Az ország nyelvi tesztje

Egri Szín információ 2011.09.10.00:00

Az Ország Nyelvi Tesztje Magyarország megyéinek és Budapestnek a versenye, melynek célja, hogy megtalálják az ország azon részét, ahol a legjobban beszélnek idegen nyelvet. A tesztet kitöltők számát tekintve megyénk jelenleg a 11. helyen áll. Szeptember 15-e éjfélig még változtathatunk rajta!

Az ország nyelvi tesztje

Egri Szín információ 2011.09.10.00:00

Hirdetés

Az ország nyelvi tesztje

Egri Szín információ 2011.09.10.00:00

Már-már elfogadott ténynek számít, hogy a magyarok nagy része nem beszél idegen nyelven. Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a felmérése is ezt támasztja alá, melyből az derül ki, hogy a megkérdezettek közel 75%-a nem beszél semmilyen idegen nyelven. A felmérés azonban 2007-ben készült. Az Ország Nyelvi Tesztjének az a célja, hogy megismerjék az ország nyelvtudásának aktuális állapotát. Remélik, a teszttel felhívhatják a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára, és minél több idegen nyelv elsajátítására ösztönözhetik az embereket.

A tesztet bárki kitöltheti, aki állandó lakhellyel rendelkezik Magyarországon és beszéli a 13 nyelv valamelyikét, amelyekből a teszt kitölthető. A feladatlapok 30 kérdésből állnak, minden helyes válasz 1 pontot ér, és minden pont növeli a tesztkitöltő megyéjének pontszámát.

Az Ország Nyelvi Tesztjén azt a három megyét díjazzák, ahol a lakosságszámra vetítve a legtöbb pontot érték el a tesztkitöltők. Az első három megyében 10-10 hátrányos helyzetű gyermek 1 éves ingyenes oktatását vállalja a verseny főtámogatója.

Miért érdemes részt venni az Ország Nyelvi Tesztjén?
•   Ha legalább 1 pontot elér a teszt kitöltője, értékes külföldi, belföldi és online nyelvtanfolyamokat nyerhet.
•   Támogathatja megyéjének pontszámát.
•   Hozzájárulhat hátrányos helyzetű gyerekek nyelvoktatásához.
•   Megtudhatja, milyen nyelvi szinten áll.

A teszt kitölthető a www.azorszagnyelvitesztje.hu honlapon.

Hajrá Heves megye!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.