Lóháton Kazahsztánba

A Rádió1 hírei 2011.01.25.00:00

2009-es Kazahsztáni lovas útjukról tart úti beszámolót holnap este 7 órakor Csepin Péter a Világjáró Klubban a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Lóháton Kazahsztánba

A Rádió1 hírei 2011.01.25.00:00

2009-es Kazahsztáni lovas útjukról tart úti beszámolót holnap este 7 órakor Csepin Péter a Világjáró Klubban a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Lóháton Kazahsztánba

A Rádió1 hírei 2011.01.25.00:00

2009-es Kazahsztáni lovas útjukról tart úti beszámolót holnap este 7 órakor Csepin Péter a Világjáró Klubban a Bartakovics Béla Közösségi Házban.

Az előadó a Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző Egyesület elnöke, mintegy 5 lovas expedíció vezetője, nyeregben töltött 40 000 km-rel a háta mögött, kétszer lóháton körbe kerülte a történelmi Nagy Magyarország határát. A napi átlagos 50 km-es utat korhű történelmi magyar viseletben tették meg kazak lovak hátán, amellyel bizonyították a kazak lovak teljesítőképességét, alkalmasságát nagy távolságok megtételére. Az úton történelmi helyeket érintettek, Isszik kurgántól, az Aranyember sírjától indulva Oroszországon, Ukrajnán és Románián keresztül, hogy végül az Eger melletti Ószajlánál található, a hagyomány szerint Atilla sírjaként számon tartott kurgánnál végződjön az út.

Hozzászólások

1Kisszekund2011január26.17:35ÚjVálasz
Akkor tehát ez az akció a kazak márkájú (fajtájú) lovak píárját és marketingjét hivatott szolgálni?
Vagy mi az oka, hogy nem magyar lófajtákat választottak a Trianon előtti országhatár körbelovaglásához?
Belegondolva ebbe az akcióba: Nem tudom, hogy más miként van ezzel, de én ezt a hun ősrokonságot még vállalnám. Mert miért ne? De a kazakot...?
A finnugor az miért nem volt jó? Büdös a Nokiájuk?

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.