Gül baba: Álommese a színpadon
„Mesés álmot”, vagy „álommesét” próbálunk színpadra varázsolni – mondja Szegvári Menyhért, rendező. A daljáték megőriz valamit a századvég, s általában a millenniumi időszak történelmi érdeklődéséből: a török hódoltság korát idézi meg. A mű szereplői magyarok, törökök, cigányok. Ezek kényszerű együttélését „zavarja meg” a mindent felülíró szerelem.
Nekem nagyon tetszenek azok a városképek, ahol egymás mellett van a félhold és a kereszt - teszi hozzá a rendező. - Azt szimbolizálják, hogy különböző hitű, nemzetiségű, kultúrájú emberek képesek a békés együttélésre, sőt a különböző kultúrák még gazdagíthatják is egymást. Ezt tudta Bartók és Kodály, és ezt tudta Huszka Jenő is.
A közönség Egerben Szabó Emíliával, Hüse Csabával, Kaszás Gergővel és Nádasy Erikával a fő-, valamint Tunyogi Péterrel a címszerepben láthatja az előadást. A jelmez Húros Annamária, a díszlet Gróf Gyula munkája. Koreográfiát Túri Lajos készít az előadáshoz. A zenei vezető Nagy Zoltán.
"uuuuu mondja már meg nekem valaki ki ez a kisszekund!!!!!"
Mint az már több cikk utáni kommentek közt megjelent, tehát ha ide most én is megírom, akkor nem követek már el indiszkréciót, kisszekund=Radó István
http://network.hu/kisszekund
fuuuuu mondja már meg nekem valaki ki ez a kisszekund!!!!!elvileg magáznom kéne a kora miatt, tehát öreg:D akkor +
írtam már basszus:mehet színházba ahova csak akar,ingyenes a busz meg a vonat isaz egész országon belül!!!!!!!!!hát hadjon már békén mindenkit,és ha értelmeset nem tud,hüjeségeket pedig végképp nem kell írni sehol.
Tisztelt "kisszekund"!
"De még jobban szeretem és becsülöm Bartók Bélát és Kodály Zoltánt. Tehetségük és munkásságuk, életművük nem mérhető se Huszkához, se a többi operettszerzőhöz."
Ezzel én is így vagyok. A nyilatkozatomban "csak" arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy ami Kodályról, Bartókról köztudott (?), az áll Huszkára is a maga műfajában. (Nincs ebben -szerintem- semmi "nagyot mondás".)
A "muszlim teokrácia" kérdéskörről én nem akartam és nem akarok vitatkozni, nem tartom ideillőnek, valamint, mert nem vagyok vallástörténész.
"Azért őszintén remélem, hogy tényleg összehozott egy nézhető, élvezhető operettet.
A szereposztása mindenképpen reményteli:..."
Ezt ellenőrizheti, ha megtisztel bennünket látogatásával az előadáson, amelyhez jó szórakozást kívánok:
Szegvári Menyhért (rendező)
Higgyék el kérem, hogy tényleg imádom az operettet, persze leginkább a magyart. (Kálmán Imrét is ide sorolom.)
Imádom mindnek bájos és sokszor bugyuta meséit, mert a zene, a melódiák varázsa különös és örök tartalommal képes betölteni lelkünket.
De még jobban szeretem és becsülöm Bartók Bélát és Kodály Zoltánt. Tehetségük és munkásságuk, életművük nem mérhető se Huszkához, se a többi operettszerzőhöz.
Hatalmas és áthidalhatatlan a fajsúlybéli különbség!
(Sajnálom, de nem érzem ideillőnek a blaszfémia kifejezést, ami pl. Istenkáromlást is jelent.)
A kedves ,,Anyátok" nicknevű kommentálónak:
Félre tetszett érteni. Amikor a muszlim teokrácia (papi, vallási államvezetés) világáról beszélek, akkor tulajdonképpen az egész, jelenkori, közel-kelet országait értem alatta. Ezek mind szörnyűek és gyilkosan intoleránsak. Épp most zajlik a szörnyen aktuális probléma (Tunézia, Egyiptom) ahol a diktátorokat elűzik, a teokrácia megmarad és terjed, jönnek a fundamentalista iszlámisták.
Az állítólagos multikulti osztrák-magyar monarchiáról is érdemes lenne vitáznunk, de ezt most ne itt - ha kérhetem.
Ami a kommentemet provokálta, az a rendező úr félreérthető és különös tartalmú mondatai voltak. Ezekre kérdeztem rá és vissza. Válaszai nem nyugtattak meg.
