Az adóhatóság – adóigazgatási eljárási törvényben külön nevesített – kiemelt feladata az adóbevétel megrövidítésének, az adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása. Ennek érdekében, és figyelemmel a 2011. évi ellenőrzési irányokban megfogalmazottakra, az előző évekhez hasonlóan jelentős revizori kapacitást összpontosítunk a jellemzően február-május időszakban érkező, visszaigényelhető összeget tartalmazó személyi jövedelemadó bevallások pénzösszeg kiutalás előtti ellenőrzésére.

Általános tapasztalatok

A kiutalás előtti ellenőrzések körében kiemelten koncentrál az adóhatóság a nagy összegű visszaigényléseket tartalmazó személyi jövedelemadó bevallásokra, gyors reagálással megakadályozva a jogosulatlan igényléseket.
Emellett amennyiben valamely rendelkezésre álló információ alapján a korábbi évekre benyújtott bevallási adatokban eltérés, hiba mutatkozott, külön ellenőrzések elrendelésére került sor.
Az utólagos vizsgálatok keretében a jogosulatlan igénylésen túl, sok esetben adózó terhére mutatkozó befizetendő adó is feltárásra kerül, melyek jellemzően az adózási járatlanságra, a szabályozás ismeretének hiányosságaira, a kellő körültekintés hiányára vezethetők vissza.

Figyelemmel arra, hogy a visszaigénylő bevallásokhoz kötődő ellenőrzéseket a kiutalásra nyitva álló határidőn belül kell lefolytatni, ez az ellenőrzési osztályoktól, eljáró adóellenőröktől koncentrált munkaszervezést követel meg, tekintettel arra is, hogy a határidőt a bevallások feldolgozásának, esetenként javításának időszaka is csökkenti. Ezen sajátosságra tekintettel az adóellenőrök több esetben élnek a telefonos értesítés lehetőségével. (Így nagy segítséget jelent az adóhatóság számára a bevalláson feltüntetett telefonszám, amelyet azonban tapasztalataink szerinti kevesebb adózó szerepeltet).

A NAV Heves Megyei Adóigazgatósága 2011. év első öt hónapjában összesen 180 db visszaigénylést tartalmazó bevallást vont vizsgálat alá, mely közel 10 %-kal meghaladja az előző év, hasonló időszakában végzett ellenőrzések számát. Az egyes adókötelezettségek célellenőrzése során szerzett tapasztalatok alapján az adóellenőrzésbe történő „átfordulás” aránya 70 %. A vizsgálatok közel 98 %-a zárult megállapítással, melynek eredményekét 9.872 eFt (az előző év, hasonló időszakában visszatartott összeg közel 123 %-a) kiutalása került visszatartásra.
 
Jellemző hibák, megállapítások

Ebben az évben a kiutalás előtti ellenőrzési paramétereken fennakadt bevallások tekintetében is érzékelhető, hogy az igénybe vehető adókedvezmények száma csökkent, ezáltal a feltárt jellemző hibák, megállapítások köre is szűkült.

Jelen tájékoztató készítéséig lezárt vizsgálatok tapasztalatai szerint, a feltárt hibák alapján jellemzően a következő tényállásokhoz kapcsolódtak megállapításaink:

A korábbi évekhez képest közel 60 %-ra „növekedett” az élet- vagy nyugdíjbiztosítás megelőző 3 évben érvényesített adókedvezményéhez kapcsolódó, rendelkezési jog gyakorlása miatti visszafizetési kötelezettség megállapítása.

A jelenség oka vélelmezhetően az, hogy az adózók egyrészt – elmondásuk szerint – a rendelkezési jog gyakorlásával egyidejűleg nem kapnak tájékoztatást a biztosítótól arra vonatkozóan, hogy a korábban érvényesített kedvezményeket vissza kell fizetniük, másrészt az adóbevallás összeállításánál a kifizetők által kiadott igazolásokat, adókedvezményre jogosító igazolásokat veszik figyelembe és nem gondolnak az előző évben lebonyolított biztosítói ügyletre. Szintén tapasztalható, hogy a biztosítás megszüntetésén túl az egyéb rendelkezési jog gyakorlásának minősülő tényállással (pl. kötvénykölcsön egy éven túli, illetve ismételt felvétele) a vizsgált adóalanyi kör döntően nem bír tudomással.

Tapasztalataink szerint az adózók többsége annak ellenére, hogy nem új jogintézményről van szó, még mindig nem ismeri a lakáscélú hiteltörlesztéshez kötődő kedvezmény igénylésének pontos feltételrendszerét, annak időtartamát, valamint jövedelemkorlátját érintő szabályozásokat.  A megállapítással zárt kiutalás előtti ellenőrzéseink megközelítőleg 10 %-a ezen kedvezmény jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódott.

A kiutalás visszatartására okot adó tényezők az alábbiak:

    lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg után az adós és adóstárs által egyaránt érvényesített adókedvezmény;
    a lakáscélú hiteltörlesztés 5 éven túli érvényesítése családi pótlékra jogosult gyermek hiányában;
    a kedvezmény igénybevételére vonatkozó jövedelemkorlát figyelmen kívül hagyása;
    a jogszerűen érvényesíthető 30 százalékos mértékű kedvezmény helyett 40 százalékos kedvezmény igénybevétele.

Ezen kívül kisebb arányban a halasztott tandíjkedvezmény, valamint az adójóváírás (arra nem jogosító jövedelem alapján történő elszámolása miatt) jogosulatlan szerepeltetése fordult elő.

A kiválasztás során több adózó esetében volt tapasztalható a bevallás szerinti, illetve a rendelkezésre álló kontroll adatok szerinti jövedelem és adóelőleg adatok összhangjának hiánya.

A nem teljes körűen bevallott jövedelmek, adóalap miatti feltárások a megállapítások közel 5 %-át adják. Jellemző, hogy a magánszemélyek az összevont adóalapba tartozó jövedelmek egyes típusai (ide értve az adóterhet nem viselő járandóságokat is) közül az egyiket elmulasztották bevallani, ritkább esetben fordult elő különadózó jövedelmek bevallásának hiánya. A feltárt hiányosságok esetenként a kifizető helytelen adattartalmú igazolására voltak visszavezethetőek.

Nem tipikus, de előforduló egyéb hibák, hiányosságok:

    tőkepiaci ügylethez kapcsolódó adókiegyenlítés helytelen érvényesítése;
    egészségügyi hozzájárulás kötelezettség bevallásának elmulasztása;
    túlvont nyugdíjjárulékra vonatkozó visszaigénylési kérelemnél jogalap hiánya.

Az adóalap kiegészítés szabályainak alkalmazása kapcsán annak ellenére, hogy új jogintézményről van szó, szűkebb körben tapasztaltunk hibát, vélhetően a megjelent célzott tájékoztatók hatása, és a bevalláskitöltő program elterjedt használata okán.

Jellemző adózói magatartások

Az adózók többsége a telefonos vagy írásbeli értesítés alapján a kijelölt időben megjelent, jövedelemigazolásaikat és az adókedvezményekre való jogosultságot alátámasztó iratokat átadták az ellenőrzés lefolytatásához. Kirívó adózói magatartást nem tapasztaltunk (a meghiúsult ellenőrzéseket adózói elérhetetlenség, külföldi tartózkodás eredményezte).
Az élet-, illetve nyugdíjbiztosítás visszafizetendő adókedvezményéhez kapcsolódóan az ügyfelek nehezményezték, hogy erre a kötelezettségükre nem figyelmeztette őket a biztosító társaság, illetve az eljáró képviselője. Szintén ebben a körben tapasztaltuk, hogy a megszüntetett, illetve díjmentessé tett biztosítás az anyagi források jelentős beszűkülése miatt következett be (egyes biztosítások lakáshitel felvételéhez kötődtek és díjfizetésük már nem látszott biztosítottnak).

Érdekes ill. kiugró összegű esetek

Egy adózónak 2010. évben munkaviszonyból, társadalombiztosítási ellátásból valamint végkielégítésből származott jövedelme. A munkáltató által kiadott igazolás külön sorban szerepelteti az összevont adóalap 27 % -os kiegészítését az előzőekben felsorolt jövedelmek után.
Adózó az összevont adóalap kiegészítést figyelmen kívül hagyva szerepeltette a bevallásban a jövedelmét, úgy, hogy az igazoláson feltüntetett, „szuperbruttó” nélküli jövedelem összegét tévesen az adóalap kiegészítéssel növelt jövedelem oszlopában szerepeltette.
Adózó a kifizetői igazoláson feltüntetett adatot tévesen értelmezte, ennek következtében az adóalap kiegészítés alapját az igazoláson feltüntetett jövedelem összegéből „visszaszámolva” határozta meg. Adózó a fentiek miatt 613 eFt-ot igényelt vissza jogosulatlanul, ami az  ellenőrzés keretén belül került feltárásra.

Egy magánszemély a vizsgált bevallásában a következő hibákat vétette (a bevallásában az adózó által beírandó adatok közül kizárólag egy volt jó, az összes többi hibásan szerepelt):

    Más bérjövedelemként tüntette fel a kapott nyugdíj összegét. Emellett a bevallásban a 2009. évre vonatkozóan kapott igazoláson szereplő összeget tüntette fel.
    Kapott nyugdíjként nem szerepeltetett adatot.
    A kifizető által levont adóelőlegként a megkapott nettó jövedelmek összegét tüntette fel. (Elmondása szerint, mivel nem találta a munkáltatói igazolást, egy olyan kimutatásból állította össze a bevallását, amely egy bérelszámolási összesítő volt csupán, és arról nem a megfelelő adatokat vette át. Megjegyzendő, hogy a levont adóelőlegnek a korrekt összege is szerepelt ezen a kimutatáson.)
    Adójóváírás érvényesítésére volt jogosult, amelyet azonban nem vett figyelembe, ezt az ellenőrzés állapított meg számára.