Az EKF Bora 2012

Egri Szín információ 2011.12.31.00:00

„Az Eszterházy Károly Főiskola Bora 2012” pályázati felhívásnak megfelelően a napokban zajlott a beérkezett borok bírálata. A cím elnyerésére összesen 40 borral nevezetek az Egri Borvidék borászai, ami rekord számú nevezésnek számít a főiskolai borverseny történetében a tavalyi 32 nevezés után. A fehérborok versenyére 15, a vörösborok kategóriájában pedig – szintén rekord számú – 25 nevezés érkezett.

Az EKF Bora 2012

Egri Szín információ 2011.12.31.00:00

Hirdetés

Az EKF Bora 2012

Egri Szín információ 2011.12.31.00:00

A borbírálat szervező bizottságának elnöke Dr. Murányi Zoltán a főiskola Kémiai, Borászati Kémiai és Borászati Tanszékének vezetője volt. A fehér- és vörösborokat Dr. Pók Tamás elnökletével, 100 pontos vakbírálati módszerrel külön bírálta a szakmai zsűri, melynek további tagjai voltak: Tarsoly József, Csutorás Ferenc, Bolyki János, Dr. Varga István, Dr. Lékó László, Papp Gábor és Gál Tibor – és az intézményi társadalmi zsűri.

Az összevetés intézményi társadalmi zsűrijének elnöke a főiskola rektorhelyettese Dr. Kis-Tóth Lajos volt, tagjai: Dr. Liptai Kálmán a Természettudományi Kar dékánja, Dr. Kiss Attila az Élelmiszertudományi Intézet igazgatója, Dr. Murányi Zoltán a Kémiai, Borászati Kémiai és Borászati Tanszékének vezetője, Dr. Rácz László a Kémiai, Borászati Kémiai és Borászati Tanszék főiskolai tanára és Dr. Pók Tamás a szakmai zsűri elnöke.

A szakmai zsűri a fehérborok és vörösborok versenyében öt-öt mintát ajánlott a társadalmi zsűri figyelmébe. A rendkívül erős mezőnyben sem a szakmai, sem a társadalmi zsűri feladata nem volt egyszerű.

Végül a borverseny eredménye a következőképpen alakult:

Az Eszterházy Károly Főiskola Fehérbora 2012 címet nyerte:
Sike Tamás Egerszóláti Olaszrizling 2009

Az Eszterházy Károly Főiskola Vörösbora 2012 címet nyerte:
Egri Korona Borház Kft. Selection Egri Merlot 2008

Az oklevelek átadására december 21-én, a főiskola évzáró rendezvényén került sor.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.