Hasznosulhat a három egri honvédségi ingatlan
2011.12.27.00:00
Megszületett a Kormány határozata arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. június 30-ig megköti a most üresen álló, egykori honvédségi ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződéseket az igénylő önkormányzatokkal, köztük Egerrel. Mindez országszerte 29 települést és 53, összesen 922 millió forintos forgalmi értékű állami ingatlant érint – írja a HVG.
A Kormánydöntésről szóló tájékoztatás - az Eger által igényelt ingatlanok helyrajzi számával együtt - megjelent a Magyar Közlönyben, amely Karácsony előtt igazi örömhír – értékelt Habis László polgármester, országgyűlési képviselő. Hozzátette: a „konyha és gyengélkedő” elnevezésű ingatlant diákétkeztetés keretében központi konyha működtetésére, szociális és gyermekjóléti alapellátási feladatok céljára, míg a sportpályát sport- és szabadidős tevékenységek szélesebb körű biztosítására, sportfejlesztési feladatok ellátására kívánja hasznosítani a város.
Eger első embere már 2007 óta próbál megegyezni a szaktárca mindenkori képviselőivel a megüresedett, de kiváló állapotban lévő egri honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról. A területért felelő állami vezetők köre 2010 előtt folyamatosan változott, így bármilyen ígéretet is adtak az államtitkárok és tárgyalásra felhatalmazott katonai vezetők, éveken át nem történhetett semmi az Eger számára oly fontos ügyben.
Habis László országgyűlési képviselőként májusban interpellált az ügyben Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez, s a felvetésre dr. Nyitrai Zsolt akkori államtitkártól kedvező válasz érkezett. Az ígéret szerint az egri helyőrség megszűnésével felszabadult 3827/1-es és a 3827/3 hrsz-ú konyha és gyengélkedő, illetve sportpálya ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról mindenképpen még 2011-ben döntés születhet.
A jövő évben megkötendő tulajdon-átruházási szerződésekbe több garanciális feltétel épül be, ilyen pl. az elidegenítési tilalom megállapítása vagy a hasznosítási cél rögzítése is, amelyek a felelős vagyonkezelés elvének érvényesülését biztosítják. Az ingatlanok tételes jegyzéke a kihirdetett kormányhatározat mellékleteként a 2011. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg (38 650-es oldal).
http://magyarkozlony.hu/pdf/11346
A Kormány 1449/2011. (XII. 22.) Korm. Határozata egyes állami vagyonba tartozó ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról.
1. A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 36. § (3) bekezdése alapján úgy dönt, hogy a mellékletben felsorolt állami vagyonba tartozó ingatlanok ingyenesen az ott megjelölt helyi önkormányzatok tulajdonába kerüljenek.
2. A tulajdonba adásról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) a mellékletben megjelölt önkormányzatokkal – 2012. június 30-ig – a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést köt.
3. A szerződés megkötése előtt az MNV Zrt. a Polgári Törvénykönyv szerinti jóhiszemű eljárás, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve köteles tájékoztatni az önkormányzatokat az ingatlanra vonatkozó terhekről, korlátozásokról, a folyamatban lévő eljárásokról, és az egyéb jogi természetű ügyekről, valamint átadni az ezekkel kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumokat. A szerződésekben – a tulajdon átruházási szerződésekre vonatkozó általános jogszabályi követelményeken túlmenően – a következők rögzítése is szükséges:
a) az önkormányzat saját költségvetése terhére vállalja az ingatlan környezeti állapotának felmérését, szükség esetén kármentesítését, illetve ha az ingatlanon tervezett tevékenyég engedélyköteles, akkor a szükséges engedélyek megszerzését, az ingatlan ingyenes tulajdonba adásával összefüggésben esetlegesen felmerülő általános forgalmi adó megfizetését;
b) az önkormányzat az ingatlan tulajdonjogát a fennálló terhekkel együtt szerzi meg;
c) az önkormányzat vállalja, hogy az ingatlan vonatkozásában az állammal szemben semmilyen követelést nem támaszt;
d) a bérbeadással – vagy más jogcímen – hasznosított ingatlan esetében az önkormányzat vállalja a fennálló jogviszonyokból eredő kötelezettségeket és a tulajdonossal szemben támasztott esetleges jövőbeni követelésekért való helytállást;
e) az ingyenesen tulajdonba adott ingatlant az önkormányzat a szerződés aláírásától számított 15 évig nem idegenítheti el, és az ingatlant a birtokbavételtől számított 15 évig a jelen kormányhatározat mellékletében az adott ingatlanra megjelölt hasznosítási célnak megfelelően köteles hasznosítani. Ha az önkormányzat e kötelezettségeinek részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a tulajdon átruházási szerződésben rögzített forgalmi értéknek a szerződés szerinti kötelezettség megsértésének napjától számított – az MNV Zrt. fizetésre történő felszólító levele kézhezvétele napján érvényes – jegybanki alapkamattal növelt összegét az MNV Zrt.-nek megfizetni, a felszólítás kézhezvételétől számított 60 napon belül,
f) ha a vagyonkezelő, felügyeleti szerve vagy a sportigazgatási szerv az ingyenes tulajdonba adáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatát külön feltételhez kötötte, a tulajdonba adásról szóló megállapodásban e feltételek teljesülését biztosítani kell.
