Eger MJV Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete

Az Állami Számvevőszék december 30-án, pénteken 10.00 órakor hozta nyilvánosságra jelentéseit 23 megyei jogú város pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről, így az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatáról szóló jelentést is. Az ellenőrzés a 2007-2010 közötti időszakra terjedt ki.
 
 

Eger MJV Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete

Az Állami Számvevőszék december 30-án, pénteken 10.00 órakor hozta nyilvánosságra jelentéseit 23 megyei jogú város pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről, így az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatáról szóló jelentést is. Az ellenőrzés a 2007-2010 közötti időszakra terjedt ki.
 
 
 
 
 

Eger MJV Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete

Az Állami Számvevőszék december 30-án, pénteken 10.00 órakor hozta nyilvánosságra jelentéseit 23 megyei jogú város pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről, így az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatáról szóló jelentést is. Az ellenőrzés a 2007-2010 közötti időszakra terjedt ki.
Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete
 
Az Önkormányzat adóssága közel 2,5 szeresére nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2007-2010 között 2,6 milliárd Ft-ról 6,4 milliárd Ft-ra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege 2007-2010 között működési forrástöbbletet mutatott – annak ellenére, hogy az illetékbevétel, valamint a központi forráskivonás hatására az átengedett szja és az állami támogatások csökkentek –, a működési egyensúly biztosított volt. A vizsgált időszakban az Önkormányzat a befejezett fejlesztési feladataira 13,2 milliárd Ft és a folyamatban lévő fejlesztési feladataira 1,5 milliárd Ft kiadást teljesített. A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010 között összesen 8,6 milliárd Ft felhalmozási forráshiányt jelentett.
 
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel, illetve fejlesztési célú kötvénykibocsátással kezelték. A hitelállomány folyamatos emelkedésével együtt járt az Önkormányzatot terhelő kamatkiadások növekedése is.
 
Az Önkormányzat 2010. év végi pénzintézeti kötelezettsége 2,0 milliárd Ft (31,2%) fejlesztési célú kötvény kibocsátásából, valamint 2,9 milliárd Ft és 6,8 millió CHF (68,8%) fejlesztési célú hosszú lejáratú hitelek felvételéből keletkezett. Ezek miatt az Önkormányzatnak a 2011-2013. években 1,9 milliárd Ft, valamint 3,5 millió CHF tőketörlesztést és kamatfizetést  kell teljesítenie. Az Önkormányzat 2010. év végi szállítói tartozása 0,3 milliárd Ft volt. A lejárt szállítói tartozások aránya 29,3%, amelyből 96,0% 30 napon belüli volt. A kezességvállalásaiból adódóan az Önkormányzat feltételes kötelezettsége 1,2 milliárd Ft. Az összes kötelezettség teljesítésére fedezetet nyújt a pénzmaradvány, a befektetett pénzügyi eszközök állománya és a követelésállomány behajtásából származó forrás. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettségek 4,7 milliárd Ft és 3,5 millió CHF, amelyek törlesztésére fedezetet nyújthat a forgalomképes ingatlanvagyon értékesítése.

A gazdasági társaságoknak, – amelyekben az Önkormányzat minősített többségi tulajdonnal rendelkezik – 2011. évtől 0,2 milliárd Ft, 0,6 millió EUR és 0,5 millió CHF pénzintézeti kötelezettséget, valamint 0,4 milliárd Ft szállítói tartozást kell rendezniük. Kockázatot hordoz az Önkormányzat számára, ha ezek nem teljesítése miatt – csőd és felszámolás esetén – a bíróság korlátlan és teljes felelősséget állapít meg az Önkormányzat terhére.
 
A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a 2010. évet követő évekre 3,1 milliárd Ft kötelezettséget vállalt az Önkormányzat, amelyet kötvényből, EU-s és hazai támogatásból, valamint 0,2 milliárd Ft saját forrásból tervez finanszírozni.
Az Önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A 2007-2010. években a tárgyi eszközök után 4,0 milliárd Ft értékcsökkenést számolt el, ugyanakkor felújításra csak ennek töredékét, 1,4 milliárd Ft-ot (34,5%) fordított.
 
Az Önkormányzat pénzügyi helyzete javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (ingatlanok-, eszközök bérbeadása, helyi adóbevételek behajtása, közműfejlesztési bevételek növekedése, valamint az intézményátszervezések és a feladatváltozásokkal együtt járó jelentős létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), amely együttes hatásaként – az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint – 1,5 milliárd Ft-tal javította a pénzügyi helyzetét.
A korábbi ÁSZ ellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására szabályszerűségi és célszerűségi javaslatot nem tett.
 
Összegezve megállapítható, hogy az Önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételi kiesést a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel ellentételezte.
 
Az Önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei emelkedtek, azok finanszírozása a következő három évben a rendelkezésre álló fedezet ismeretében biztosítottak. A további évekre szóló hosszú távú kötelezettségek teljesítésére fedezetet nyújthat a forgalomképes ingatlanvagyon értékesítése, azonban ez a forrás az ingatlanpiac jelenlegi helyzete miatt bizonytalan.
Mindezek alapján az Önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok nem veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatósága azonban intézkedéseket igényel.

 

 
 
  • 1Bekiabáló2012január04.00:11ÚjVálasz

    Minden naggyon szép, minden naggyon jó, mindennel meg vágyunk elégedve!

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!