Táncolni vagy nem táncolni...
Egri Szín: Mit láthat az egri közönség a pénteki bemutatón?
Barta Dóra: Az est három részre bontható, amiben az alkotók külön-külön fémjelzik a darabokat. Az első Joseph Tmim, izraeli származású koreográfus, aki Berlinben működtetett saját társulatot. Erős, fizikális művet adott nekünk. A másodikat Zachár Lóránd készítette, aki Hollandiában, a rotterdami Danceworks-nél dolgozott, több mint tíz éven keresztül. Ő egy olyan darabot hozott, ami különleges csemegéje ennek az estnek. Nagyon muzikális, nagyon ékszerszerű, különleges virtuóz táncelőadást készített. A mozdulat és a zene gyönyörű összhangja lett a legnagyobb erénye ennek a műnek. Az est harmadik része Gustavo Ramírez Sansanonak egy spanyol koreográfusnak a műve, amit átvett a társulat. Ez egy Spanyolországban sokat játszott darab. Különleges, izgalmas produkció, belső tónusokat mutató táncszínházi különlegesség. Összességében egy nagyon izgalmas, a korunknak megfelelő táncszínházi élménnyel lehet gazdagabb a néző.
Egri Szín: Miben különleges ez az előadás?
Barta Dóra: A Tiszta tánc abban különbözik az eddigi produkcióktól, hogy külföldi alkotókat hívtam meg, mivel a Egri Tavaszi Fesztivál hívószója az volt, hogy „ Vendégünk Európa” , ezért úgy gondoltam, hogy a Tiszta Tánc is feleljen meg ennek a tartalomnak. Európa itt lesz a Gárdonyi Géza Színházban egy estére. Ez az egyik különlegessége, a másik az, hogy nekünk egy külön ünnepély, ha a saját műfajunkkal törődhetünk, és azt önállóan képviselhetjük.
Egri Szín: Milyen kilátásokat látsz a jövőre nézve? Lesz még bemutatója a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának?
Barta Dóra: Több fórumon jelenik meg az, hogy Blaskó Balázs igazgató nem kívánja foglakoztatni az én személyemet a jövőben, és ezzel együtt talán a tánctagozat is távozásra kényszerül. Ez a jelen állapot, ezért nekünk egy nagyon elgondolkodtató időszak ez, egyben egy kényszerhelyzet, és ebben a kényszerhelyzetben kellett létrehoznunk ezt a nagyon nehéz bemutatót. Ez fizikailag és főleg lelkileg is megterhelte az egész társulatot. Mi úgy megyünk pénteken színpadra, hogy elképzelhető, hogy ez lesz a búcsúelőadásunk Egerben. Ez a bemutató bár örömünnepnek tűnik, azért elég sok fájdalmat kódol magába. Roppant nagy erőt adtak a környezetünkben élők a munkához, nagyon népszerű volt az Erlau Mini Táncfesztivál, hiszen akkor is a társulat szükségességét igazolták az egri lakosok, és ettől boldog lehetek. Ugyanakkor az a szörnyű tény áll fenn, hogy nagyon markáns pozitív környezet ellenére, megfogalmazhatóan egy személy ellenvéleménye okán lett kérdőjeles a sorsunk. Abban bízom, hogy egyszer ezt az egy személyi véleményt felülírja a közösségi akarat, és ez az akarat meg ment minket attól, hogy ne kelljen a mostani bemutatót egy búcsúelőadásnak tekinteni.
Egri Szín: El tudod képzelni, hogy ezek után együtt dolgozz a direktorral?
Barta Dóra: Blaskó Balázzsal a közös együttműködésre én minden gesztust megtettem, és minden irányban a kompromisszumra való képességemet bizonyítottam és mutattam. Én arra vágyom, hogy ez a művészi egység, ami hozzám kapcsolódik, a maga módján továbbra is kiszolgálva a várost és a térséget megmaradjon. De jól és tisztán látható, hogy ez a fajta együttműködés biztos, hogy nem működhet a jövőben. Az ilyen dologhoz két ember szükségeltetik, egyedül kevés vagyok. Kénytelen vagyok a társulat jövőjét, egy másik koncepcióban elképzelni.
