Az Ima Világnapja
2011.03.02.00:00
Március másodika az Ima Nemzetközi Világnapja a legtöbb egyház számára különleges ünnep. Felekezetektől függetlenül, ekkor mindenhol programokat, miséket tartanak, vagy hosszabb elvonulásra menneka hívek, hogy az egész nap során átadhassák magukat az imádkozás folyamatának.
Március másodika az Ima Nemzetközi Világnapja. Az ima vallási fogalom, legpontosabb meghatározása: az egyén és a transzcendens kommunikációja. Amikor imádkozunk, akár előre
lefektetett, több ezer éve érvényes szövegeket vibrálunk, akár saját szavainkkal fohászkodunk, minden esetben személyes töltettel áthatva végezzük.
Az ima egyidős az emberiséggel. A kapcsolat legtisztább, legközvetlenebb formája, ami az Úr és gyermeke között jön létre. Gyakran egyszerűsége és rövidsége folytán válik gyönyörűvé és erőssé.
Transzcendens magyarázatában az ima nem csak üzenet, kapcsolat, hanem Maga az Úr jelenléte, képviselete is hang formájában, ajkunkon, szívünkben. Isten, az Ő Neve és a Hozzá szóló fohász nem különbözik egymástól, ezért az imádság a legteljesebb folyamat, cél és út is egyben. Az Úr gyakorlatilag benne foglaltatik abban az eszközben, amely által a célt keressük.
Az Ima Nemzetközi Világnapja a legtöbb egyház számára különleges ünnep. Felekezetektől függetlenül, ekkor mindenhol programokat, miséket tartanak, vagy hosszabb elvonulásra mennek a hívek, hogy az egész nap során átadhassák magukat az imádkozás folyamatának. Egyes vallásokban kisebb böjttel kísérik ezt az alkalmat, hogy az idő nagy részét valóban az imádkozásnak szentelhessék.
Ám az ima túl azon, hogy saját érvényesítésünk és lelki fejlődésünk útja, túl azon, hogy önös, egy ajándék is, amelyet lelki tanítóinktól kaptunk és jó, ha magunk is továbbadjuk. (Ennek kifejezett formája, amikor valaki avatásban, egyfajta felszentelésben részesül, és ezáltal, az imát tisztábban, teljesebben ejti ki.) Ezért az Ima világnapján célszerű az imádság folyamatába másokat is bevonni, ezt a megtapasztalást mások számára is lehetővé tenni.
A Krisna-hívők életében az ima nagyon fontos folyamat, mivel hitük szerint az Úr, Neve és Formái nem különböznek egymástól. A hívők minden reggel, mintegy két órán keresztül imádkoznak az úgynevezett dzsapa-málán, vagy imafüzéren. Ennek során a Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré mahámantrát vibrálják, amely tartalmazza az Úr nevét, kedvteléseit és a Hozzá szóló kérést is: Ó Uram, drága Uram energiája, kérlek, foglalj le odaadó szolgálatodban!
Az imádság minden vallás számára rendkívüli. Az iszlám pl. napi öt imát ír elő híveinek adott időpontokban, Mekka felé fordulva. Ennek fontosságát kiválóan példázza, hogy az arab világban jelenleg is folyó harcok az ima idejére elhalkulnak, és a felek közösen végzik azt. A kereszténységben az ima szintén nagyon fontos, a Szentírásból származó szöveg, amit a hívek naponta háromszor, de kevésbé kötött időben végeznek. „Napjában háromszor elmondom a rózsafüzért, a Miatyánkot és az Üdvözlégy-et” – ecseteli egy már 90 esztendős, római katolikus asszony. Szintén jellegzetes a vallásokban az étkezésekhez köthető ima, az étel felajánlása vagy az Úr meghívása az asztalhoz egy fohász által.
A Krisna-tudatú hívők az imádságot több módon is végzik. A halk mantrázás mellett jellegzetesek a táncos, zenés, hangosabb folyamatok is, amikor tradicionális indiai hangszerekkel, karatálával, mridangával (agyagdob) és harmóniummal kísérve éneklik az Úr Szent Nevét. Ezekhez a színes, vidám programokhoz, mind az utcai karneválokon, mind a templomokban bárki csatlakozhat! A hevesi megyeszékhelyen, minden vasárnap 15 órától nyilvános programot tartanak az egri krisnások, melyre mindenkit szeretettel várnak egy közös imára!
lefektetett, több ezer éve érvényes szövegeket vibrálunk, akár saját szavainkkal fohászkodunk, minden esetben személyes töltettel áthatva végezzük.
