Gerő András sikeres előadása az egri Köztársasági Szalonban
Nincs köztársasági eszmény
A szalon iránt érdeklődő civilek ezen az estén beszélgettek arról, hogy hol veszett el, ha egyáltalán létezett a köztársasági eszménybe vetett hit, miért törölhették az ország nevéből a köztársaságot? Hogyan lehetne megtalálni a közös azonosulási pontot, amely a nemzetet ismét erős, összetartó közösséggé tehetné? Hogyan kerülhettek ízléstelen figurák és nívótlan mondatok a közéletbe és a nemzeti alapdokumentumokba?
Gerő András kifejtette, hogy az 1848-49-es köztársaságpárti, szabadságharcos ideát felváltani látszik egy követhetetlen gondolatokkal terhelt, színvonalában kétséges kommunikációs maszlag, amelyet kodifikáltak is a törvényhozásban. A vendég gondolatai szerint nem feltétlenül tesz jót a köztársasági elnök intézményének, hogy pártalkuk szülötte a poszt betöltője. Nagyon jól működő alkotmányos monarchiákra is vannak példák Európában, tette hozzá, bár megjegyezte, hogy a köztársasági államforma is nagyszerűen működik ott, ahol sikerült érzelmi kötődést kialakítani a polgárság és a köztársaság között.
A mintegy hetvenfős hallgatóságban képviseltették magukat az egri szellemi és politikai elit kiválóságai. A hozzászólások egy részéből kiderült, hogy nem is közös szimbólumokra, és az érzelmi kötelékre áhítoznak sokan, hanem egy jóságos, ám keménykezű uralkodóra, egy igazi politikai csőszre, aki jól odacsap, ha szükséges.
Érdekessége volt az összejövetelnek, hogy közéleti találka lévén annak ellenére, hogy szép számban jelen volt az egri polgárság, sem a jelenlegi, sem a korábbi kormányfők neve el nem hangzott, ami szokatlanul magas színvonalat adott az eszmecserének.
A Köztársasági Szalon következő vendége október 13-án Debreceni József közíró lesz. A Szalon nyílvános, minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
Mindenki megkapta a magáét Kossuthtól Gerőig 4-es (16-os)-tól. "Nagyívű" fejtegetéséből csupán az az apróság maradt ki véletlenül, hogy ha az általa felsorolt rendszerekben az általa megnevezettek ennyire ártalmára voltak hazánknak, akkor konkrétan (a jelenben!) milyen rendszert és személy szerint kiket (politikusokat) tudna csak elviselni Mo. élén. De konkrétan ám!
11-es és 12-es Hozzászólók szíves figyelmébe! Demagóg papagájkodásuk helyett a tényekkel alátámasztott "fékezett habzás" elérése végett!
"Összeesküvés-elméletek, a sajtóból összefércelt információk, szereptévesztés – így jellemezték a Fideszben is többen a most nyilvánosságra került úgynevezett „Balsai-jelentést”, amit a hasonló tárgykörben vizsgálódó bizottság végkövetkeztetései „lebutított változatának” tartanak – rossz összefoglalóval." (Forrás: HVG)
Tc #18: Király! Úgy tudom van is egy idős úr Egerben, aki bizonyítani tudja, hogy Árpádházi leszármazott. Ha jól tudom a Baktai úton lakik. :-) Egyszer, nem oly rég már kacérkodott ezzel a kérdéssel az ország. Akkor a szintén egri kötődésekkel is bíró Eszterházy György bejelentette, hogy akkor márpedig ő jelentkezik királynak (csak megjegyzem, még az Angol trónöröklési vonalban is benne van úgy kétszézvalahanyadik helyen :-)- az is valami, lsd Johny English :-)). Ő ugyanis tényleg potenciális király, de aztán másnap le is mondana, mert úgy marhaság az egész, ahogy van. Attól tartok, hogy ha Magyarország királyság lenne, azon nyomban kitörne a trónért a háború. Én akkor már meghívnám Vilmos herceget a trónra, a kelebeket úgyis szereti a magyar. ;-)
12-nek!
Nem értem, miről beszél.
Kifejtené picinykét pontosabban, kikre gondol, amikor csürhéről és söpredékről ír?
(Előre is köszönöm Önnek, mint öreg köztársaságpártinak.)
Mindenképpen monarchikus államforma.
Kedves #4-es! Ha szegény hazánk nyomorult történelméből keresi a pozitív mintát, ...hát megértem a dilemmáját. (A franciákat hagyjuk- egyet értek ;-)) Javaslom azért nézzen egy kicsit messzebbre kis hazánknál, és tekintsen a sikeres civilizációkra, ahol sok álmodozó Magyar szeretne élni. Azok vajon milyen államformák? Apropó! Ön amúgy milyen államformát javasolna? Abszolutizmus? Királyság? Proletár diktatúra? Dzsamahiira? Kíváncsian várom tud e jobbat?
