Lengyelország és Magyarország történetében meglepően sok a hasonlóság: mindkét állam nemzeti tragédiák sokaságát élte már át - hangzott el többször is a kiállítás megnyitóján. A Keresztény Ifjúsági Klubban látható, archív fotókkal illusztrált tablókat a varsói Harc és Mártíromság Emlékvédelmi Tanácsa állította össze 2008-ban. A magyar nyelvű szövegekkel is kiegészített tárlat a Katyn és Auschwitz - totalitárius rezsimek a keresztény egyházak lelkészeivel szemben a megszállt Lengyelországban - 1939-1945 címet viseli.

 

A jelenlévőket, köztük a szervező helyi lengyel kisebbségi önkormányzat vezetőit Eger polgármestere, Habis László köszöntötte. Amint fogalmazott: ez a kiállítás keresztény embereket állít az érdeklődés középpontjába, olyanokat, akik nem féltek kiállni a maguk igazsága mellett akkor sem, ha ez az életükbe került. Ezután Ternyák Csaba egri érsek idézte fel családi emlékeit: szülőfalujában is többen bújtattak lengyel menekülteket a második világháború alatt. Ezek az emberek azután apránként eltűntek, hogy a lengyel ellenállásban vegyenek részt. "Mi, magyarok úgy tartjuk, hogy a miénk a legszerencsétlenebb, leginkább megnyomorított nemzet, különösen a trianoni diktátum óta. A lengyelek azonban legalább ugyanennyit szenvedtek történelmük során, mint mi. Számtalan tragédia érte őket, volt idő, amikor elvesztették önálló államiságukat is" - mondta az érsek. Ezt követően a hosszú múltra visszatekintő lengyel-magyar barátságról szólt, személyes emlékei között említve, hogy II. János Pál munkatársaként a lengyel származású pápa gyakran érdeklődött tőle a magyar történelem eseményeiről, és mindig őszinte barátságot táplált a magyar nemzet iránt.

 

Végül Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete beszélt Katyn és Auschwitz tragédiájáról, a kommunista korszak egyházüldözéseiről. Mint mondta, erre azért is szükség van, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát. Roman Kowalski elmondta: a kiállítást Lengyelországon kívül csak Magyarországon mutatják be, hiszen az átélt történelmi tragédiák sorában annyi a hasonlóság, hogy a magyarok is erőt meríthetnek a lengyelek által átélt szenvedésekből. A tablók képei emlékeztetnek rá, hogy 1939 szeptemberében Lengyelország nyugati felét Németország szállta meg, a keletit a Szovjetunió. Ekkor, majd a háború utáni sztálinista diktatúra időszakában mintegy 6500 egyházi személy szenvedett üldöztetést, közülük több mint 2800-an vesztették életüket a haláltáborokban, a harcok és az üldöztetések során.

 

(MTI)