Az EU-ban, ahol gyakorlatilag nem találhatók érintetlen területek, az országok jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll, az agrár-szakpolitikáknak jelentős természetvédelmi hatása van. A Közös Agrár Politika (KAP) jelenleg zajló reformja nagymértékben meghatározza az európai vidék jövőjét a 2013-2020 közötti időszakban.

Egyre komolyabb elvárás a közösségi források felhasználásakor, hogy közjavakat finanszírozzanak, vagyis olyan tevékenységeket, amelyek a mezőgazdasági termelés mellett pozitív környezeti, természeti és szociális hozadékkal bírnak. Mivel a jelenlegi rendszer ezeknek az elvárásoknak csak korlátozottan tud megfelelni, ezért a teljes KAP szerkezeti megváltoztatására van szükség. Ez nem csupán az Unió, mezőgazdaságból élő polgáraira, hanem rajtuk keresztül az élelmiszer feldolgozó iparra, valamint a fogyasztókra is hatást gyakorol.

Ismerve a magyar agrárium helyzetét, annak jelentős alultőkésítettségét, különösen jó alternatíva lehet egy olyan „zöld” KAP, ami úgy honorálja a közjavak teljesítését (környezet-, természetvédelmi és szociális intézkedéseken keresztül), hogy a kikerülő termék versenyképessége, piaci szerepe javul. Olyan beruházások, fejlesztések támogatása lehet a cél, ami nem a környezetünk, természeti értékeink ellen hat, hanem éppen ellenkezőleg, azok kímélete mellett minőségi terméket tud előállítani. Az Unió a tagállamok számára számos támogatási formát biztosít.

Közösségi szinten megjelenő elvárások hatására a Bizottság a KAP zöldítésére dolgozott ki három lehetséges alternatívát: vagy a rendszer kisebb korrekciója, vagy multifunkciós reformja, vagy egy teljesen új „zöld” KAP. A döntési folyamat része az a nyilvános vita, mely éppen zajlik tagállami és uniós szinten egyaránt. A fő irányok hazai EU elnökség alatt születnek meg. A BirdLife nemzetközi csapata régóta foglalkozik a KAP reformmal, hogy a fenti gondolatok megerősödjenek az agrárpolitikában.