A szakképzés modernizációjának célja volt már az előző szocialista vezetésű kormányok alatt is, hogy a szakképesítésben résztvevők száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez.
Az Orbán-kormány a képzés- szakképzés területén mostanáig néhány intézkedést megtett és kíván néhányat még a közeljövőben is szándékozik tenni azzal a szándékkal, hogy fejlessze azt. Azonban ezekről a lépésekről sorra derülnek ki, hogy csak rontanak az amúgy is hátrányos helyzetben lévő fiatalok munkaerő-piaci és majdani elhelyezkedési esélyein.


Tankötelezettség csökkentése 15 vagy 16 éves korra


A közoktatásban a tankötelezettség csökkentése 15 vagy 16 éves korra jelentős mértékben veti vissza kiemelten az amúgy is hátrányos helyzetű fiatalokat a későbbi eredményes munkaerőpiaci szerepléstől. Az Orbán-csomag egyik tervezett intézkedésének a bevezetésének eredményeként évente hozzávetőlegesen hat -nyolcezer gyerek tűnne el a közoktatás rendszeréből.
A tankötelezettség 15 vagy 16 éves korra történő csökkentése nincsen összhangban a Munka törvénykönyvével, mivel az ottani szabályok értelmében 16 éves kortól lehet munkát vállalni.
Nincsenek kidolgozva azok intézmény rendszerek, amelyek a mostanihoz viszonyítva korábban munkát vállaló fiataloknak biztos szakmát vagy végzetséget tudnának nyújtani. Nincsenek megteremtve a különböző iskolatípusok közötti átjárhatóságok, nincsenek meg az egyes szakmák tanulása közötti átjárhatóságok. A kiskorú szakiskolai tanulók különös megkülönböztetése történik majd általános iskolába és középiskolába járó gyermektársaiktól.
Nincsen megoldás a tankötelezettség csökkenés okán feleslegessé váló tanárok későbbi munkaerőpiaci helyzetének megnyugtató megoldására sem.


Duális szakképzés bevezetésének újabb próbálkozásai


A Fidesz szakképzés politikájának első lépése volt Orbán bejelentése, miszerint a "német" típusú duális szakképzés bevezetéséről döntöttek.
A rendszer tulajdonképpen Magyarországon sem új. Az elmúlt években komoly erőfeszítések történtek a duális szakképzés bevezetésére. Ennek első lépése a tanulószerződések rendszerének létrehozása volt.
A vállalkozások nagy része már korábban sem nem akarta, vagy nem tudta teljesíteni a képzéssel járó többletkötöttségeket és költségeket, ez varázsütésre most sem fog változni. Így felmerül a kérdés, hogy ki fogja létrehozni a tanműhelyeket, tanüzemeket?
Ennek a rendszernek a tényleges működéséhez világos koncepció és szakmai egyeztetés kellene, ami a mi napi nem áll a kormányzat rendelkezésére.
Egy újabb nehézség, hogy a szakiskola járó diákok ma sem a szükséges alapképességekkel sem az iskolába járás iránti lelkesedéssel nem rendelkeznek.
Ha Fidesz módira erőből vezetik be a duális képzési rendszert, akkor tovább ronthatja az eddig is legrosszabb helyzetben lévő diákok esélyeit, valamint tovább csökken a szakiskolák általános képzési lehetősége.
 

A szocialista vezetésű kormányok által már korábban megtett lépések a szakképzés fejlesztése érdekében



-    A duális képzés erősítése érdekében módosítottuk a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló törvényt.
-    A munkaerő-piaci keresletkínálat közelítésének érdekében jogszabályban rögzítettük a regionális fejlesztési és képzési bizottságok szerepét a szakképzés irányainak (szakképesítések) és arányainak (szakirányok szerinti tanulólétszám) meghatározásában, valamint a képzés fejlesztésében.
-    A gazdaság szereplői által megfogalmazott igények figyelembevételével szerkezetében és tartalmában is átdolgoztuk az Országos Képzési Jegyzéket.
-    A szakmunkásképző intézményekben tanuló, szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetű, sok esetben tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok számára 2005-ben indítottuk a Szakiskolai Fejlesztési Programot (SZFP), amellyel esélyt biztosítunk számukra a szakmaszerzésre, a munkaerő-piacra történő belépésre.
-    A felnőttképzési törvényt úgy módosítottuk, hogy a felnőttképzést folytató intézményeket ösztönöztük olyan képzési kínálat összeállítására, ami megfelel a munkaerő-piaci igényeknek.
-    A munkaügyi központok csak olyan OKJ-s képzéseket támogathattak, amelyekre tényleges és igazolható munkáltatói igény volt és a végzettek a lehető legnagyobb arányban el tudtak helyezkedni.
-    A gazdaság által folyamatosan igényelt, valamint a hiányszakmákra jelentkező szakmunkástanulók számára a 2010. február 1-jével szakmunkás ösztöndíj bevezetését valósítottuk meg.
-    A magas színvonalon teljesítő szakoktatók munkájának elismerésére a 2010. tanévtől szakmai díj alapítását kezdeményeztünk.
-    A szociális és a foglalkoztatási törvény módosításával a 35 év alatti, rendelkezésre állási járadékban részesülőket, akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, köteleztük az alapiskolai végzettség megszerzésére, a nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezőket pedig konkrét munkáltatói igények alapján szakképeztük.

A szakiskolai gyakorlati képzés erősítése érdekében megváltoztattuk az elméleti gyakorlati képzési arányát, gyakorlatorientált képzést ösztönöztük.
Az Orbán-kormány intézkedéseivel növelni kívánja az alacsony iskolai végzettségű, rossz munkaerőpiaci kilátásokkal rendelkező kvalifikálatlan munkaerő létszámát, ami az ország számára és a munkavállalók számára egyaránt versenyhátrányt jelent a többi versenytárshoz képpest.