Dought Wriht: A magam asszonya vagyok című művéről van szó, a kivételes képességű VÁRNAI SZILÁRD előadásában, amit február 10-én, pénteken láthatnak az érdeklődők a Földszint 2-ben.

  Az Egri Szín megkérdezte Várnai Szilárdot, aki egyébként a darab fordítója is, hogy miért tartotta fontosnak elhozni az előadást a Földszint 2-be?

  Várnai Szilárd: Engem mindig nagyon érdekelt az az intim környezet, ami a lakás színházakat jellemzi. Kevesen tudják, hogy a Kádár-rendszerben a lakásokban megvalósuló színielőadások általánosak voltak. Engem nagyon érdekelnek az ilyen helyszínek. A Kéretik elégetni előadás, amit 24-én viszünk Nádasy Erikáékhoz, valójában egy lakás színházból jön, ami ma már nem lakás, hanem színház, de eredetileg Nemes Nagy Ágnes és férje Lázár Balázs otthona volt. Azt gondolom, hogy ma inkább gazdasági okokból, de sajnos politikai okokból is újra fontos helyszínek lettek a lakás színházak.

  Egri Szín: Van-e napi aktualitása a műnek?

  Várnai Szilárd: Azt kell, hogy mondjam, hogy sajnos van. Egyre aktuálisabbá válik. Van a darabban egy jelenet, amikor a főszereplő egy német televízió stúdióban arra kérdésre, hogy miért hagyja el Németországot, azt válaszolja, hogy „Túl sok itt az erőszak, az antiszemitizmus visszatért, a homofóbia úgyszintén, és minden nap jönnek újabb fenyegetések.” Sajnos ma nálunk is a diszkrimináció, a rasszizmus, az utcai erőszak rettenetesen aktuálissá teszik ezt a darabot.

  „A Czeizel rendezte Wright-monodrámában egy fiatal színész, Várnai Szilárd remekel. A játék során egymaga harmincöt, különböző karaktert jelenít meg, s érzékenyen lavírozik Mahlsdorf összetett, ellentmondásos személyiségének útvesztőjében…Az első budapesti Fringe Fesztiválon győztes előadás színészi jutalomjáték, élvezetes, magával ragadó bravúr.” (EXIT)
  „Várnai Szilárd (aki maga fordította is a drámát) harmincöt figura bőrébe bújik a közel két és fél óra alatt…Wright rafináltan bölcs, szellemes darabja Czeizel Gábor rendezésében a közelmúlt egyik legfontosabb, legelgondolkodtatóbb előadása a közelmúltról és napjainkról.” MARIK NOÉMI (Criticai Lapok)

  „Várnai Szilárd bravúrosan oldja meg a feladatot…” (KOLTAI TAMÁS)

  „A darab (és a rendezés) jó aránnyal adagolja a rendhagyót és a köznapian ismerőst...” (SZÍNHÁZ, 2008. január)

  „Doug Wright elismert, számos díjat nyert amerikai drámaíró neve a magyar nézőknek a "Sade márki pennája" ("Quills") című mozifilm forgatókönyvírójaként lehet ismerős. "A Magam Asszonya Vagyok" című monodrámája egy valós személyről, Charlotte von Mahlsdorf-ról, született Lothar Berfeldéről, egykori kelet-német állampolgárról szól…” (PORT.hu)
  „…boldogan harsoghatjuk szét, hetedhét világba ennek a nagyszerű előadásnak hírét, hogy mindenki ismerje meg a lenyűgöző Várnai Szilárd virtuóz alakítását.” (FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál) - Csak néhány idézet a kritikákból.

 Az előadás Egerben a Földszint 2. Színházban látható első alkalommal 2012.02.10-én, este 7-kor. (Egyeztetési okok miatt nem kizárt, hogy csak ezen a napon!)

  Nem szabad kihagyni!

  További információk a Műsor rovatban!

   Mindenkit szeretettel várunk az előadást követő beszélgetésre is!