Azért őszintén remélem, hogy tényleg összehozott egy nézhető, élvezhető operettet.
A szereposztása mindenképpen reményteli:
Szabó Emília, Hüse Csaba, Nádasy Erika, Tunyogi Péter, mind olyan színészek, akik tudnak énekelni, mert van hozzá tehetségük és énekhangjuk. Kaszásra, mint operettszínészre - amit furcsállok - kíváncsi vagyok.
Higgyék el kérem, hogy tényleg imádom az operettet, persze leginkább a magyart. (Kálmán Imrét is ide sorolom.)
Imádom mindnek bájos és sokszor bugyuta meséit, mert a zene, a melódiák varázsa különös és örök tartalommal képes betölteni lelkünket.
De még jobban szeretem és becsülöm Bartók Bélát és Kodály Zoltánt. Tehetségük és munkásságuk, életművük nem mérhető se Huszkához, se a többi operettszerzőhöz.
Hatalmas és áthidalhatatlan a fajsúlybéli különbség!
(Sajnálom, de nem érzem ideillőnek a blaszfémia kifejezést, ami pl. Istenkáromlást is jelent.)
A kedves ,,Anyátok" nicknevű kommentálónak:
Félre tetszett érteni. Amikor a muszlim teokrácia (papi, vallási államvezetés) világáról beszélek, akkor tulajdonképpen az egész, jelenkori, közel-kelet országait értem alatta. Ezek mind szörnyűek és gyilkosan intoleránsak. Épp most zajlik a szörnyen aktuális probléma (Tunézia, Egyiptom) ahol a diktátorokat elűzik, a teokrácia megmarad és terjed, jönnek a fundamentalista iszlámisták.
Az állítólagos multikulti osztrák-magyar monarchiáról is érdemes lenne vitáznunk, de ezt most ne itt - ha kérhetem.
Ami a kommentemet provokálta, az a rendező úr félreérthető és különös tartalmú mondatai voltak. Ezekre kérdeztem rá és vissza. Válaszai nem nyugtattak meg.
Azért őszintén remélem, hogy tényleg összehozott egy nézhető, élvezhető operettet.
A szereposztása mindenképpen reményteli:
Szabó Emília, Hüse Csaba, Nádasy Erika, Tunyogi Péter, mind olyan színészek, akik tudnak énekelni, mert van hozzá tehetségük és énekhangjuk. Kaszásra, mint operettszínészre - amit furcsállok - kíváncsi vagyok.
Huszkának korszakos jelentősége van a magyar operett létrejöttében. Noha jogtudós, és minisztériumi főtanácsos volt, mellesleg első hegedűs és és akadémikusan képzett zenész. Míg Kálmánék a könnyed bécsi operettet "gyártották" a Johann Strauss színháznak addig Huszka egyfajta verbunk-operett kiagyalásával töltötte hivatali munkája miatti szűkös idejét. Butaság összehasonlítani Bartók, vagy Kodály tevékenységével, bár annyiban lehetséges, hogy mindannyian a legkiválóbbak voltak az általuk választott területen.
Az sajnos komoly tévedés, hogy a millennium idején nem lett volna fontos a "multikulti", mert a monarchia, bár a nemzetiségi kérdést buta agresszivitással kezelte, ennek ellenére egy sok kultúrájú, színes formáció volt. A Gül baba, pont ezért lehetett saját korában (1905) is érdekes, sikeres.
Szintén történelmietlen állítás, hogy a az Oszmán birodalom alatt (az bizony teokrácia volt!) nem lehetett volna kereszténynek maradni. A valóság az, hogy a törökök nem szóltak bele a meghódított népek szabad vallásgyakorlásába, sőt a török emin mellett magyar bíró, zsidó rabbi és rác kenéz is ítélkezhetett.
A mai Európa antiiszlamista jelenségei buta "magyar aggyal" nem érthetőek, nem leképezhetőek. Ott a bevándorlók izolációjáról, a többségre kényszeríteni akart szokásairól van szó. Nálunk ilyen jelenség nincs. Kis malíciával a mai Magyarország még önmaga képes szegregálni csoportokat, míg nyugat Európa NEM TŰRI az önkéntes szeparációt és a segélyen duzzogást. Viszont a félholdat és a keresztet, meg a Dávid csillagot nincs ellenükre együtt látni.
"A céltábla nem lő vissza!"
Ezt mindig szem előtt tartottam és tartom ezután is.
