Lesz-e Fati Partus felirat a Kepes Központon

Nagy Kata 2011.11.19.00:00

Ahogy arról a héten beszámoltunk, várhatóan az év végén elkészül a Kepes György Művészeti Központ felújítása. Több olvasónk kérdezte, hogy mi lesz a jól ismert FATI PARTUS felirat sorsa.

Lesz-e Fati Partus felirat a Kepes Központon

Nagy Kata 2011.11.19.00:00

Lesz-e Fati Partus felirat a Kepes Központon

Nagy Kata 2011.11.19.00:00

Mivel az épület műemlék jellegű, ezért az egész renoválási munkákat a Műemlékvédelmi Hivatal felügyelte, és az építkezés alatt folyamatosan az eredeti XVIII. századi állapot visszaállítását tűzte ki célul. Kaczári István az Alapítvány Komplex Kultúrakutatásért kuratóriumi elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a felirat nem műemlék jellegű, az később került fel az épületre, de ha a Műemlék Védelem kéri, az újra felkerülhet a homlokzatra.

Hozzászólások

2Bekiabáló2011november20.02:06ÚjVálasz
Eger MJV hivatalos portálján olvasható: "A szomszédos, kétszintes épület az 1827-es nagy tűzvész után nyerte el mai alakját, ezért került a homlokzatára a Fati Partus felírat (A sors szülötte). A klasszicista homlokzatú épület valamikor polgári lakóház, aztán kaszinó, majd szakszervezeti székház lett." (Ötödik séta: Belvárosi ismerkedés) Tehát 184 évvel ezelőtt került a felirat a házra! Ott a helye újra.
1Bekiabáló2011november19.23:48ÚjVálasz
hát nem ártana, mert már úgy megszoktuk. És szeretnénk ott viszontlátni, ha lennének olyan kedvesek műemlékfelügyelőék, és azon kívül, hogy minden barokk épületet elfakósítanak, legalább a régi arculatiságot védjék meg.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.