4-es vagyok, ezúton kérek elnézést, hogy nem az iskolában és a média által mindenkibe belesulykolt világnézetecske mentén fogalmaztam meg mondanivalómat. Bár az iskolában azt is hallottam, hogy legyen önálló véleményem, meg tudjak önálló véleményt megfogalmazni források alapján pl. történelemből. Én meg komolyan vettem és mindig ez van belőle, bár iszlám fundamentalistákkal még nem hoztak összefüggésbe. Pont itt az ideje, hogy-régi jó szokás szerint -önkritikát gyakoroljak! Félre is teszem "Magyarország ormadaráról", Kossuthról alkotott véleményemet és igyekszem megtalálni, hogy mi is a valódi Köztársaság és milyen pozitív vívmányokat is lehet hozzá kapcsolni. Nem is tudom, mit válasszak alapnak...Legyen talán a francia forradalom? Azt sokszor emlegetik! Nem, az mégsem jó! Igaz, hogy volt girondi, meg jakobinus köztársaság, de valahogy nem tudok azonosulni a guillotine egyenlőségével. Kétségtelen, hogy abban mindenki egyenlő, hogy elveszti a fejét és rohamosan terjed a szabadság, mert elég sokakat megszabadítanak az életüktől, de ez nekem mégsem tetszik. Tényleg nem szeretnék egy vendée-i polgár lenni, hogy a "pokoli hadosztályok" valamelyike csak azért mészároljon le, mert bátorkodtam felemelni a szavam az új rend ellen.
Legyen inkább egy időben és térben közelebbi példa! Esetleg a Károlyi- féle népköztársaság, ami tehetetlenkedéseivel átjátszotta a hatalmat Kun Béláéknak. Vagy maga a Tanácsköztársaság? Ha Bors Máté lennék talán, amúgy nagyon vigyáznom kéne. Esetleg egy spanyol köztársaság 1936-39 körül? Csak ha nem pap vagy trockista vagyok! Még meggyilkolnának. Esetleg Gerő Ernő, későbbi Népköztársaságunk későbbi oszlopa.
Mennyi jó esély egy szabad boldog életre! Segítene valaki, hogy melyiket válasszam, hogy valóban megismerhessek egy igazi, haladó köztársasági hagyományt?
Köszönettel:
Holdudvar
Újfent eltűnődöm: Van még egyáltalán aki tudja mit is jelent a Köztársaság? 2. Van itt még egyáltalán igény köztársaságra? Ne csodálkozzunk! Lassan az a párt a legnépszerűbb, a FIDESZ váltópártja Magyarországon, amelyik hazaárulásban minden korábbit felülmúl: szövetségesei, és finanszírozói azok az iszlám fundamentalisták, akik egyszer már több évszázadra gallyra tették az országot, sőt, mint látjuk a szellemi holdudvar már a Köztársaságot, Kossuthot is avítt dolognak tartja és kukába dobja. Az új jelszó tehát "nekünk Mohács kel" helyett: "nekünk Haynau kell" (vagy Szállasi?) Tényleg ennyire megutáltuk a szabadságot emberek?!
#4-es gondolatmenete annyira hajmeresztő, hogy maradék illúziónk is elszállhat afelől, hogy meg lehet e úszni az elkövetkezendő éveket szellemi polgárháború nélkül. Ez bizony háború, sőt szabadságharc! Szabadság pártiak vs. diktatúra párti barbárok. Most nem szabad gyengének és gyávának lenni! Ne legyetek lúzerek!
Kérem a következő Köztársasági Szalont egy nagyobb helyre szervezzék! Úgy tűnik sokan leszünk... :-)
Újfent eltűnődöm: Van még egyáltalán aki tudja mit is jelent a Köztársaság? 2. Van itt még egyáltalán igény köztársaságra? Ne csodálkozzunk! Lassan az a párt a legnépszerűbb, a FIDESZ váltópártja Magyarországon, amelyik hazaárulásban minden korábbit felülmúl: szövetségesei, és finanszírozói azok az iszlám fundamentalisták, akik egyszer már több évszázadra gallyra tették az országot, sőt, mint látjuk a szellemi holdudvar már a Köztársaságot, Kossuthot is avítt dolognak tartja és kukába dobja. Az új jelszó tehát "nekünk Mohács kel" helyett: "nekünk Haynau kell" (vagy Szállasi?) Tényleg ennyire megutáltuk a szabadságot emberek?!
Igaza van 11-es! Akkor is egy csürhe rontott rá köztársaságra az utcáról, most is ez a söpredék támad rá a Parlamentből. Kedves szervezők! Korábban kellet volna Köztársasági Szalon.
Jó ez a Köztársasági Szalon.