Ezért nem az általam rendezett előadásról beszélek, csak a "nyilatkozatomról". Valamint arról, hogy "mit illik tudnia" egy rendezőnek.
"Huszka Jenő megbecsült egyénisége volt a m. művésztársadalomnak, a Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete elnökévé választotta. A Zeneszerzők Világszövetségének 1930-i bp.-i kongresszusán a világszövetség alelnökéül választották meg."
Írja a Magyar Életrajzi Lexikon.
Ezért sem blaszfémia "egy lapon említeni" Kodály Zoltánnal, vagy Bartók Bélával. Akkor sem, ha más-más zenei műfajt képviseltek.
De abban egyet értek "kisszekund"-al, hogy:
"Mindenkinek jogában áll tájékozatlannak és/vagy szemellenzősnek lennie."
Bartók Bélát és Kodály Zoltánt nem illik Huszkával egy napon említeni, ha zenéről van szó, mert ez sértően leértékelő rájuk nézvést.
Ezt illik tudnia, éreznie annak, aki zenés darabot rendez.
Ha ugyan rendezni kell a Gül babán valamit is. Szerintem semmit.
Nem is kell belepiszkálni! Még elronthatja.
Különböző hitű és kultúrájú emberek, ha egymás mellett éltek a világtörténelem során, mindig elkezdték egymást nagy indulattal öldösni. Így kerek a világ.
Az egri Gül baba rendezője például egyetlen mai, muszlim teokráciában sem rendezhetne semmit, ami egy fikarcnyit is keresztény.
A magyar milleneumi időszakra sok minden progresszív dolog jellemző volt, de ezek között nem szerepelt a ,,multikulti" történelmi érdeklődés.
Tudálékosan nagyot mondani persze mindenről lehet.
Egy operett meséje szinte semmit sem számít, lehet akár mekkora bugyutaság, üresség, mint pl. a Csikágó.
Csak a zene, a fülbemászó dallamok sora a fontos! Csak az!
Ami a rendező, különösnek mondható muszlimbarátságát illeti, nos az a magánügye. Nálunk Európában.
Mindenkinek jogában áll tájékozatlannak és/vagy szemellenzősnek lennie.
Ez nem erény, csak igen gyakori állapot
Bartók Bélát és Kodály Zoltánt nem illik Huszkával egy napon említeni, ha zenéről van szó, mert ez sértően leértékelő rájuk nézvést.
Ezt illik tudnia, éreznie annak, aki zenés darabot rendez.
Ha ugyan rendezni kell a Gül babán valamit is. Szerintem semmit.
Nem is kell belepiszkálni! Még elronthatja.
Különböző hitű és kultúrájú emberek, ha egymás mellett éltek a világtörténelem során, mindig elkezdték egymást nagy indulattal öldösni. Így kerek a világ.
Az egri Gül baba rendezője például egyetlen mai, muszlim teokráciában sem rendezhetne semmit, ami egy fikarcnyit is keresztény.
A magyar milleneumi időszakra sok minden progresszív dolog jellemző volt, de ezek között nem szerepelt a ,,multikulti" történelmi érdeklődés.
Tudálékosan nagyot mondani persze mindenről lehet.
Egy operett meséje szinte semmit sem számít, lehet akár mekkora bugyutaság, üresség, mint pl. a Csikágó.
Csak a zene, a fülbemászó dallamok sora a fontos! Csak az!
Ami a rendező, különösnek mondható muszlimbarátságát illeti, nos az a magánügye. Nálunk Európában.
Mindenkinek jogában áll tájékozatlannak és/vagy szemellenzősnek lennie.
Ez nem erény, csak gyakori állapot.
Hogy ennek a Kisszekundak mindig eszébe jut valami butaság. Sőt, le is írja.
Megpróbáltam "értelmesebbet összehozni, mint a nyilatkozatom", bár ezután is "szívesen nézem a keresztet a félholddal" és nem nagyon érdekel, hogy erről "kisszekund" német, francia, svájci ismerősei mit mondanának. Valamint, azt sem gondolom, hogy igazuk lenne.
Szegvári Menyhért rendező
A Gül baba tényleg egy pazar operett. Ha tehetem, majd megnézem.
Bízom benne, hogy a rendező értelmesebbet hozott össze a színpadon, mint a nyilatkozata, hogy ő szívesen nézi a keresztet a félholddal. Erről a németek, franciák, svájciak sokkal durvábbat mondanának. És igazuk van!