Éjjel-nappal azonnali segítség az áldozatoknak

Nagy Kata 2011.03.22.00:00

Az Észak-Magyarországi Régióban minden 1000 lakosra több mint 13 bűnelkövető jut, ez csaknem 20 százalékkal több, mint az ország más területein. Ezért indult el a 9 érintett megyében a TEtt – program az áldozatokért és tettesekért.

Éjjel-nappal azonnali segítség az áldozatoknak

Nagy Kata 2011.03.22.00:00

Hirdetés

Éjjel-nappal azonnali segítség az áldozatoknak

Nagy Kata 2011.03.22.00:00

Az Észak-alföldi, az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli Régió az ország három leghátrányosabb területe bűnözési szempontból. Ezért indult el a 9 érintett megyében a TEtt – program az áldozatokért és tettesekért. A program keretében kialakított áldozatsegítő szolgáltatásokról beszélt dr. Bukta Annamária, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának osztályvezetője és Doszpoly Orsolya az Áldozatsegítő Vonal vezetője.
Az Észak-Magyarországi Régióban minden 1000 lakosra több mint 13 bűnelkövető jut, ez csaknem 20 százalékkal több, mint az ország más területein. Az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények száma is kiugró a régióban: több mint 18 százalékkal haladja meg az országos átlagot. Hatékonyabb bűnmegelőzési tevékenységre van tehát szükség, a közbiztonság nem alakítható ki kizárólag a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatás hagyományos eszközrendszerével. A TEtt program három területen vezet be új szolgáltatásokat: egyrészt a bűnmegelőzési szakemberképzés, másrészt a bűnelkövetők társadalmi visszailleszkedésének elősegítése, végül, de nem utolsó sorban a bűncselekmények áldozatait célzó segítségnyújtás terén.
Az áldozatsegítéssel kapcsolatban cél, hogy az eddigi - körülbelül 10%-os aránynál – hatékonyabban érje el az áldozatokat: többen vegyék igénybe a szolgáltatást. Cél az is, hogy az eddigieknél jobb szolgáltatást nyújtsanak, illetve hogy csökkentsék az áldozattá válás esélyét.
2011. február 22-én elindult a 06-80-225-225 számon éjjel-nappal hívható áldozatsegítő vonal. A diszpécserszolgálat munkatársai azonnali segítséget nyújtanak az áldozatoknak: megnyugtatják őket, tájékoztatják őket jogaikról, a segítségnyújtás formáiról, az azonnali pénzügyi segély, a kárenyhítés, a jogi tanácsadás, az érdekérvényesítés lehetőségéről, illetve arról, hogy milyen ügyben, milyen hivatalos lépést kell tenniük. Elmagyarázzák, hogy miért fontos feljelentést tenniük a rendőrségen.
Ha az áldozat nem képes önállóan segítséget kérni, akkor a TEtt program keretében létrehozott önkéntes hálózat a helyszínen is segít majd neki. Jelenleg a hálózat kiépítése folyik, Heves megyében minimum 18 főre számíthatnak majd az eddigi adatok alapján, de 2012-re megyénként minimum 12 önkéntest állítanak szolgálatba.
Az áldozatsegítők munkáját 3 pszichológus is támogatni fogja, akik szükséges esetben személyesen fogadják majd az áldozatokat, valamint terápiás csoportok segítségével oldják a felgyülemlett feszültséget.
A TEtt program (www.tamop.irm.gov.hu) a Belügyminisztérium, a Miskolci Egyetem, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Baranya, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja együttműködésében valósul meg.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.