Fordítóversenyt nyert egy egri diák

Korepta Lilla 2012.02.07.00:00

A „Juvenes Translatores” fordítóverseny idei magyarországi győztesét, az egri Simon Virágot köszöntötte kedden délelőtt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke a Europe Direct Információs Pontban. A versenyt 2007 óta az Európai Unió 27 tagállamának összes középiskolájában meghirdetik. Országunkból közel 80 iskola jelentkezett, ezek közül 22 vehetett részt a megmérettetésen.

Fordítóversenyt nyert egy egri diák

Korepta Lilla 2012.02.07.00:00

Hirdetés

Fordítóversenyt nyert egy egri diák

Korepta Lilla 2012.02.07.00:00

Babos Gábor, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóság Budapesti Kirendeltségének nyelvi tisztviselője a Megyeházán tartott sajtótájékoztatón elmondta: ötödik alkalommal hirdették meg a versenyt, melyen közel 3600 diák vett részt az Európai Unió 27 tagállamából. A vetélkedő elsődleges célja, hogy felhívja a figyelmet nyelvtudás fontosságára, s népszerűsítse a fordítást. Hozzátette: Magyarországról 80 iskola jelentkezett, közülük véletlenszerűen választották ki azt a 22 intézményt, amelyeknek diákjai képviselhették hazánkat. A fordításokat az EU bármely hivatalos nyelvéről bármely másikra elkészíthették, ezeket az Európai Bizottság fordítói értékelték. Mivel a 2011-es év az önkéntesség jegyében telt, a fordítandó szövegek is ehhez a témához kapcsolódtak. A magyarországi győztes idén az egri Neumann János Középiskola 11. osztályos diákja, Simon Virág lett, akit Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke köszöntött. Mint mondta: a megye versenyképessége szempontjából is fontos, hogy a fiatalok minél több idegen nyelvet sajátítsanak el; külön öröm, hogy a magyarországi győztes egy egri középiskolás lett.

Simon Virág tíz éve tanul angolul, ezenkívül németből és franciából is szeretné tudását magasabb szintre emelni. A neumannos diák március 26-án utazik Brüsszelbe, a hivatalos díjátadóra.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.