Az ima egyidős az emberiséggel. A kapcsolat legtisztább, legközvetlenebb formája, ami az Úr és gyermeke között jön létre. Gyakran egyszerűsége és rövidsége folytán válik gyönyörűvé és erőssé.
Transzcendens magyarázatában az ima nem csak üzenet, kapcsolat, hanem Maga az Úr jelenléte, képviselete is hang formájában, ajkunkon, szívünkben. Isten, az Ő Neve és a Hozzá szóló fohász nem különbözik egymástól, ezért az imádság a legteljesebb folyamat, cél és út is egyben. Az Úr gyakorlatilag benne foglaltatik abban az eszközben, amely által a célt keressük.
Az Ima Nemzetközi Világnapja a legtöbb egyház számára különleges ünnep. Felekezetektől függetlenül, ekkor mindenhol programokat, miséket tartanak, vagy hosszabb elvonulásra mennek a hívek, hogy az egész nap során átadhassák magukat az imádkozás folyamatának. Egyes vallásokban kisebb böjttel kísérik ezt az alkalmat, hogy az idő nagy részét valóban az imádkozásnak szentelhessék.
Ám az ima túl azon, hogy saját érvényesítésünk és lelki fejlődésünk útja, túl azon, hogy önös, egy ajándék is, amelyet lelki tanítóinktól kaptunk és jó, ha magunk is továbbadjuk. (Ennek kifejezett formája, amikor valaki avatásban, egyfajta felszentelésben részesül, és ezáltal, az imát tisztábban, teljesebben ejti ki.) Ezért az Ima világnapján célszerű az imádság folyamatába másokat is bevonni, ezt a megtapasztalást mások számára is lehetővé tenni.
A Krisna-hívők életében az ima nagyon fontos folyamat, mivel hitük szerint az Úr, Neve és Formái nem különböznek egymástól. A hívők minden reggel, mintegy két órán keresztül imádkoznak az úgynevezett dzsapa-málán, vagy imafüzéren. Ennek során a Haré Krisna Haré Krisna Krisna Krisna Haré Haré Haré Ráma Haré Ráma Ráma Ráma Haré Haré mahámantrát vibrálják, amely tartalmazza az Úr nevét, kedvteléseit és a Hozzá szóló kérést is: Ó Uram, drága Uram energiája, kérlek, foglalj le odaadó szolgálatodban!
Az imádság minden vallás számára rendkívüli. Az iszlám pl. napi öt imát ír elő híveinek adott időpontokban, Mekka felé fordulva. Ennek fontosságát kiválóan példázza, hogy az arab világban jelenleg is folyó harcok az ima idejére elhalkulnak, és a felek közösen végzik azt. A kereszténységben az ima szintén nagyon fontos, a Szentírásból származó szöveg, amit a hívek naponta háromszor, de kevésbé kötött időben végeznek. „Napjában háromszor elmondom a rózsafüzért, a Miatyánkot és az Üdvözlégy-et” – ecseteli egy már 90 esztendős, római katolikus asszony. Szintén jellegzetes a vallásokban az étkezésekhez köthető ima, az étel felajánlása vagy az Úr meghívása az asztalhoz egy fohász által.
A Krisna-tudatú hívők az imádságot több módon is végzik. A halk mantrázás mellett jellegzetesek a táncos, zenés, hangosabb folyamatok is, amikor tradicionális indiai hangszerekkel, karatálával, mridangával (agyagdob) és harmóniummal kísérve éneklik az Úr Szent Nevét. Ezekhez a színes, vidám programokhoz, mind az utcai karneválokon, mind a templomokban bárki csatlakozhat! A hevesi megyeszékhelyen, minden vasárnap 15 órától nyilvános programot tartanak az egri krisnások, melyre mindenkit szeretettel várnak egy közös imára!
Ha már annyi mindennek van világnapja, akkor miért ne legyen az imának is?
Bár az imák és vallások között én azért tennék határozott különbségeket.
Na és őszintén szólva az európai kultúra vallásain kívül nem is érdekel más. Mert azok más világok - de nagyon...