Egri Szín: A Gárdonyi Géza Színház Tánctagozataként vagy BaDora Társulatként?
Barta Dóra: Gazdaságilag az általam működtetett egység tett legjobbat a városnak, a színháznak. Lehet, hogy nem illendő a művészetet „forintosítani”, de felelősen gazdálkodni az erre szánt összeggel véleményem szerint kötelesség. Szeretem azt, ha a művészi tevékenység nemcsak kizárólag elvisz, és gazdasági értelemben nem egy negatív mutató. A „tánctagozati lét” a legjobb formája ennek az elképzelésnek, mivel egyszerre tölt be két funkciót ezzel „spórolva” a fenntarónak. Én mindig is szerettem volna egy egri társulatot működtetni, egy egri balettet létrehozni. Külföldi szerződés ajánlatokat mondtam vissza, mert úgy éreztem itthon kell maradnom. Szívesen jöttem haza, közben büszkén vállaltam egriségem a világban… Ha az eddigi sokoldalú konstrukció nem működhet így tovább, akkor önmagában, önállóan folytatjuk, amennyiben szükséges a térségnek, a városnak, ez a fajta kulturális plusz, többlettartalom. Erre építkezhet egy új generáció, akiknek a felnövekvésében erős, jelentős szerepet tölthetünk be. Ha szükség van ránk, akkor maradunk, ha nincs, akkor megyünk.
Ki a f...om ez a Radó István? Muszáj, hogy minden egyes színházas cikk alján vele foglalkozzon boldog-boldogtalan kommentek hosszú sorában??? Egy igen korlátolt, kb egy hangya klasszikus műveltségével rendelkező, szervilis, ...XXXXXXXXXXXXXXX..... Írástudatlan, gondolattalan. Szerintem felejtsük el, jó, nem muszáj rá reagálni. Én is abbahagytam. (Az Egri Színben nem javasoljuk a mások emberi méltóságán való rugózást. Ezért az emberi mivolt megkérdőjelezését töröltük. -moderátor)
5-ke!!
Két évtizede cégvezető vagy egy Önkormányzati intézmény vezetője külön fogalom!!
magyarul-Egy 22éve működő Mobil WC-t üzemeltető cévezetőt ne hasonlítsuk össze egy Önk.intézmény vezetőjével!
Tetszik érteni!!
Nem szeretnék se beosztottja, se barátja, de még kutyája se lenni ennek az önelégült, folyton sasszézó, stréber száj-virtuóznak.
Tisztelt Radó Úr!
Hogy mennyire lehet az Ön véleményeit objektivitásra törekvőnek tekinteni, ahhoz két adalék.
Ezt a kommentet is Ön írta:
\"Átnéztem a kommenteket, mindet.
Megakadt szemem az egyikben ajánlott blogon és az ott található, színikritikákon (http://szinhazegerbol.blog.hu/)
Ezt mindenkinek figyelmébe ajánlom. Elgondolkodtatóak, bár igencsak szabadszájúak\"
Az az oldal meg az Ön által szerkesztett oldal - \"megakadt a szeme\" a saját írásán és ajánlja - mintha másé volna. Ügyes...
A másik:
\"Kevés barátom van, de azok minimum évtizedesek. Blaskó Balázs több mint 20 (húsz) éve barátom.\" Ez emberileg nagyon szép! Csak egy korábbi kommentjében, amelyben sérelmezte az Önhöz intézett válaszokat, azt írta, hogy Ön nincs Blaskó Balázzsal semmiféle közelebbi viszonyban, legfeljebb csak köszönnek egymásnak az utcán. Vagyis akkor meg megtagadta 20 éves barátját.
No comment..
