„Bűnbakok és áldozatok”, avagy szociális válság alulnézetből
2011.03.08.00:00
Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A szociális válságot előidéző főbb tényezők:
• az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés)
• a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása
• a munkahelyteremtés elmaradása
• a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése
Adórendszer, családi adózás
A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.
Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.
• Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
• A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
• A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.
Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.
Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.
A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen. Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.
Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.
Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.
Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.
Orbán-csomag
A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.
Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.
Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.
Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.
Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.
• az adórendszer igazságtalan átalakítása (az adójóváírás szűkítése, a gazdagabbakat jobban támogató családi adóalap-kedvezmény bevezetése, a járulékemelés)
• a szociális támogatások, családtámogatások befagyasztása
• a munkahelyteremtés elmaradása
• a közfoglalkoztatás rendszerének szétverése
Adórendszer, családi adózás
A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.
Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.
• Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
• A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
• A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.
Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.
Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.
A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen. Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.
Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.
Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.
Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.
Orbán-csomag
A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.
Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.
Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.
Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.
Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.