A gyűlésen felszólalt Gondos István a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke. Elmondta, hogy fontos a nézők visszacsalogatása a színházba, a színvonal emelése a kultúra közvetítése, hiszen a nézőszám növelésével a jegybevételek is növekednek. Szeretnék, ha a megyét beragyogná a Színház.
Blaskó Balázs pályázatát a kezében tartva hangsúlyozta, hogy szeretné, ha mindenki megismerné annak tartalmát, ha mindenki számára nyilvánossá tennék programját. Vállalja, ami benne van, ha attól az elkövetkező öt évben eltérne, bárki a szemére hányhatja. Ezután megkérte Barta Dórát, járuljon hozzá, hogy az ő pályázata is nyilvános legyen. Dóra beleegyezett.  Blaskó Balázs felolvasta pályázatának első és utolsó oldalát, melyben azt hangsúlyozta, hogy a színház nem egy épület, hanem egy közösség és ő szeretné, ha a fiatalok és az idősebb kollégák bensőségesebb viszonyban lennének egymással. Nehéz próbatételnek, kihívásnak, felelős szolgálatnak tartja az igazgatói posztot. Kiemelte, harmónia és hierarchia viszi előre a színház életét.
Az előadások után azt szeretné, ha a nézők pozitív élménnyel, üzenettel, reménnyel, szinte katarzis élménnyel távoznának, fontos, hogy  jó legyen a befejezés és a  kisugárzás, hogy a hétköznapi embereket kizökkentse a mindennapokból. Az igazgató elmondta, hogy tervei között szerepel, hogy kilépjenek az egri színház falai közül és a megye több pontjára elvigyék az előadásokat, így nem csak az egri közönség élvezheti azokat, de Heves, Gyöngyös, Pétervására vagy bármely heves megyei település.   Elképzelései között szerepel, hogy más egri helyszíneken, például az Uránia Filmszínház színpadán is játszanak párhuzamosan a kőszínházzal. Ezzel pénzügyileg is segítenek önmagukon.
Elmondta, hogy mindenkivel szerződést kíván kötni a társulatból, akivel együtt tud dolgozni és elfogadja az Ő feltételeit. Megkért mindenkit, hogy jövő héttől egyesével keressék fel az irodájában és egyeztessenek a további együttműködésről.
Bemutatta az új gazdasági tanácsadóját, Farkas Évát.
Demokratikus intézményként szeretne együttműködni a Szakszervezettel, a Közalkalmazotti Tanáccsal és a Művészeti Tanáccsal.
Elmondta azt is, hogy Csizmadia Tibor nagyon jó döntésének tartja, hogy megalapította a Gárdonyi Géza Színház Tánctagozatát, de az az irányzat, amelyet Barta Dóra képvisel neki nem tetszik, és a színház jövőbeli ízléskínálatába nem tudja elképzelni. A tánctagozatot csak, mint a prózai darabok kiszolgálóját tudja beleilleszteni. A tánctagozatra szükség van, de a tagjai változhatnak.  Blaskó Balázs nem kedveli a fiatal generáció ízlésvilágát, a „trendi” színházat, Ő a klasszikus, tradicionális, érzelmes színházi vonal híve. A teátrum feladata, hogy reményt adjon, valódi sikereket láttasson és nem szabad visszaélni a néző bizalmával. Nem szabad magunknak játszani és észre kell venni, ha a néző nem kíváncsi a darabunkra. Szolgálni kell a közönség ízlését. Eszközeiben modern, de klasszikus konzervatív színházat akar létrehozni.
A gyűlésen Kaszás Gergő tiltakozását fejezte ki, azzal az eljárással kapcsolatban, hogy ő Csizmadia Tibor társulatába szerződött és nem tudja feldolgozni, hogy az évad közepén igazgatóváltással kell szembesülnie, ezért február elsejétől nem kíván a Gárdonyi Géza Színház tagja lenni. Csatlakozott hozzá Ötvös András is.
A direktor elmondta, hogy tervei szerint a színház jelen lesz az Agria Nyári Játékokon is, amire már tervezett is egy „Rákóczi darabot”. Biztosította a színészeket arról, hogy nyáron is sokat fognak dolgozni.
Sata Árpád és Kelemen Csaba az új igazgató védelmében szólalt fel: „ szavazzunk bizalmat és ne zárkózzunk el mindentől”.
Venczel Valentin azt javasolta, hogy senki ne adja fel az elveit, értékeit, de a színésznek az a feladata, hogy megfeleljen a közönség igényeinek. Ennek ellentmondva Mészáros Sára kifejtette, hogy a színészek művész emberek, képviselnek valamilyen irányzatot, nem egyszerű egyik napról a másikra egy más irányzat elvárásainak megfelelni.  Mindkét felszólalást megtapsolták.