égigfutottam a cikkemre írt kommenteket. Örömömre szolgált, hogy találtam néhány olyat is, ahol nem érződött a lekicsinylő sértés és a hiteltelenséget sugalló személyeskedés alattomos szándéka.
Néhány momentumot emelek ki csupán - tetszésem szerint:
Számomra a barátság fontos ügy és én komolyan veszem azt. Kevés barátom van, de azok minimum évtizedesek. Blaskó Balázs több mint 20 (húsz) éve barátom. Volt idő, amikor hosszan vitáztunk, sokszor vérre menően, de mégse váltunk ellenségekké ezért soha.
Nem tagadom, felháborít az a féktelen mocskolódás, hazug vádaskodás áradata, amelyet igazgatóvá választása óta neki címeznek a véleményüket vállalni nem merők, a gyáva és sunyi névtelenek. Más a szóval a jellemtelen acsarkodók.
Véleményem megformálásához sosem veszek kölcsönbe úgy másokét, hogy ahhoz ne tegyem hozzá az átgondolt, átformált magamét. Ennek kétségbevonását kikérem magamnak. Én harminc éve szuverén és egzisztenciálisan is önálló ember vagyok, aki mellesleg ,,passzióból" alapítója néptáncegyütteseknek és kórusközösségeknek (pl. Mikófalvi Népi Együttes, Cantus Agriensis).
A 7-es és 8-asnak: Az Ellenfény c folyóirat cikkeinek íróját megtalálja, ha elolvassa a lapot. Megvehető az újságosnál, de elküldhetem Önnek digitális formában, ha megadja emélcímét.
A 9-esnek. Köszönöm az ajánlott linket. Elolvastam. Lelkes, nagyon impulzív, émelygős, kritikátlanul, gátlástalanul tömjénez mindent és mindenkit, aki Barta Dórához köthető és köpködve átkot szór arra, aki nem így van ezzel. Elképesztően, szinte korlátoltan elfogult.
Az én példám, az Ellenfény c folyóirat cikkei nem ilyenek. Önnek is szívesen elküldöm, ha ad emélcímet.
A 10-es mondandóját nem értem világosan. Passz!
11-esnek.
Téved. Látszik, hogy Ön nem vezető. Mert minden vezetőnek alapvető joga munkatársainak tetszés szerinti kiválasztása és ezt a jó vezető sikeresen megvalósítja. Függetlenül az intézmény tulajdoni jellegétől.
Más vonatkozásban (kísérletezések) kifordítja szavaimat. Ne tegye, mert így érvelni nem korrekt!
Barta Dóra iránti kritikátlan rajongását, bár furcsállom, de természetesen akceptálom, hiszen ez szíve joga.
Úgy gondolom végezetül, hogy lesz esélye a színház megújulásának, nézői visszahódításának, hiszen a régit csupán egy-két tucatnyian kívánják vissza. Barta Dóra pedig - szerintem - előbb-utóbb meg fog próbálni másmilyen balettot is bemutatni Egerben. Pl.klasszikusat, mert olyat is biztosan tud.
Szívesen látnám mondjuk a Diótörőt, az eredetit...
Végigfutottam a cikkemre írt kommenteket. Örömömre szolgált, hogy találtam néhány olyat is, ahol nem érződött a lekicsinylő sértés és a hiteltelenséget sugalló személyeskedés alattomos szándéka.
Néhány momentumot emelek ki csupán - tetszésem szerint:
Számomra a barátság fontos ügy és én komolyan veszem azt. Kevés barátom van, de azok minimum évtizedesek. Blaskó Balázs több mint 20 (húsz) éve barátom. Volt idő, amikor hosszan vitáztunk, sokszor vérre menően, de mégse váltunk ellenségekké ezért soha.
Nem tagadom, felháborít az a féktelen mocskolódás, hazug vádaskodás áradata, amelyet igazgatóvá választása óta neki címeznek a véleményüket vállalni nem merők, a gyáva és sunyi névtelenek. Más a szóval a jellemtelen acsarkodók.