Kár, hogy Weil úrnak és Kácsor úrnak nem jutott eszébe hamarabb. Mondjuk 2006. október 23-án, amikor tényleges veszély fenyegette a köztársaságot. Amikor egy Gyurcsány nevű őrült és pribékjei véresen leszámoltak a Fidesz rendezvényen résztvevőkkel.
Akkor lett volna indokolt szervezkedni a köztársaság védelmében.
Kár, hogy akkor nem jutott eszébe ezeknek a liberális újságíróknak a köztársaságról értekezni.
Kedves Hozzászólók!
Csak a formál logika tisztelete miatt jegyzem meg, hogy az a tudósítói mondat, miszerint: "A hozzászólások egy részéből kiderült, hogy nem is közös szimbólumokra, és az érzelmi kötelékre áhítoznak sokan, hanem egy jóságos, ám keménykezű uralkodóra, egy igazi politikai csőszre, aki jól odacsap, ha szükséges.", értő olvasatban nem jelenti azt, hogy néhány ember összejött a Köztársasági Szalonban és diktatúráért kiáltott, hanem kizárólag azt, hogy létezik egy ilyen közkeletű vélekedés. A tudósításból szintén nem következik, hogy az összegyűlt polgárok liberálisok lettek volna. Az a mondatrész, hogy a "hallgatóságban képviseltették magukat az egri szellemi és politikai elit kiválóságai." szintén nem jelenti azt, hogy az ott megjelentek jelentenék en block a szellemi elitet.
Kéretik a szöveg-értetlen olvasásból és spekulációkból fakadó értékítéletekkel csínján bánni.
Kedves 7-es!
Parancsoljon:
„Ferenczi beszéli .Petõfi életrajza. c. munkájában (III., 367. o.), de Petõfi életét ismerõk között egyébként is köztudomású, hogy mikor Petõfi élete végén utoljára vonult az erdélyi harctérre meghalni, Székelyudvarhelyen egy udvarba, ahol kutat látott, bement vizet inni. Mivel õrnagyi egyenruhája, mely mint láttuk, még nem is illette meg, még nem készült el, civilben volt, vászonruhában. Az udvaron honvédtüzérek voltak s Ferenczi kifejezése szerint.egy cseh tûzmester beleköt…Nagyon valószínű, hogy maga Ferenczi is csak azt érti a .belekötésen., hogy a költőt ruhája után teljes joggal civilnek gondolta s ezért nem olyan hangon szólt hozzá, mint amelyen őrmesternek őrnaggyal beszélnie szokás. Egyetlen bűne tehát csak az lehetett, hogy a civil ruhás Petőfinek nem adott őrnagyi tiszteletet…Petőfi azonban, mint ez nála már természetes, olyan hangon és olyan sértő önérzettel utasította rendre a tűzmestert és követelte meg tőle az ő őrnagyi rangjának járó tiszteletet, hogy az őrmesterben is felébredt az önérzet s csak azért se volt hajlandó a civil ruhás állítólagos őrnagy semmivel sem bizonyított rangját tudomásul venni. Ő természetesen aligha tudta, hogy Petőfi őrnagyi rangja is törvénytelen, sőt már régen nem is tiszt, de azt látta, hogy a ruhája nem tisztre vall, tehát teljes joggal tagadta meg a tisztelgést…Petőfi felháborodott önérzete azonban hívatja az illetékes tisztet), közli vele, hogy ő kicsoda, letartóztatja vele a tűzmestert, hogy végül tudomása legyen róla, hogy kibe kötött bele… Megindíttatja az eljárást, mely természetesen Bem elé került. Bem, hogy Petőfinek elégtételt adjon és hogy az elégtétel minél alaposabb legyen, már másnap főbe löveti a szerencsétlent… Bem azzal érvelt, hogy nem lehet kegyelmet gyakorolni, mert minél nagyobb a veszély, a fegyelem annál fontosabb. (Illyés: Petõfi, 319. o.)… Képmutatóbb választ aligha adhatott volna. Itt ugyanis nem fegyelemről volt szó, hanem Bem részéről a Petőfinek való kedveskedésről egész a cinizmusig, a vérlázító kegyetlenségig és a felháborító igazságtalanságig, a gyilkosságig.”
Kedves 6-os!
