Az átmeneti fizetési nehézséggel küzdő adóalanyok fizetési kedvezményre irányuló kérelemmel fordulhatnak az adóhatósághoz. A kérelmet személyesen, postai úton, vagy elektronikusan is be lehet nyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A kérelem elbírálása illetékköteles, melynek mértéke 2.200.- Ft. Ezt az összeget a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni a NAV Adóhatósági eljárási illetékbeszedési számlájára banki átutalással, csekken, vagy a NAV ügyfélszolgálatokon bankkártyával.

A kedvezmények – részletfizetés, fizetési halasztás, mérséklés – engedélyezését a jogszabály feltételekhez köti. A kérelmezőnek kell igazolnia azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fizetési nehézséget okozzák. A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem alanyi jogosultság, arra csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása teremt lehetőséget.

Az adótartozás mérséklését, elengedését csak magánszemély esetében és a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége miatt biztosítja a jogszabály. A veszélyeztetett helyzetet a kérelmezőnek kell bizonyítania. A körülmények fennállását az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi, családi és szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. Ennek során többek között figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel törlesztő részletét, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltséget.

Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek esetében kizárólag a szankciók (bírság és késedelmi pótlék) mérséklése, elengedése engedélyezhető. Erre kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén kerülhet sor. Különösen akkor, ha a tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A mérséklés, elengedés intézményét azonban csak ott indokolt alkalmazni, ahol a racionális gazdálkodás még helyreállítható, vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység már végképp ellehetetlenült, nincs helye kedvezménynek.

Fizetési kedvezmény a személyi jövedelemadó bevallásban is kérhető az adóhatóságtól, ugyanis az a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély, akinek a bevallott személyi jövedelemadója nem haladja meg a 100 000 Ft-ot, nyilatkozhat úgy, hogy a fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti. Amennyiben az adózó él a nyilatkozattételi lehetőséggel, úgy részére az adóhatóság a bevallás feldolgozását követően megküldi az átutalási megbízásokat a fizetési kötelezettség teljesítése érdekében.  

A méltányosság gyakorlása mindig a végső eszköz, tehát ha az adózó akár részletekben, akár későbbi időpontban, de bizonyíthatóan képes befizetést teljesíteni, akkor elsődlegesen a befizetés teljesítésének megkönnyítésére irányul az adóhatóság segítségnyújtása.

Egyes adófajtákra – például a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a magánszemélyektől levont járulékokra – a törvény megtiltja a fizetési könnyítés engedélyezését.

Az egyéb adók tekintetében a fizetési könnyítést a jogszabály több feltételhez is köti. Az adózónak a fizetési nehézség átmeneti jellegét, a későbbi megtérülés valószínűsíthetőségét kell igazolnia. Továbbá a kérelem elbírálása során azt is vizsgálja az adóhatóság, hogy a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek felróható-e.

Az adóhatóság a fizetési kedvezmény engedélyezését további feltételekhez is kötheti. Ilyen feltétel lehet az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, vagy a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettségek teljesítése.

Sok esetben nemcsak a fizetési nehézséggel küzdő adózók részére, hanem az állam számára is kedvezőbb megoldás, ha végrehajtás helyett részletfizetéssel, vagy fizetési halasztással teljesülnek a befizetések az állami költségvetésbe.