4. Az ingatlanok tulajdonjogának térítésmentes átruházására irányuló szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha az önkormányzat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – az általa történő szerződéskötéskor – köztartozásmentes adózónak minősül, és az MNV Zrt.-vel szemben lejárt tartozással nem rendelkezik. A köztartozással kapcsolatos kizáró feltétel fennállásának hiányát a jogosult harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy nyilatkozik arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
Eger első embere már 2007 óta próbál megegyezni a szaktárca mindenkori képviselőivel a megüresedett, de kiváló állapotban lévő egri honvédségi ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásáról. A területért felelő állami vezetők köre 2010 előtt folyamatosan változott, így bármilyen ígéretet is adtak az államtitkárok és tárgyalásra felhatalmazott katonai vezetők, éveken át nem történhetett semmi az Eger számára oly fontos ügyben.
Habis László országgyűlési képviselőként májusban interpellált az ügyben Fellegi Tamás Nemzeti Fejlesztési Miniszterhez, s a felvetésre dr. Nyitrai Zsolt akkori államtitkártól kedvező válasz érkezett. Az ígéret szerint az egri helyőrség megszűnésével felszabadult 3827/1-es és a 3827/3 hrsz-ú konyha és gyengélkedő, illetve sportpálya ingatlanok ingyenes tulajdonba adásáról mindenképpen még 2011-ben döntés születhet.
A jövő évben megkötendő tulajdon-átruházási szerződésekbe több garanciális feltétel épül be, ilyen pl. az elidegenítési tilalom megállapítása vagy a hasznosítási cél rögzítése is, amelyek a felelős vagyonkezelés elvének érvényesülését biztosítják. Az ingatlanok tételes jegyzéke a kihirdetett kormányhatározat mellékleteként a 2011. évi 157. számú Magyar Közlönyben jelent meg (38 650-es oldal).
http://magyarkozlony.hu/pdf/11346
RÉSZLET A MAGYAR KÖZLÖNYBEN MEGJELENTEKBŐL
1. A Kormány az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (2) bekezdés c) pontja, valamint a 36. § (3) bekezdése alapján úgy dönt, hogy a mellékletben felsorolt állami vagyonba tartozó ingatlanok ingyenesen az ott megjelölt helyi önkormányzatok tulajdonába kerüljenek.
2. A tulajdonba adásról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) a mellékletben megjelölt önkormányzatokkal – 2012. június 30-ig – a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést köt.
