Az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon – mondta a politikus.

Az árfolyamgát lehetőségével eddig mindössze néhány száz adós élt, jóval kevesebben, mint ahány igénylőre a bankok számítottak. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik – fogalmazott dr. Sós Tamás.

Hozzátette: ami eddig látszik, az az, hogy a kormány lekezeli a 300 ezer hitelfelvevőt, mára elmondható, hogy a bankárkormány asszisztál a bankok ügyfélkárosító üzletpolitikájához.
Szakemberek szerint, ha nem változik a nem fizetők aránya, ez 80 ezer család kényszerintézkedését jelenti. Ehhez viszont közel 400 milliárd forintra lenne szükség – mondta az országgyűlési képviselő.
Érthetetlen az Orbán-kormány konkrétumok nélküli koncepciótlan intézkedéssorozata. Véleménye szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkenteni kellett a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami ráadásul erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.
Dr. Sós Tamás elmondta: az MSZP a PR-beszéddel szemben a párbeszéd híve, ezért kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást.
1.    Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?
2.    Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?
3.    Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?
4.    Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?
5.    Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?
6.    Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?
7.    Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?
8.    Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?
9.    Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?
Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát – zárta sajtótájékoztatóját a dr. Sós Tamás.