Finn kiállítás

Nagy Kata 2011.02.02.00:00

Kiterjedések címmel két finn művész Yrjö Liipola szobrász és Johanna Oras festőművész munkáiból nylik tárlat hétfőn a Zsinagóga Galériában.

Finn kiállítás

Nagy Kata 2011.02.02.00:00

Kiterjedések címmel két finn művész Yrjö Liipola szobrász és Johanna Oras festőművész munkáiból nylik tárlat hétfőn a Zsinagóga Galériában.

Finn kiállítás

Nagy Kata 2011.02.02.00:00

Kiterjedések címmel két finn művész Yrjö Liipola szobrász és Johanna Oras festőművész munkáiból nylik tárlat hétfőn a Zsinagóga Galériában.

A pasztell és az élénk színek kontrasztjára épülő kortárs festmények, valamint bronzszobrok skandináv hangulatot varázsolnak Egerbe. Liipola nem csupán a bronzhoz értett anyanyelvi szinten, hanem más művészeti ágakhoz is, így több magyar irodalmi alkotás, egyebek között az Egri csillagok is neki köszönhetően olvasható finnül. Legtöbb szobrát, mintegy százat, hazánkban formázta meg, és ezúttal közel húsz kisebb méretű munkája tekinthető meg Békés megyében.
Yrjö Liipola (1881-1971) a 20. századi finn realizmus egyik kiemelkedő képviselője volt, jól ismerte és szerette hazánkat, 30 évig Budapesten élt. Mielőtt elhagyta volna eredeti hazáját, a Turku-i Művészegyesület rajziskoláját végezte el 1900-ban, majd művészeti tanulmányait Európa különféle városaiban folytatta, előbb a firenzei, majd a római képzőművészeti akadémián, azután Berlinben és Párizsban. 1904-ben Finnországot megszállták a cár csapatai, és Liipolának menekülnie kellett az orosz megszállókkal való szembehelyezkedése miatt.
Yrjö Liipola ekkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Magyarországra jött, ahol tehetsége feltűnést keltett a dualista Monarchia nemességének körében, akiknek tetszett a fiatal szobrász olasz reneszánszban fogant stílusa. Számos megbízást kapott síremlékek készítésére, és több mint 100 szoborportrét rendeltek tőle. Jelentős megrendelői között volt Habsburg József Ferenc főherceg, Anna szász hercegnő, gróf Zichy Gyula érsek és Károlyi grófnő, hogy csak néhány nevet említsünk. Liipola a magyar művészeti élet teljes jogú tagjává vált, különösen az 1909-es Velencei Biennálén kapott nagyszerű sajtóvisszhangot követően, ahol magyar művészekkel állított ki „Liipola György” néven. Ferenc József vásárolta meg tőle a Székely famunkás című bronzszobrot, a magyar állam pedig a Leselkedő című művét a Szépművészeti Múzeum számára. Kallós Ede a Vörösmarty téren elhelyezett Vörösmarty-emlékművében Liipoláról mintázta a fiatal zászlóvivő diák alakját.
A Galéria falain ugyanekkor a finnországi születésű, rendkívül sikeres festőnő, Johanna Oras olajfestményei lesznek láthatók.
Johanna Oras 1970-ben született, Turkuban. Finnországon kívül többek között a Szentpétervári Művészeti Akadémián és Firenzében tanult. Számos nemzetközi kiállításon vett részt; a párizsi Louvreban, Firenzében, Antwerpenben és Minnesotában.
A fiatal generáció művészeként Johanna Orast innovatív újítónak tartják, aki a régi csendéletfestésnek új arcot adott. Merített többek között a flamand festészeti stílusból, de sajátos, modern módon közelít a csendélethez. A művésznő részben szülőföldje, részben választott, második hazája, Franciaország ihletéséből merít, s ebből születnek változatos, a természet és a modern élet elemeit szerepeltető, feminin miszticizmust idéző csendéletei.
Hétköznapi pillanatokat, csendéleteket, mértani formákat megörökítő művei dinamikáját a pasztell és az élénk színek kontrasztja biztosítja, melyek közül a kiállításon 16, az utóbbi néhány év alkotói periódusát bemutató

A kiállítás február 8-tól 20-ig tekinthető meg.

Hozzászólások

1Kisszekund2011február06.11:10ÚjVálasz
Ez mind szép. Csak az a kérdés, hogy miért pont e két, finn művész kiállításának lett helye az egri zsinagóga?
Mi közük Egerhez?
Mi az indoka és apropója a kiállításnak?
Na jó, menjünk el, hátha ott megtudjuk!

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.