A Földszint 2 ajánlójából:

 

Doug Wright:

A Magam Asszonya Vagyok
monodráma 35 szereppel (2 részben)

TRANSZVESZTITA…. MUZEOLÓGUS… STASI ÜGYNÖK….?

avagy egy német, majd keletnémet, majd újra német „hölgy” története egy amerikai drámaíró szemszögéből

Fordította: Várnai Szilárd

CHARLOTTE VON MAHLSDORF
(született: Lothar Berfelde)
valamint

JOHN MARKS, DOUG WRIGHT, TANTE LUISE, SS TISZT, SS PARANCSNOK, BERFELDE ÚR, BÖRTÖNŐR, MINNA MAHLICH, KULTÚRÁLIS MINISZTER, STASI HIVATALNOK, ALFRED KIRSCHNER. FIATAL HOMOSZEXUÁLIS FÉRFI, AMERIKAI KATONA ÉS BARÁTJA, VÁMTISZTVISELŐ, STASI ÜGYNÖK, BÖRTÖNTISZT, ÁPOLÓNŐ, NÉMET HIRTUDÓSITÓ, MARKUS KAUFMANN POLITIKUS, ULRIKE LIPTSCH, JOSEF RÜDIGER, ZIGGY FLUSS, ELSŐ NEONÁCI, MÁSODIK NEONÁCI,BRIGITTE KLENSCH, KARL HENNING, FRANCOIS GARNIER, SHIRLEY BLACKER, DAISUKE YAMAGISHI, MARK FINLEY, PRADEEP GUPTA, CLIVE TWIMBLEY,DIETER JORGENSEN

szerepében: VÁRNAI SZILÁRD

jelmez: Veréb Dia
látvány: Czeizel Balázs
rendező: Czeizel Gábor

az előadás David Richenthal engedélyével, a Hofra Kft. Közvetítésével jött létre
 

- DÍJAK -

- a LEGJOBB ALAKÍTÁS díja Várnai Szilárdnak (Fringe Fesztivál)
- az EUROPAI KULTURFÓRUM „Tolerancia-Díj”-a
- a LEGJOBB ALTERNATÍV ELŐADÁS (2006) Fővárosi Önkormányzat Színházi 
  Díja
- 4 jelölés a Színikritikusok Díjára, valamint a Súgó évad-értékelésében (2005/06) is benne voltunk az első 5-ben.
 

PÁR SOR A MAGAM ASSZONYA VAGYOK CÍMŰ ELŐADÁS ELÉ

Az amerikai sikerdarab (egy évig játszották folyamatosan a Broadway-en) igazi XX. századi történet, egy személy sorsába sűrítve. Lothar Berfelde 16 évesen a ’40 es évek elején Berlinben úgy érezte, hogy szoknyában jobban érzi magát. Onnantól kezdve Charlotte von Mahlsdorf-ként, női ruhában élt – és túlélte a Gestapot, a II. világháborút, a hidegháborút, a Stazit, a Kelet-Berlinben rekedtséget. A falomlás után világsztár lett, seni nem érti, hogyan lehetet mindezt át- és túlélni. Erre ad választ az előadás

RÉSZLETEK A KRITIKÁKBÓL

 
 A kaméleonszerepben Várnai Szilárd egymaga benépesíti a színpadot … Czeizel Gábor szárazon pontos rendezése (MGP)

A darab egy ugyancsak valós személy, a kisfiúnak született Lothar Behrfelde, utóbb Charlotte von Mahlsdorf asszony életének története, egyben egy vallásos környezetben felnőtt meleg író (maga Wright) és e furcsa asszony találkozásának meséje, továbbá azon felismerés lenyomata, mely szerint hinni kell ilyen mesékben ahhoz, hogy higgyünk magunkban isA darab egy ugyancsak valós személy, a kisfiúnak született Lothar Behrfelde, utóbb Charlotte von Mahlsdorf asszony életének története, egyben egy vallásos környezetben felnőtt meleg író (maga Wright) és e furcsa asszony találkozásának meséje, továbbá azon felismerés lenyomata, mely szerint hinni kell ilyen mesékben ahhoz, hogy higgyünk magunkban is. (Színház)

Várnai Szilárd itt áll egyedül, fekete szoknyában és szürke blúzban, fekete kendővel a fején, eljátszik három nagyobb szerepet és vagy harminc kicsit. Bátor, színes, felszabadult. Jó, hogy létrehozták ezt az előadást. Az ember betekinthet a többszörösen ismeretlenbe. (Stuber Andrea)