Véleményem megformálásához sosem veszek kölcsönbe úgy másokét, hogy ahhoz ne tegyem hozzá az átgondolt, átformált magamét. Ennek kétségbevonását kikérem magamnak. Én harminc éve szuverén és egzisztenciálisan is önálló ember vagyok, aki mellesleg ,,passzióból" alapítója néptáncegyütteseknek és kórusközösségeknek (pl. Mikófalvi Népi Együttes, Cantus Agriensis).
A 7-es és 8-asnak: Az Ellenfény c folyóirat cikkeinek íróját megtalálja, ha elolvassa a lapot. Megvehető az újságosnál, de elküldhetem Önnek digitális formában, ha megadja emélcímét.
A 9-esnek. Köszönöm az ajánlott linket. Elolvastam. Lelkes, nagyon impulzív, émelygős, kritikátlanul, gátlástalanul tömjénez mindent és mindenkit, aki Barta Dórához köthető és köpködve átkot szór arra, aki nem így van ezzel. Elképesztően, szinte korlátoltan elfogult.
Az én példám, az Ellenfény c folyóirat cikkei nem ilyenek. Önnek is szívesen elküldöm, ha ad emélcímet.
A 10-es mondandóját nem értem világosan. Passz!
11-esnek.
Téved. Látszik, hogy Ön nem vezető. Mert minden vezetőnek alapvető joga munkatársainak tetszés szerinti kiválasztása és ezt a jó vezető sikeresen megvalósítja. Függetlenül az intézmény tulajdoni jellegétől.
Más vonatkozásban (kísérletezések) kifordítja szavaimat. Ne tegye, mert így érvelni nem korrekt!
Barta Dóra iránti kritikátlan rajongását, bár furcsállom, de természetesen akceptálom, hiszen ez szíve joga.
Úgy gondolom végezetül, hogy lesz esélye a színház megújulásának, nézői visszahódításának, hiszen a régit csupán egy-két tucatnyian kívánják vissza. Barta Dóra pedig - szerintem - meg fog próbálni másmilyen balettot is bemutatni Egerben. Pl.klasszikusat, mert olyat is biztosan tud.
Szívesen látnám mondjuk a Diótörőt, az eredetit...
"Szögezzük le először is": annak, hogy urambátyám Radó úr két évtizede cégvezető, az égvilágon semmi köze sincs a védelmébe vett direktor (kedves barátja) döntési kompetenciáihoz, és példának is rossz. Egy cégvezető maszek a saját és alkalmazottai pénzével gazdálkodik elsősorban, míg egy színházigazgató az adófizetők pénzéből (ahogy R.I. helyesen megállapítja egyébként) közpénzből köteles működtetni a teátrumot. Ergo, a színház nem a saját tulajdona. (Vagy az egri már BB saját pénzből fenntartott magánszínháza? Akkor bocsánat.) Így azután szimpla hangulatkeltés és vaskos csúsztatás holmi "zsarolásról" szövegelni, csak azért, mert az egri önkormányzat igenis állást foglal, igenis beleszól a színház működtetésének mikéntjébe. Ami ugye - "szögezzük le" még egyszer - Nem Blaskó saját fenntartású magán színháza. Vaskos tévedésben van elvbarátját minden áron védeni próbáló Radó úr, amikor kijelenti, sugalmazza, hogy kísérletezésnek nincs helye a színházban. Ha valami, akkor az állandó újat keresés, a kísérletezés, az újítás az, ami lételeme minden művészetnek: így a színháznak is. (Ha nem így lenne, még mindig a vásári csepűrágóknak tapsikolhatnánk az echós szekér körül a szabadban, vagy a dobot verő révült sámánt ülnénk körbe a földön, tűz mellett.) Azt senki nem állította soha, hogy legyen az egri színház táncszínház, balettstúdió. Itt is hatalmasat füllent R.I. A színházi műfajok -eddig úgy tudtuk- nem zárják ki egymást, hanem erősítik. Az, hogy B.B. csak afféle dekorációnak, háttértáncikálóknak tudja/akarja elképzelni Barta Dóra táncegyüttesét, mindent elmond róla: a féltékenységet, a szakmai-művészi irigységet, a kisszerűséget, a stupid provincializmust. Egy igaz barát lehet szubjektív, de ne keverje össze a magán szférát közüggyel kedves Kisszekund/Radó/Bekiabáló stb!
