Ötvenezer forint a szabálysértőknek

Egri Szín információ 2011.05.26.00:00

A jogszabályokhoz illeszkedve ötvenezer forintra emelte a szabálysértőkre maximálisan kiróható bírságösszeget Eger MJV képviselőtestülete. A városatyák többsége „igen” gombot nyomott a változtatásra, így az augusztus 19-én hatályba lépő törvényhez igazodva módosította a vonatkozó megyeszékhelyi rendeleteket.

Ötvenezer forint a szabálysértőknek

Egri Szín információ 2011.05.26.00:00

Hirdetés

Ötvenezer forint a szabálysértőknek

Egri Szín információ 2011.05.26.00:00

Korábban Egerben tízezer, illetve harmincezer forint volt a legmagasabb kiszabható bírságösszeg. Egerben hét önkormányzati rendelet szankciókat tartalmazó részében található utalás a közterület-felügyelők helyszíni bírságolási felhatalmazására. A jelenleg hatályos helyi szabályzatok egy része még a régi 10 ezer forintos felső határt, vagy a jelenleg érvényben lévő 3- és 20 ezer forint közötti limitet tartalmazza, illetve csak annyit mond ki, hogy a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. Ezek egységesítésére is a rendelet-tervezetben tett javaslatot dr. Kovács Luca jegyző.

   Kiemelte: 14 önkormányzati rendeletet érint a mai döntés, többek között a játszótéri dohányzás tilalmáról, a korlátozott forgalmú belváros közlekedési rendjéről, Eger város nevének, címerének és zászlajának használatáról szóló dokumentumot is. Ugyancsak 50 ezer forintra emelkedett a büntetési tétel például a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról, az állattartás szabályairól szóló rendelet esetében. Magasabb bírsággal sújthatják a közterület-felügyelők az illegálisan szemetelőket is. Dr. Kovács Luca hangsúlyozta: a cél nem az, hogy az ellenőrök a vizsgálatok során azonnal a maximális 50 ezer Ft-os büntetést róják ki a szabályszegőkre, hanem érvényesítsék a fokozatosság elvét. Szükség van ugyanakkor arra, hogy a visszatérő szabályszegésekkel szemben hatékonyabban, nagyobb visszatartó erővel tudjon fellépni a hivatal. A változásokról bárki tájékozódhat a www.eger.hu oldalon, de a rendeletek kifüggesztve megtekinthetők a Városháza aulájában is.

   A rendeleteket kötelező formai szempontból is módosítani, amennyiben azon bármely tartalmi részt módosítanak, így ez most megtörtént, ám a rendeletek tartalmán csak a szabálysértési rendelkezésekről szóló részek változtattak a helyi döntéshozók.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.