A Czeizel rendezte Wright-monodrámában egy fiatal színész, Várnai Szilárd remekel. A játék során egymaga harmincöt, különböző karaktert jelenít meg, s érzékenyen lavírozik Mahlsdorf összetett, ellentmondásos személyiségének útvesztőjében. A kiszolgáltatottságról, elvhűségről, büszkeségről szóló história nem pusztán fojtogató történelmi időkbe kalauzol, de egyetlen, nem mindennapi élettörténet fényében az embernek maradás alternatíváit is megmutatja. Az első budapesti Fringe Fesztiválon győztes előadás színészi jutalomjáték, élvezetes, magával ragadó bravúr. (EXIT)

Várnai Szilárd (aki maga fordította is a drámát) harmincöt figura bőrébe bújik a közel két és fél óra alatt. Rendkívül plasztikusan állítja elénk Charlotte finom, tartózkodó, pedáns lényét, a gyöngysorát szégyenlősen morzsolgató mozdulatait. Alakítása hiteles, szuggesztív és magával ragadó. Wright rafináltan bölcs, szellemes darabja Czeizel Gábor rendezésében a közelmúlt egyik legfontosabb, legelgondolkodtatóbb előadása a közelmúltról és napjainkról. MARIK NOÉMI (Criticai Lapok)

Hasonlóképpen (t.i: a Kazamatákhoz) erős politikai aktualitású és emocionális kihívás volt A magam asszonya vagyok című monodráma Várnai Szilárd előadásásban, Czeizel Gábor rendezésében. (SZŰCS KATALIN ÁGNES a Színikritikusok Díja jelölésekor)

Színházi szempontból minden alá van rendelve a színészi lehetőségnek, a sok szerep eljátszásának. Várnai Szilárd bravúrosan oldja meg a feladatot, tökéletesen birtokában van az alapkarakternek (a főszerepben akcentussal beszél, mint aki amerikai barátjának meséli el az életét), és jól győzi a különféle figurák közti váltogatást is. Külön figyelmet érdemel a nyelvi fölény, magyarul is, az idegen nyelvű szövegek – magyar színpadon ritkán pontos – kiejtésében úgyszintén. (KOLTAI TAMÁS)

Várnai Szilárd példás visszafogottságot tanúsított az anyag kezelése során. Charlotte nem egzotikus paradicsommadár, ahogyan az átlagember (legalábbis Kelet-Közép-Európában) a prostituáltak alapján a transzvesztitákat elképzeli, hanem puritán, vidékies ruhákba öltözött, megnyerő idős nő, férfitestben női lélekkel és férfiaggyal (akinek értékrendjében az első helyen mindig a bútormúzeum marad, utána az órák, s csak harmadsorban jöhet a szerelem). Tökéletesen összhangban van önmagával, csak a világ nincs összhangban vele. Két homofób diktatúrából is kijutott neki, cipelhette mássága külön terheit, megpróbált nemcsak túlélni, de élni is, bútort gyűjtött, és titkos melegbárt vezetett, a demokrácia először hőssé avatta, ügynökmúltja azonban kegyvesztetté tette, és emigrációra kényszerítette. A darab (és a rendezés) jó aránnyal adagolja a rendhagyót és a köznapian ismerőst....     (SZÍNHÁZ, 2008. január)
_______________________________________________________________________________________

