A testület 1999 áprilisában fogadta el a szervezetét és működését szabályozó dokumentumot, melyet az eltelt 12 év alatt tizenháromszor módosított, többnyire technikai okokból, igazodva az aktuális törvényekhez. Az Alapokmány felülvizsgálata során nyilvánvalóvá vált, hogy rendelet-módosítás helyett új rendelet kell alkotni Egerben, szükség van a hatékony és átláthatóbb szervezeti működést biztosító ésszerűsítésre - mondta a csütörtöki ülésen dr. Kovács Luca jegyző. Az előterjesztő leszögezte: a rendeletalkotás során a hivatal a „megőrizve megtartani” - elvet alkalmazta, tehát a hatályos Alapokmány rendelkezéseire alapozva építette fel az új dokumentumot, kiegészítve azt az elmúlt 12 évben felmerült gyakorlati tapasztalatokkal.
    A jegyző asszony hozzátette: kiemelt cél, hogy a bizottsági munkát erősítsék, ott ütközzenek az érvek és ellenérvek, s a közgyűlés asztalára kiforrott anyag kerülhessen. Ez segíti a legjobban a testület működését.
    
    Új rendelkezés az Alapokmányban a napirendekhez kapcsolódó hozzászólások szabályozása. Ennek alapvető célja az, hogy a közgyűlési vitát megfelelő időkeretben és mederben tarthassa a testület, hatékony és érdemi viták legyenek a Városházán. Természetesen a rendeletalkotás előkészítése során a hivatali apparátus mindenben igyekezett arra, hogy ne csorbítsa a képviselők jogait, s az érdemi hozzászólások lehetőségét továbbra is fenntartsa. Ennek érdekében a szakemberek a jegyző vezetésével részletesen megvizsgálták a megyei jogú városok ez irányú gyakorlatát, és néhány kivételtől eltekintve azt látták, hogy az egyes hozzászólásokra szabályozott időkeretek állnak rendelkezésre.
    A rendelet-tervezetet minden bizottság megtárgyalta, a jogi előkészítő munka során a hivatal igyekezett minden véleményt figyelembe venni. Miután a rendeletalkotás kétfordulós folyamat, a csütörtöki közgyűlést követően a tervezetet közszemlére függesztik ki, s ebben az időszakban is lehetőség van annak véleményezésére.
    
    Az Alapokmány nyolc részből áll. Az első az önkormányzat jelképét, pecsétjét, kötelező és önként vállalt feladatait tartalmazza, valamint értelmező rendelkezéseket rögzít. A második rész a képviselőtestület üléseiről, a közmeghallgatás intézményéről, a közgyűlés összehívásáról, levezetéséről, döntéseiről rendelkezik. A harmadik rész a közgyűlés munkarendjét foglalja össze, a negyedik a felszólalások típusairól és a szavazás módjáról szól, míg az ötödik a megyei egyeztető bizottság munkáját szabályozza egri oldalról. Az Alapokmány hatodik része a polgármester, a tanácsnokok, az önkormányzati biztos és a képviselő jogait, feladatait taglalja. A hetedik fejezet többek között a települési kisebbségi önkormányzatok munkáját, a helyi népszavazást és népi kezdeményezést is szabályozza, s a záró, nyolcadik részben szabálysértési és záró rendelkezések találhatók.