←→

Hirdetés

 
 
 

Moslékgyár

Weil Zoltán 2008.04.03.00:00
A hetvenes években egy egri kollégium Mikulás-estjén menetrendszerűen kritizáltuk a menza kaját, mégpedig azzal, az akkoriban divatos reklámszlogennel, hogy „Ne töprengjen,sertést hizlalni mindig érdemes!”.
 
 

Moslékgyár

Weil Zoltán 2008.04.03.00:00
A hetvenes években egy egri kollégium Mikulás-estjén menetrendszerűen kritizáltuk a menza kaját, mégpedig azzal, az akkoriban divatos reklámszlogennel, hogy „Ne töprengjen,sertést hizlalni mindig érdemes!”.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Moslékgyár

Weil Zoltán 2008.04.03.00:00
A hetvenes években egy egri kollégium Mikulás-estjén menetrendszerűen kritizáltuk a menza kaját, mégpedig azzal, az akkoriban divatos reklámszlogennel, hogy „Ne töprengjen,sertést hizlalni mindig érdemes!”.
Másnap hivatott az igazgató, hogy honnan tudjuk, hogy a helyettese ellen vizsgálat folyik? Ugyanis a kolléga a menza moslékát hazavitte, azzal disznókat hizlalt, amelyeket jó pénzért eladott, hogy aztán megint moslékot állítsanak elő belőlük.

Sehonnan sem tudtuk, csak azt, hogy a kiporciózott kaja jó része érintetlenül megy pocsékba. Nem ízlett nekünk, néha hozzá sem nyúltunk. Jó negyed századdal később ugyanezt láttam a gyerekem iskolájában. Meg azt is látom, hogy komoly vállalkozói küzdelem folyik a diákétkeztetésért, pedig az EU már megtiltotta a moslék disznókba töltésének kannibál rituáléját.

Tehát nem a moslékért teszik. De akkor mi viszi rá a konyhák üzemeltetőit,hogy nap mint nap kiporciózzák a szemétbe valót? És nem a minőségről van szó!

Ettem már Dániától Amerikáig mindenféle menzán. Nem volt sokkal jobb a kaja, csak változatosabb, és ésszerűbben osztották el. A szelet húst, halat, desszertet, néhol a szakács

mérte ki, míg a levest, a köretet, a zöldségeket a diákok mindenhol maguk vették el, svédasztalszerűen. Akinek többre fájt a foga, az többet, akinek nem ízlett annyira, az kevesebbet.

Fő ételből mindenhol több félét is kínáltak. A visszavitt tálcákon alig árválkodott maradék.

Amikor egyszer szóba került, hogy Egerben is meg lehetne próbálni, azt mondták: Hova gondolsz! Az elv szép, de nálunk ez még nem működne. Nincs rá annyi pénz, hogy höhö, svédasztalt kínáljunk a gyerekeknek.

Maradt a moslékgyár, mert van rá pénz.

Weil Zoltán
 

 
 

Hozzászólások

    Hozzászólások

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

     

    Hirdetés

     
     
     

    Kézikönyv az egri önkormányzati választásokra

    Ez a használati utasítás megkönnyíti önnek a döntést, hogy milyen politikust rendeljen az otthonába és az otthona elé. Nem garantált, hogy azt kapja, amit rendelt, mert a többiek is feladták a rendelésüket és azt szállítja le a Cég, akit a legtöbben kívánnak. Ha mégis az érkezik, akit várt, akkor sem biztos, hogy úgy fog működni ahogy remélte. Lehet, hogy gagyi, gyári hibás, trójai faló, javíthatatlanul rossz, de az sem kizárt, hogy javítható. Mivel sem garancia, sem minőségbiztosítás nem létezik és még vissza sem küldheti, ezért az ön felelőssége, hogy kit rendel magának és egyszerre másoknak is.
     

    A nagy egri visszarendeződés

    Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”


    Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

     Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.
     

    Grincs, ami van, és fosztogatja az iskolákat

    Levelet kaptak az egri tankerület intézményeinek vezetői. Azt már régóta tudjuk, hogy a kormány fordított Robin Hoodként, a szegényektől elvesz és a gazdagoknak ad, azonban a fordított Mikulás szerepet még szoknunk kell. Hogy belopakodik, és elviszi az ajándékot. Pedig most pont ez történik az állami óvodákkal, iskolákkal.
     

    Üdvözlégy, húsos zsömle

    Egerben, a „papok városában” is jelentősen zuhant a magukat vallásosnak vallók száma. Heves megyében még jól tartották magukat, de Heves vármegye már elesett a lelkekért folyó küzdelemben. Pedig az elmúlt években rendesen felpörgött a köz javainak az egyházaknak történő osztogatása. Állam és egyház kéz a kézben fosztogatta Egert, tíz- de inkább százmilliárdos közvagyont íratva a vatikáni és egyéb főkönyvekbe.
     

    A kanapé-gate

    Naná, hogy megint botrány és megint Eger az országos lapok címlapsztorija. Kicsit kellemetlen, de lényegében örülnünk kell neki, mint a foghúzásnak. Most kicsit/nagyon fáj, aztán elmúlik egy ótvaros sárkányfog. Javul a mosolyunk. Amit most lát az egri közügyek iránt érdeklődő publikum (nincsenek sokan), az nem más, mint a demokratikus működés lassú, fájdalmas kialakulása, a rendszerváltás utáni évtizedek szőnyeg alá söpört politikai deficitjének napvilágra kerülése és ledolgozása.

     
     

    Hirdetés

     
     
     
     

    Hirdetés