Palócföldön 2011 Magyar – Szlovák Kiállítás és Vásár

Magyar Gina tudósítása 2011.04.17.00:00

A Palócföld értékeit bemutató kiállítás és vásárnak adott otthont Salgótarján csütörtökön és pénteken. A helyi sportcsarnokban megrendezett standos vásáron mintegy hatvan iparművész, műszaki cikkeket, mezőgazdasági cikkeket, élelmiszeripari cikkeket, autómárkákat, és természetesen a Palócföld hagyományosan gyönyörű ékszereit, díszeit kiállító résztvevő várta az érdeklődőket, vásárlókat.

Palócföldön 2011 Magyar – Szlovák Kiállítás és Vásár

Magyar Gina tudósítása 2011.04.17.00:00

Hirdetés

Palócföldön 2011 Magyar – Szlovák Kiállítás és Vásár

Magyar Gina tudósítása 2011.04.17.00:00

Az eseményt megelőzően a Palóc Út Egyesület irodájában tartott tanácskozást az Egyesület elnöksége. A kiállításon kívül egy igen jelentős fejlemény szolgálta a gyűlés apropóját, hiszen a Palóc Út Egyesület számára még 2009-ben a hazai turizmusirányítási rendszer megújításának érdekében pályázati források esetleges elnyerésére nyílt lehetőségük. Az úgynevezett Klaszter – pályázat elnyerésével immár lehetőség adódott a szervezeti forma átalakítására, amely az Egyesület számára az egyetlen olyan járható út, melynek nyomán eladható terméket tudnak létrehozni.
Ahhoz, hogy a kereslet – látogató és turisták – számára fogyasztható turisztikai termékké alakuljon a palóc hagyományokra alapozott kínálat, be kell vonni a tematikus út állomáshelyein működő turisztikai és bármely más módon kapcsolódó gazdálkodó szervezeteket és magánszemélyeket.
A csütörtöki munkaértekezleten, a klaszterben működéshez szükséges munkacsoportok megalakulása volt a fő napirendi pont. A kilenc munkacsoport a különböző iparművészeti ágakat öleli fel. Az immár Palóc Út Klaszter néven futó szervezet gazdálkodó tagjait az egyes települések jelenlegi egyesületi tagjai kérik fel a klaszterben való részvételre. Jelenleg 39 önkormányzat, (köztük évek óta a Heves Megyei Önkormányzat) 12 non profit szervezet, 10 magánszemély és 12 turisztikai-, vendéglátó,- szabadidős,- és egyéb szolgáltató vállalkozás, gazdasági tevékenységet folytató magánszemély a tagja a Palóc Útnak.
Fontos összetevője még a Klaszter működésének a TDM (Turisztikai Desztinációs Menedzsment) szervezetekkel való együttműködés, valamint a különböző szakmai szervezetekkel való közös munka (FATOSZ, GEOPARK, LEADER HACSok stb.)
A Palóc Út Egyesület tagja magánszemélyként dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, aki éveken keresztül támogatta a palóc hagyományok őrzésére specializálódott Egyesület munkáját.

Az értekezletet követően a salgótarjáni sportcsarnokban került sor a Palócföldön 2011 Magyar – Szlovák Kiállítás és Vásár megnyitójára, ahol részt vett dr. Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium, külgazdaságért felelős államtitkára, aki a kiállítás fővédnöke is volt egyben. Köszöntőt mondott még Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármester asszonya, Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke és dr. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A megnyitót követően Kiss János idegenforgalmi ügyintéző a Heves Megyei Önkormányzat képviseletében, és Bózvári József a Palóc Út Klaszter elnöke számolt be a sajtó képviselőinek a szervezet közgyűlésén hozott döntésekről. a szervezeti forma átalakulásáról, a kilenc munkacsoport megalakulásáról, valamint a palóc hagyományok ápolásához szükséges gazdasági tevékenységet biztosító feltételekről.

kép Fotó: Egri Szín

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.