Barta Dóra ambíciója, tehetsége, pedagógiai (táncosokat nevelő) képessége nemcsak néhány lila entellektüelnek tetszik Egerben. Sokan szeretik a táncot, a balettet, van rá igény. Ez a véleményem.
Egy tősgyökeres egri polgár, aki hisz abban, hogy nem lehet, nem szabad ízlésterrorral, urambátyámos összeborulással, hatalmi szóval tisztességes művészetet művelni valamennyiünk: egri adófizető polgárok = a KÖZ pénzéből.
6. hozzászólónak
...és érdemes még olvasnia a www.tanckritika.hu oldalon az Önfia vágta sebét c.írást, a www.szinhaz.net-et, stb.Ezeken a helyeken nem csak értő kritikai elemzések találhatók, hanem még az is kiderülhet 6. hozzászóló számára, hogy a színház feladata nem az olcsó szórakoztatás, és főként akkor nem, ha azt közpénzből fizetik.
A tanácsadó (k) tanácsairól pedig annyit, hogy a cím ne tévessze meg, mégha oly egyszerűnek tűnik is a képlet, hogy a tanácsadó az, aki tanácsokat osztogat...az ugyanis egy titulus, nem pedig munkakör, ahogy azt 6. hozzászóló gondolta.
Kedves Radó úr!
Ezt is olvassa el, és sok más pozitív kritikát, ne csak azt amit Blaskó úr Önnek adott, hogy tegye ki a fórum oldalra.
www.tanckritika.hu
Ki írta az Ellenfény cikkét? Csak nem Kisszekund Úr?
Én minden esetre nagyra értékelem azt az iparkodást, ahogyan Radó úr belekotyog mindenbe.
Azért bagy arca van a fiatalúrnak. Csak azt nem tudom, mire fel ez a nagy magabiztosság?!
Nagyon örülök annak, hogy Radó ennyire átlát a szitán és elmondja Blaskó Balázs véleményét.
Úgy is mondhatnánk Blaskó Balázs magyar hangja: Radó Kisszekund István.
Végigolvasván e néhány kérdések szülte, nagyon rövid interjút és az utána következő kommenteket, azt gondolom, hogy könnyen megállapítható a téma - egyelőre - egyoldalú és egyáltalán nem alapos vizsgálata.
Az persze természetes, hogy Barta Dóra a saját véleménye szemszögéből kommentál. Teszi ezt bizonyos mértéktartással, önérzetesen, no meg érthető öndicsérettel a munkáját illetően.
Hiszen nagyon nehéz helyzetbe került.
A színház, ahol az általa vezetett tánctagozat működik, új igazgatót kapott, egy szintén bennszülött egrit, Blaskó Balázs színművész személyében és ez az új vezető nem kíván vele dolgozni, elutasítja azt fajta táncnyelvet, művészeti stílust, melyet a másik egri művész, Barta Dóra, eddig megvalósított.
Szögezzük le először, mert jómagam is, mint két évtizede cégvezető, azt mondom, hogy Blaskónak nyilvánvalóan joga van ahhoz, hogy a reá bízott intézményben olyan emberekkel dolgozzon, akikkel és amilyenekkel akar. Ez egy alanyi vezetői jog. Lehet bírálni, elítélni, csúfos kudarcot jósolni Blaskó színházvezetésének ezért a határozott lépésért, de a döntéshez való jogát kétségbe vonni semmiképp. Az egri színház nem táncszínház, nem balettintézet, ahol a tánc lenne a meghatározó.
Ez van.