Doug Wright elismert, számos díjat nyert amerikai drámaíró neve a magyar nézőknek a "Sade márki pennája" ("Quills") című mozifilm forgatókönyvírójaként lehet ismerős. "A Magam Asszonya Vagyok" című monodrámája egy valós személyről, Charlotte von Mahlsdorf-ról, született Lothar Berfeldéről, egykori kelet-német állampolgárról szól, aki 16 éves kora óta a náci rezsim majd később a kommunista diktatúra ideje alatt is női ruhába öltözött férfiként nyíltan vállalta maga választotta női nemi identitását. Élettörténete ennél még sokkal többet is tartogat. Charlotte nem csak transzvesztita és muzeológus, hanem ügynök is volt: négy éven át illegális antik-kereskedelemről írt jelentéseket. A darab e nagy ívű, több, mint 60 évet átfogó tragikomikus életút nyomon követésére tesz kísérletet, megpróbálja ellentmondásaival együtt megrajzolni Charlotte alakját Doug Wright 1992. augusztus 8.-án találkozott először Charlottéval, s e találkozás hatására határozta el, hogy darabot ír róla. A kezdeti elragadtatás után egyre több derült titokra is fény derült, s így a drámaírónak szembesülnie kellett: követendő példakép helyett egy esendő ember portréját rajzolja meg - s egyben a saját szembesülését azzal, hogy a világ mennyivel bonyolultabb a képzeletnél. Így főszereplőként egy ellentmondásos személyiséget kaptunk, viszont igazi drámát, melyben Charlotte életének konfliktusai mellett átélhetjük a szerző meghasonlását is témájával. A darab aktualitását éppen ez adja: az író különböző álláspontokat vonultat fel, meghagyva a nézőnek a lehetőséget, hogy maga válaszolja meg a kérdést: hogyan ítéljük meg egy ember életművét ügynökmúltjának ismeretében? Volt-e mindenkinek szabad választása? Felmentő körülmény-e a kényszer? A színdarab formai bravúrja, hogy a harmincöt szerepet egy színész játssza el a darabban, méghozzá Charlotte jelmezében, mintha Charlotte kényszerű alakváltozásait látnánk a történelem olykor gerinctörő kerekei alatt. Akárhogyan is ítéljük meg Charlotte ellentmondásos életútját, semmiképpen nem tudjuk kivonni magunkat személyiségének varázsa és történeteinek groteszk humora alól. A szerző gondoskodik arról, hogy rekeszizmunk se sokat pihenjen, és a mai kor politikusainak, médiaszemélyiségeinek széles tárházát vonultatja fel, miközben remekül egyensúlyoz tragédia és komédia közt. Darabja egyszerre lírai vallomás a kötélen egyensúlyozó túlélőművész és mindent megőrizni vágyó muzeológus Charlotte von Mahlsdorfhoz, frivol társadalmi szatíra, hidegháborús thriller és korhű történelmi beszámoló a XX. századi Németország viharos fordulatairól. PORT.hu
____________________________________________________________________

Láttuk a műgyűjtő, Stasi-ügynök, transzvesztita ÚrHölggyel készült fantasztikus interjú-filmet, kicsit szorongva ültünk be a róla szóló monodráma előadására. Mondhat-e mást, adhat-e újat ahhoz képest, amit önmagáról elmesélt. Ráadásul nagyon zavart először, hogy a címszereplő némettel kevert, tört magyarsággal szólalt meg. Később tisztázódott aztán, hogy egy amerikai ujságíróval beszél így, gyenge angolsággal . Várnai Szilárd-nak nem kell külsőséges eszközöket használni, mesteri mimikával, apró mozgás-gesztusokkal, jellegzetes hangszínnel formálja meg az idős hölgyet, akinek interjú-tekercseiből fokozatosan bontakozik ki egy nem mindennapos egyéniség nem mindennapos története. Ami meglepő, hogy nem holmi elbeszélésről van itt szó: az összes szereplő megelevenedik, néhány mondat, de időnként egy egész hosszú dialóg erejéig. Marcel Marceau játszotta így egyszemélyes párjeleneteit, de színésztől ritkán láthattunk ilyen megoldást, ennyire szuggesztív hitelességgel. 35 alakban! Csábos, gyönyörű lány, minden hájjal megkent direktrissz, múltjával szembenézni kényszerülő matróna, emlékeit fabuláló bűbájos öreglány... és ezek csak hősnőnk metamorfózisai. De hogy a nyersen kíváncsi amerikai fiatalemberek, a cinikus stasi-legénység, a börtönbe zárt barát is egyaránt tökéletes illuziót kelt! Hát még a száznemzetisgű riporter-bagázs, a mellékszereplők ezerarcú hada! Mindez könnyedén, elegánsan, visszafogott takarékossággal, két teljes felvonáson át. Csodálatos teljesítmény, amelynek dicsősége a páratlan Várnai Szilárd mellett az egészet kérlelhetetlenül összefogó, éleszemű külső megfigyelő, a legjobb formáját mutató Czeizel Gábor rendezőé is. Kimunkált fényváltások, zenei betétek tagolják az igen összetett szerkezetű történést, egyetlen percre sem csökken a feszültség. Nagy kérdések maradnak lógva a levegőben: most tényleg besúgó /is/ volt, vagy csak kiszolgáltatott áldozat? - töprenghetünk, de teljesen mindegy! Anynyira izgalmas, egyedülállóan egyéniség volt, minősíteni csak életművét: múzeumát és magamagát szabad. Mi viszont boldogan harsoghatjuk szét, hetedhét világba ennek a nagyszerű előadásnak hírét, hogy mindenki ismerje meg a lenyűgöző Várnai Szilárd virtuóz alakítását.

FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál