Mérget küldtek az igazgatónak
Testőrök vigyázzák a gyerekét is
Nem idegen a német származású menedzsertől a helyi viszonyok miatti méltatlankodás. A mostani kifakadása azonban figyelemre méltó. Diller úr elmondta, hogy az elmúlt időszakban 300 névtelen levelet kapott, közülük 25 fenyegető volt és akadt köztük mérgezett levél is. A gyerekét is megfenyegették, úgyhogy testőr vigyázza a gyermeket, az ügyvezetőt és a házukat is. Mindezt összefüggésbe hozta azzal, hogy rengeteg támogatást nyújt a városnak, de nincsenek mások, akik ezt szintén fontosnak tartanák. Elmondta, hogy közel félmilliárd forintot költött a kórház, a színház, a gyermekotthon és egyéb kulturális és szociális intézmények támogatására, de úgy látszik, Egerben nem szeretik, ha valaki letesz valamit az asztalra.
A vízilabda csapat támogatására költött összeg elérte célját, hiszen bajnok lett Eger, de kevesli a többi támogatót. Dr. Diller elmondta, hogy 6000 embernek ad kenyeret, üzemeltet egy fejlett szociális rendszert, a válság idején sikerült megértetni a dolgozókkal az áldozatvállalás szükségét, és ezzel átvészelték a nehezét, de úgy érzi, hogy csak addig szeretik, amíg pénzt ad.
Nem érzi magát külföldinek, de furcsállja, hogy őt, mint a bor nagykövetét például a borászok nem hívják meg. Kikelt a drágaság ellen is: „Miért ilyen drága minden, miért ilyen drágák a bérleti díjak?!” Mint ismeretes Dr. Ulrich Diller tulajdonosa a Rádi Pékség Kft.-nek is, amely cég azon kevesek egyike volt, amelyek a válságban is növekedni tudtak, sőt országosan is terjeszkednek. Mindemellett ingatlanokkal, üzletek bérleti jogával is rendelkezik.
A vízilabda támogatását továbbra is vállalja, de mértékét a város és más támogatók hozzájárulásának mértékétől teszi függővé. Reményét fejezte ki, hogy néhányan felébrednek.
Valóban Rádi, elírás!
Elnézést 8-as! Nem a Rádi pékségre gondolt egészen véletlenül?
Diller úr érdemei Egerben, Egerért vitathatatlanok. Olyan ő, mint annak idején német ősei számosan voltak, akik a zsidókkal együtt megteremtették a korszerű ipari munkakultúrát. Diller úr ezt újrateremtette. Köszönet és hála illeti őt ezért!
Mérgelődései bizonyára jogosak, talán csak egy olyan ok, lehet ami miatt kissé kétségesek, mégpedig az, hogy majd 20, itt töltött év után sem tud magyarul. Nem érti a magyar hétköznapokat. Minden csak ,,szűrővel" jut el hozzá. Ettől érezheti magát még mindig idegennek. Nem lehet jó érzés.
De érdemei - hangsúlyozom - elvitathatatlanok.
Tisztelt 8-as! Köszönjük a hozzászólását. Az az érdekes eset állt elő, hogy hozzászólásával ön sokkal jobban megvilágította a lényeget, mint azt mi a sajtó sajátos és külső eszközeivel képesek lettünk volna. Köszönjük szépen.
Tanúja voltam, ahogy sziszifuszi munkával európai üzemet varázsolt a lepukkant Csepel Autóból. Kevesen hinnék el. Még a talajt is kellett cserélni agyárudvaron, mert szennyezett volt.
Amikor a lepukkant üzemcsarnok közepén - mutatóban - megcsinált egy modern kis gyártószigetet, reggelre kipusztultak az oda tett növények, mert olyan töménységű volt a mérgező anyag. Hihetetlen, hogy ma már így néz ki a ZF. Sokan ezt természetesnek veszik. Hát nem az.
Én láttam, mit erőlködött végig, hogy elfogadtassa munkással, megrendelővel, mindenkivel, hogy ez így van. A melósok olyan leírhatatlan koszban és szervezetlenül dolgoztak, mint az ipari forradalom idején lehetett.
Ma már hófehér műgyanta padló, frissen mosott ruha, jó levegő, még a törlőrongy helye is ki van rajzolva a munkapadon.
A külföldi vásárlókkal is el kellett hitetni a változást, repülővel, buszokkal hozatta őket gyárlátogatásra, amikor már rend volt.
Személy szerint ő brusztolta ezt végig, hozott munkakultúrát Egerbe.
Előttem az se kisebbíti az érdemeit, ha a szép titkárnők a gyengéi, akiket néha el is vesz, vagy ha udvarházat épít a belvárosba.
Az csak hab a tortán, hogy a hobbija a pékség, s kiépítette a Kurdi hálózatot, ami már országos. Ezzel is igényességre nevelt. Azt sem hinné el senki, hogy miközben járta a világot (Amerikában is volt vezető állása) sokszor pihenésképpen a kemencéknél töltötte az idejét: kenyeret, kiflit sütött.
Ezek tények. Lehet, hogy közben követelődzik, néha elviselhetetlen a modora, vagy éppen gyanakvó és túlérzékeny. Nekem akkor is az az ember, aki miatt érdemes külföldiekkel privatizálni magyar gyárakat.
Azt sajnálom, hogy Egerben csak egy ilyen van, országosan is kevés. Maximalista, s ereje is van rá, hogy terveit végigvigye. Nem csoda, ha csípi mindez az emberek szemét, mert el se tudják képzelni, hogy a békaperspektívánál van több is.
Pedig ha ez így marad, jöhet bal- vagy jobboldal, nem lehet más se a gazdaság, se a politika.
De nem fenyegetnek meg senki halálosan, amikor nem ad...Igen, ő tudja mi az a társadalmi felelősségvállalás. Ha ad, az a baj, ha nem baj, meg az a baj.
Még ha Diller úrnak igaza is van egy két dologban, nem mondhatja, hogy egyedüli az adakozásban, csak hát a cége nagyságrendjéhez méltó szinten ad. Ez tényleg tiszteletre méltó, de van nagyon sok cég és magánszemély, aki erejéhez méltón, vagy erején felül is adakozik, támogat. Azt azért ne várja hogy huszadannyit forgalmazó cégek 60-70 milliókat mozgassanak jótékonysági célokra, ez nem a jó szándék hiánya, hanem a forintoké. Diller úr azt nem veszi észre, hogy vannak itt Egerben nagyvonalú cégek mások is, csak azok nem csinálnak akkora reklámot belőle: "amikor adsz, ne tudja a te jobb kezed, mit tesz a bal". (egy bennfentes :-))
És melyik önkormányzat? Tudtommal a Csepel autógyárat vásárolta meg a ZF. Vagyis az övé. Diller úr meg kinevezett helyi igazgató benne. Kapja a fizuját onnan, meg gondolom innen is. Van keret, honnan vehet el, és hova adhatja a pénzt. Ő megteszi. Ki még???
Ja. A Boschnak a tulajdonosa egy alapítvány, a ZF-nek meg egy önkormányzat. Diler meg igazgató. Nem a saját pénzét osztja, bár szereti elhitetni hogy igen. Ennek ellenére azt hiszem a város tényleg sokat köszönhet a ZF-nek, de ha nem ő lenne itt az igazgató, akkor is hasonló lenne a helyzet, mert a külföldi cégeknek mond az a szó valamit, hogy társadalmi felelősségvállalás. Szóval nem annyira tekintem ezt személyfüggőnek, mint ahogy ezt ő szereti beállítani, és megkérni a magáncégein keresztül az árát.
Köszöni is Egernek! De, sajnos igaza van! A Boschnak ki a vezére? Én nem tudom.
Van még itt Egerben jó pár milliomos. Ők is szórhatnának szét egy kis morzsát Egernek.
Nem könnyű eset Diller sem, de azért több-kevesebb joggal panaszkodik. Magyarországon gyanús, akinek jól megy, még ha meg is dolgozik érte. Túl sokan szerezték mellékúton a vagyonukat. Diller nem tartozik ezek közé, de az emberek nem negyon tesznek különbséget, még talán nem is tudnak árnyaltabban ítélkezni.
Lehet, hogy a "fenyegetések" nem a pénzének, nem a PR-mek, hanem a SZEMÉLYÉNEK szólnak? Persze akkor is elfogadhatatlan, de egy szerintem unszimpatikus, követelőző, "ki ha én nem" emberről van szó.Még akkor, ha Eger NAGYON SOKAT KÖSZÖNHET NEKI. (És Diller úr is nagyon sokat köszönhet Egernek)