Ugyanakkor a helyzet mégis kényes, mert az egri önkormányzatnál működő kulturális tanácsadó(k) meggyőzték Habis László polgármestert arról, hogy hét milliónyi támogatást csak akkor adjanak a színháznak, ha azt kifejezetten Barta Dóra társulata kapja.
Ne szépítsük a gesztust, ez bizony Blaskó Balázs, az egri önkormányzat általi megzsarolása, vezetői hatáskörének korlátozása. Bár eme összeg a színház éves költségvetésének talán 8-10%-a - ha egyáltalán. De mégis zsarolás, méghozzá olyan, aminek ez esetben engedni kell - szerintem.
Mert ettől még az új direktor meg tudja valósítani az ígért újfajta színházat, ahol mód lesz példát felmutatni, szórakoztatni, pozitív életmintát sugallani, stb.
Befejezésül még egy gondolatsor a Barta Dóra által képviselt balettirányzatról és művészi nyelvről. Egyáltalán nem értek hozzá, mint ,mezei néző” és ezért nem is merek véleményt vagy ítéletet mondani róla. Az EgriSzínen eddig sok, mellette szóló, szimpatikus megnyilvánulást olvastam, de egyik sem próbálta elemezni művészetének színvonalát.
Egy véletlen folytán értesültem a társulat szakmai megítéléséről az Ellenfény című, kortárs tánc- és színházművészeti folyóirat februári számának, két, kritikus írásából.
Az egyik kritika Mozart: Requiem c. produkciójukat Egy órányi apokalipszis címmel elemzi nagyon (számomra is) érthetően színvonalasan, értetlenül, és alaposan elmarasztalva a színrevitel művészi megfogalmazását.
A másik írás Tanulság nélkül címmel a La Fontaine: Állatmeséket veszi górcső alá és ,,kaszálja el" aprólékosan elemzően.
A társulat produkcióinak józan értékeléséhez tehát szükséges és érdemes megvenni az Ellenfény c. kortárs tánc- és színházművészeti folyóiratot is...
Azt gondolom, hogy a színháznak, mint az egyik legdrágább, közpénzből működő kulturális intézménynek ügye közügy és ezért sem vonulhat vissza a művészi kísérletezések ,, elefántcsont-tornyába". Szolgálnia és szórakoztatnia szükséges a társadalom minél szélesebb rétegét.
Végigolvasván e néhány kérdések szülte, nagyon rövid interjút és az utána következő kommenteket, azt gondolom, hogy könnyen megállapítható a téma - egyelőre - egyoldalú és egyáltalán nem alapos vizsgálata.
Az persze természetes, hogy Barta Dóra a saját véleménye szemszögéből kommentál. Teszi ezt bizonyos mértéktartással, önérzetesen, no meg érthető öndicsérettel a munkáját illetően.
Hiszen nagyon nehéz helyzetbe került.
A színház, ahol az általa vezetett tánctagozat működik, új igazgatót kapott, egy szintén bennszülött egrit, Blaskó Balázs színművész személyében és ez az új vezető nem kíván vele dolgozni, elutasítja azt fajta táncnyelvet, művészeti stílust, melyet a másik egri művész, Barta Dóra, eddig megvalósított.
Szögezzük le először, mert jómagam is, mint két évtizede cégvezető, azt mondom, hogy Blaskónak nyilvánvalóan joga van ahhoz, hogy a reá bízott intézményben olyan emberekkel dolgozzon, akikkel és amilyenekkel akar. Ez egy alanyi vezetői jog. Lehet bírálni, elítélni, csúfos kudarcot jósolni Blaskó színházvezetésének ezért a határozott lépésért, de a döntéshez való jogát kétségbe vonni semmiképp. Az egri színház nem táncszínház, nem balettintézet, ahol a tánc lenne a meghatározó.
Ez van.
Ugyanakkor a helyzet mégis kényes, mert az egri önkormányzatnál működő kulturális tanácsadó(k) meggyőzték Habis László polgármestert arról, hogy hét milliónyi támogatást csak akkor adjanak a színháznak, ha azt kifejezetten Barta Dóra társulata kapja.