3. A szerződés megkötése előtt az MNV Zrt. a Polgári Törvénykönyv szerinti jóhiszemű eljárás, együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve köteles tájékoztatni az önkormányzatokat az ingatlanra vonatkozó terhekről, korlátozásokról, a folyamatban lévő eljárásokról, és az egyéb jogi természetű ügyekről, valamint átadni az ezekkel kapcsolatban rendelkezésre álló dokumentumokat. A szerződésekben – a tulajdon átruházási szerződésekre vonatkozó általános jogszabályi követelményeken túlmenően – a következők rögzítése is szükséges:
a) az önkormányzat saját költségvetése terhére vállalja az ingatlan környezeti állapotának felmérését, szükség esetén kármentesítését, illetve ha az ingatlanon tervezett tevékenyég engedélyköteles, akkor a szükséges engedélyek megszerzését, az ingatlan ingyenes tulajdonba adásával összefüggésben esetlegesen felmerülő általános forgalmi adó megfizetését;
b) az önkormányzat az ingatlan tulajdonjogát a fennálló terhekkel együtt szerzi meg;
c) az önkormányzat vállalja, hogy az ingatlan vonatkozásában az állammal szemben semmilyen követelést nem támaszt;
d) a bérbeadással – vagy más jogcímen – hasznosított ingatlan esetében az önkormányzat vállalja a fennálló jogviszonyokból eredő kötelezettségeket és a tulajdonossal szemben támasztott esetleges jövőbeni követelésekért való helytállást;
e) az ingyenesen tulajdonba adott ingatlant az önkormányzat a szerződés aláírásától számított 15 évig nem idegenítheti el, és az ingatlant a birtokbavételtől számított 15 évig a jelen kormányhatározat mellékletében az adott ingatlanra megjelölt hasznosítási célnak megfelelően köteles hasznosítani. Ha az önkormányzat e kötelezettségeinek részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles a tulajdon átruházási szerződésben rögzített forgalmi értéknek a szerződés szerinti kötelezettség megsértésének napjától számított – az MNV Zrt. fizetésre történő felszólító levele kézhezvétele napján érvényes – jegybanki alapkamattal növelt összegét az MNV Zrt.-nek megfizetni, a felszólítás kézhezvételétől számított 60 napon belül,
f) ha a vagyonkezelő, felügyeleti szerve vagy a sportigazgatási szerv az ingyenes tulajdonba adáshoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatát külön feltételhez kötötte, a tulajdonba adásról szóló megállapodásban e feltételek teljesülését biztosítani kell.
4. Az ingatlanok tulajdonjogának térítésmentes átruházására irányuló szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha az önkormányzat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint – az általa történő szerződéskötéskor – köztartozásmentes adózónak minősül, és az MNV Zrt.-vel szemben lejárt tartozással nem rendelkezik. A köztartozással kapcsolatos kizáró feltétel fennállásának hiányát a jogosult harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy nyilatkozik arról, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
végül ez egy örömhír lenne valóban, ha.... Csak azt mondja már meg valaki, hogy miért nem az egész laktanya kerül át a városhoz? Mi ez a szétválasztósdi? A laktanya eredeti nagy épületszárnyával mi a csuda lesz? Ifjúsági célok? Na ne... Annyi idős, beteg, elhagyott ember van a városban, akinek nincs senkije, vagy ha van is, nem tudják beadni nyugdíjas otthonba, mert kicsi a nyugdíja. Oda bekerülők is már több mint százezer forintot fizetnek havonta. És mi van azokkal, akiknek csak 50-60 ezer forint a nyugdíjuk és a családjuk sem törődik velük? Sorban állás van az idősek intézményeibe bekerülés miatt. Akkor nem kellene ezt az óriási kaszárnyát idősek szegényotthonának berendezni? Végre valami humánus minőség eszébe jut a jelenlegi vezérkarnak? Vagy tudnának valamit mondani erről egyáltalán?
Kedves 2-es! Hol volt ön, és hol volt a Habis az elmúlt években? Lehet, hogy rosszul tudom, de a mindig "útmutató" polgármesterünk már a második ciklusát tölti mindannyiunk örömére és városunk felvirágoztatására! Vagy mégse? Ideje lenne már abbahagyni az elmúltnyolcévezést kedves.
Tehát a sportpálya, és a konyha+a közeli épületek kerülnek végre de jure is a város tulajdonába, mert azokat már rég használja.
Nincs tehát szó a 100 éves, szépen felújított és évek óta üresen álló főépületekről, meg a város környéki többi, egykori honvédségi objektumokról.
Akkor hát hát ez mitől siker? Mi ebben a fideszloksik érdeme?
Ezt a helyzetet a szoci kormányok alatt alakították ki.
Micsoda képmutatás, hogy "Örömhírként" tálalja a Fidesz azt, hogy egy összeomlóban lévő használaton kívüli ingatlan egy részét méltóztattak odaadni a városnak. Az meg, hogy nem bírja ki Habis László elmúlt nyolc évezés nélkül, de az elmúlt két évet lazán természetesnek veszi jellemző a Fidesz politikusaira.
Ami a legjobb, hogy 15 évig kötelező a funkciót megtartani és nem lehet elidegeníteni. Ez helyes, de vajon ugyanezt aláírta-e Orbán Viktor is, amikor ellopta kótházat, bekebelezi az iskolákat, államosította a nyugdíjakat? Vagy csak most annak örülünk, hogy dobott egy kis alamizsnát, pedig le is lőhetett volna?