Mindennek az alapja, hogy a működés feltételei biztosítottak legyenek. Persze a közönség számára az előadás a lényeg, de addig azért sok mindennek kell összejönnie.

 Egri Szín: Mit tapasztalt?

 Csathó Csaba: Hát nagyon furcsa volt nekem a működés logikája. Megdöbbentett, hogy a színészek, a műszaki kisegítők milyen kevés pénzt kapnak a munkájáért, még az idősebb színészek is alig jut bruttó kétszázezer, ugyanakkor a több mint félmilliárdos költségvetés is épphogy elég. Közben az előadások száma, a nézőszám folyamatosan csökken. Az is meglepett, hogy milyen nagyarányú támogatást élveznek a jegyárak.

Egerben úgy lehet számolni, hogy egy jegy „önköltsége” körülbelül 10.000 forint lenne. Ebből ezret áll a néző, ezret az önkormányzat és nyolcezret a költségvetés. Az ötszáz milliós költségvetésből az épület fenntartása 120-130 millió forintba kerül.

 Egri Szín: Hogy alakult a nézőszám?

 Csathó Csaba: 2010-ben 8000 bérletes volt, az 2011-re 6800-ra csökkent. A csökkenés persze már korábban elkezdődött. Hajdan 12000 bérletes is volt, amikor az előadások nézettsége meghaladta a 90%-ot. Csizmadia Tibor alatt 10000 bérlet körül volt a csúcs. Gyanítom, hogy a csökkenésnek társadalmi és gazdasági okai is vannak. 2010-ben 252 előadás volt, ez a szám 2011-ben 188. Itt közre játszott, hogy a megye nem finanszírozta a színházat. Gyakorlatilag az ott dolgozók, meg a beszállítók hiteleztek mintegy 70 millió forintot. Drasztikusan csökkentek persze a támogatások is. 2012-re 186 millió az állami és 103 millió a fenntartói támogatás. Ez a szám úgy alakult, hogy 2011-ben 213 millió volt az állami és 110 millió a fenntartói. Ebből 60 milliót Eger adott. 2010-ben 406 millió volt a támogatások összege, 2009-ben 469 millió. Ebből is látszik, hogy rohamosan csökkent a színház működési támogatása. Persze az említett jegyáron belüli arány, hogy 10000 forintból a néző csak ezret fizet, az továbbra is maradt.

 Egri Szín: Milyen javaslatokat tett a Közgyűlésnek, marad-e az intézményi forma, vagy non-profit egységgé alakul a színház?

 Csathó Csaba: Egyelőre marad intézmény. Ennek több oka van. Jelenleg 124 közalkalmazott dolgozik a színházban. Nem látok arra lehetőséget, hogy nekik felmondva, egy új működési struktúrában is fennmaradjon az állandó társulattal rendelkező egri színjátszás. Ez egy évre szóló javaslat. Remélem, hogy addig a törvényi környezet is megfelelően átalakul, hogy váltani lehessen. Most csak apró racionalizálásokra látok lehetőséget. Például a nyolc-tízfős gazdasági vonalból többen integrálódnának az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményébe, az EKVI-be. Az így keletkezett megtakarítást természetesen a színháznál hagynánk.

Fontosnak tartom, hogy a színház, tegyen le olyan produkciós tervet, ami fenntartható, finanszírozható, számon kérhető, és nem utolsó sorban nem csökkenti aránytalanul a bérletes előadások számát. Látnunk kell, hogy mit kapunk a támogatásért. Nem műsort rendelünk, vagy a művészeti tevékenységbe szeretnénk beleszólni, de látni szeretnénk, hogy milyen játszási számmal, milyen előadásköltséggel alapozza meg a tervet a színház.

A Harlekin bábszínháznál kénytelenek vagyunk elbocsájtani többeket. Itt nyolc olyan bábszínész van, akinek nincs meg a végzettsége, és legalább 60%-ban diplomás színészt kell alkalmazni, hogy a támogatásra jogosult legyen a Harlekin. 5.9 milliót adtunk végkielégítésekre.

2011-től egy könyvvizsgáló átnézi a színház gazdálkodását. Itt néhány fontos kérdésben tisztán kell látnunk, erről most bővebben nem nyilatkoznék, várjuk meg a vizsgálat végét.

 Egri Szín: Mi a helyzet Blaskó Balázs igazgató úrral? Az ő kinevezésével szemben anno az egri Közgyűlés Barta Dórát támogatta. Felmerült-e, hogy most, hogy fenntartói státuszba került Eger, új irányt adnának az egri teátrum vezetésének. Lesz-e új pályázat? Lesz-e művészeti vezető?

 Csathó Csaba: Blaskó Balázs öt évre kinevezett igazgató. Státusza változatlan. Művészeti vezető akkor lehet valaki, ha az igazgató úr kinevezi.