Ne szépítsük a gesztust, ez bizony Blaskó Balázs, az egri önkormányzat általi megzsarolása, vezetői hatáskörének korlátozása. Bár eme összeg a színház éves költségvetésének talán 8-10%-a - ha egyáltalán. De mégis zsarolás, méghozzá olyan, aminek ez esetben engedni kell - szerintem.
Mert ettől még az új direktor meg tudja valósítani az ígért újfajta színházat, ahol mód lesz példát felmutatni, szórakoztatni, pozitív életmintát sugallani, stb.
Befejezésül még egy gondolatsor a Barta Dóra által képviselt balettirányzatról és művészi nyelvről. Egyáltalán nem értek hozzá, mint ,mezei néző” és ezért nem is merek véleményt vagy ítéletet mondani róla. Az EgriSzínen eddig sok, mellette szóló, szimpatikus megnyilvánulást olvastam, de egyik sem próbálta elemezni művészetének színvonalát.
Egy véletlen folytán értesültem a társulat szakmai megítéléséről az Ellenfény című, kortárs tánc- és színházművészeti folyóirat februári számának, két, kritikus írásából.
Az egyik kritika Mozart: Requiem c. produkciójukat Egy órányi apokalipszis címmel elemzi nagyon (számomra is) érthetően színvonalasan, értetlenül, és alaposan elmarasztalva a színrevitel művészi megfogalmazását.
A másik írás Tanulság nélkül címmel a La Fontaine: Állatmeséket veszi górcső alá és ,,kaszálja el" aprólékosan elemzően.
A társulat produkcióinak józan értékeléséhez tehát szükséges és érdemes megvenni az Ellenfény c. kortárs tánc- és színházművészeti folyóiratot is...
Azt gondolom, hogy a színháznak, mint az egyik legdrágább, közpénzből működő kulturális intézménynek ügye közügy és ezért sem vonulhat vissza a művészi kísérletezések ,, elefántcsont-tornyába".
Szolgálnia és szórakoztatnia szükséges a társadalom minél szélesebb rétegét.
Ha valaki belegondol, hogy mi folyik itt, megőrül.
Az elmúlt években remek kulturális munka folyt Egerben, kitűnő vezetőkkel.
Év könyvtára címet nyert a Bródy Sándor Könyvtár Tőzsérné vezetésével, színházi elismeréseket kaptunk a Csizmadia csapatnak köszönhetően, Magyar kúltúra városa: Eger címet nyertünk Habisnak, Homának és Zsilinszki Erzsinek köszönhetően, tánctagozat alakult Barta Dóra jóvoltából, emlékévet rendeztek a jogtalanul mellőzőtt költő, Apor Elemér tiszteletére Cs. Varga István, Homa János kezdeményezésére. Itt tartották a Nagy László emléknapokat a legnagyobb magyar élő költők, írók, irodalomtörténészek, filmrendezők részvételével - hála Dohnál Tibornak és Homának.. Agria címmel országosan elismert irodalmi lapot adtunk ki az akkori kulturális vezető, Homa János kezdeményezésére.
Harmónikusan dolgozott egymással a kulturális élet valamennyi szereplője.
Blaskó Balázst a kutya sem bántotta, rendezhetett, szerepelhetett az egri színházban.
Ebből mi maradt?
Semmi. Elmaradtak a Nagy László emléknapok. Nem vesz részt a színház a Quartetten, a nemzetközi színházi fesztiválon.Elmegy az összes jó színész...
Marakodás folyik minden szinten.
Lassan észhez kellene már térni valakinek, akinek van még egy kis sütnivalója, mert így lassan elporlad a régi dicsőség.
S. O. S.!!!!!!!
Lassan összeáll: miért moindják Egerre, hogy belterjes...
Vicc, amit vele művelnek! Így kell tönkretenni egy karriert! Féltékenységből!
Sajnálatos és nagy veszteség lenne, ha a város elveszítené a tánctagozatot!