Átmásolom, hogy ön is lássa, mert úgy látom nem olvasta el a cikket: \"A hozzászólások egy részéből kiderült, hogy nem is közös szimbólumokra, és az érzelmi kötelékre áhítoznak sokan, hanem egy jóságos, ám keménykezű uralkodóra, egy igazi politikai csőszre, aki jól odacsap, ha szükséges.\"
Ön minek vallja magát, hogy ad hominem támad egy ismeretlen személyt, csak mert olyasmit ír, ami magácskának nem tetszik? Csak nem lelkes köztársaságpártinak tetszik lenni, vagy esetleg liberális demokrata? Azt hittem szólásszabadság van és bátorkodtam ez irányú jogomat gyakorolni. Az ön szakértő véleménye alapján kénytelen vagyok azt gondolni, hogy a szabadságba bőven belefér mások gyalázása. Kár, hogy az előadás azért szerveződött, mert néhány embernek pont ebből lett elege, igaz elsősorban a politikai életben. Hallga csak hatoska, mit is nyilatkozott a főszervező:\"érdemes lenne terepet biztosítani az értelmes hangnak a ma meglehetősen bornírt közélettel szemben...Szóval nem ideológiai, vagy párt szimpátiák alapján válogatunk, hanem populizmustól és indulatoktól mentes tiszta szívű és tiszta fejű eszmecserékre számítunk.\" Khm...
Látja kedves 1-es, hát tényleg ennyi a szellemi elit és a baj még annál is nagyobb!
Sajnálom, hogy nem értesültem az eseményről, mert szívesen elmentem volna. Gerő prof. színes előadó és eredeti gondolatait mindig élvezetes stílussal mondja.
Bevallom, hogy az egri Köztársasági Szalon megalakulásáról, illetve létezéséről sem tudtam - sajnálatos módon - de azért utólag is üdvözlöm.
Jó lett volna, ha például e ,,színes" portál időben értesíti olvasóit az eseményről.
A 4-es Névtelen meghökkentően sajátos történelem-elemzésével nem szállnék vitába, de azért jó lenne tudni, hogy miként, milyen körülmények között vehette rá - ha igaz egyáltalán - Petőfi, Bem József tábornokot egy olyan súlyos ítéletre, melyet még háborúban is árulásért, csata közbeni parancsmegtagadásért ró ki a hadbíróság egy katonára. De egy civillel szembeni tiszteletadás elmulasztásáért halálbüntetést...? Ráadásul Petőfi kezdeményezésére...? Ez nagyon hihetetlenül hangzik.
Kedves 4-es! Ön oly butácska, mint amilyen aljas. Nem az a kár, hogy nem ért semmit a szabadságból, hanem az, hogy nem is tiszteli. A liberálisok, meg, hogy mit akarnak azt Ön bizonyára tudja, ha nem tudja, akkor viszont majd megmondja.
Meg azt is, hogy ki a liberális, meg a náci. Ha jól értem a tudósítást, akkor ez a rendezvény azért volt élvezetes, mert Ön nem volt jelen.
Bocsánat, Báró Julius Jacob von Haynau.
Hűha mi lesz még itt, ha a liberálisok akarnak monarchiát keménykezű uralkodóval? Ez nem a csúnya tekintélyelvűség? Jönnek a demokratikus nácik is?
Észre kellene már venni, hogy az 1848-as köztársaságpárti, szabadságharcos idea az akkori helyzetnek megfelelő „követhetetlen gondolatokkal terhelt, színvonalában kétséges kommunikációs maszlag” volt, olyan képviselőkkel, mint a behízelgő, alattomos és hazug Kossuth, a mai politikusok tökéletes előképe, aki mindig tudta kinek mit kell mondania és a háttérből hogyan lehet terrorizálni egy egész országgyűlést (pontosabban törvénytelen zugösszejövetelt), a parvenü, hiú Petőfi, aki képes volt Bemmel kivégeztetni egy honvédet, csak azért, mert a civilben lévő, akkor éppen rang nélküli költőnek nem tisztelgett és még lehetne folytatni a sort. Bőven voltak már akkor is ízléstelen figurák a közéletben. Nem kell ezen siránkozni, mert részint- mint az előadáson is elhangzott- Magyarország a parlamenti múltját és más európai országokat tekintve nem is áll olyan rosszul, részint pedig azt is látni kellene, hogy a liberális demokrácia és a társadalmi- politikai rendszerek, államformák dögkeselyűje a köztársaság alapvetően az ilyen emberek térnyerését teszi lehetővé, ahogy azon sem kell siránkozni, hogy nincsenek tekintélyek a politikában (meg az iskolákban a tanárok között sem), mivel az előbb említett formációk a tekintélyrombolásra épülnek. Ezért különös, hogy a tekintélytől félők a tekintélyt hiányolják. Ferenc József és gróf Haynau pl. jól odacsaptak, ha kellett és mégsem illik őket szeretni. Most hogy is van ez?
Kedvelem Gerő András anekdotázó stílusát, és gondolkodását is. Örülök, hogy ezt a két videót közreadták, mert ott lenni nem volt módom. Többek közt azért sem, mert a mai napon olvastam csak, hogy lesz. Legközelebb jobban figyelek.
Végre!
Független, köztársaságpárti újságírók teszik a dolgukat.
(Ez valami bődületes.)
mindössze ennyi volna a szellemi elit Egerben? Akkor nagy a baj!