MSZP: Kezdeményezések a hevesi térség felzárkóztatásáért

A Rádió1 hírei 2011.01.19.00:00

Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke és Kontra Gyula, választókerületi elnök tegnap Hevesen tartott sajtótájékoztatót. Ismertették, hogy milyen további kezdeményezések szükségesek a hevesi térség felzárkóztatásáért.

MSZP: Kezdeményezések a hevesi térség felzárkóztatásáért

A Rádió1 hírei 2011.01.19.00:00

Hirdetés

MSZP: Kezdeményezések a hevesi térség felzárkóztatásáért

A Rádió1 hírei 2011.01.19.00:00

A munkahelyek létrehozásának ösztönzése a legfontosabb feladat, ebben minden érintettnek össze kell fogni. Építeni lehet az elmúlt évek fejlesztéseire, korábbi kistérségi programokra. Az ipari park Heves város meghatározó ipari vállalatainak szomszédságában gazdaságfejlesztési adottsága a városnak, a térségnek. Hagyományosan jó a mezőgazdasági területek hasznosítása, sok ember számára jelentenek megélhetést. A belvízkárok rendezése, vízelvezető rendszerek további kiépítése nagyon fontos feladatok.

Csáki Zsigmonddal történt egyeztetés alapján a szocialisták támogatják Heves város 400 millió forintos rehabilitációs tervét, a járóbeteg-ellátás, a fürdő és a kemping fejlesztést. A 600 millió forintos beruházás egyharmada a városnak rendelkezésére áll. Ezek a fejlesztési projektek jó előkészítettségűek, a Regionális Operatív Program keretében megvalósíthatják.

Dr. Sós Tamás tájékoztatást adott az önkormányzati dolgozókat érintő kérdésekről Dr. Pintér Sándor belügyminiszterhez benyújtott parlamenti kérdésére kapott válasz alapján.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által 2010, december 11-én elkészített, a Magyar Közlönyben 2010 . december 30-án kihirdetett, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak
2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint — a Kormány 2010. november 24-i döntésének megfelelően — kompenzációra kerül sor azért, hogy 2011-ben a közszférában dolgozók nettó, kézhez kapott rendszeres keresete ne csökkenjen akkor
sem, ha az adó- és járulékváltozások hátrányosan érintenék a munkavállalókat.

Az adó és járulék változások miatt a Magyar Államkincstár Államháztartási Összefoglaló Fő osztályának tájékoztatása szerint a bérkompenzáció mintegy 340 ezer önkormányzati dolgozót érint, a kompenzáció 2011. évi becsült költsége (bruttó bér munkáltatói járulék nélkül) 16,9 milliárd forint. A kompenzáció mértékének számításakor a személyi jövedelemadó változása mellett figyelembe vették a munkavállalói nyugdíjjárulék 0,5%-os emelését is.

A rendelet rendelkezik arról, hogy a januári fizetéshez kapcsolódó, a bérekkel együtt február elején kifizetésre kerülő kompenzáció fedezetére 2011.január 31-én a Kincstár előleget folyósít az önkormányzatoknak decemberi elszámolás mellett. A további hónapokban az önkormányzatok nettó finanszírozás keretében, a tárgyhó utolsó munkanapján fogják megkapni a bér és a kompenzáció kifizetéséhez szükséges összeget.

Hozzászólások

2Bekiabáló2011január20.09:16ÚjVálasz
Pontosak a meglátások. De nem tudom S.O.S. Úr, miért nem az ön uralkodása alatt volt ennyire fontos a térség felzárkóztatása?
1Kisszekund2011január19.12:45ÚjVálasz
Munkahelyeket csak a vállalkozások hozhatnak létre tartósan. Ergo, tessék hatékonyan és bürokrácia-mentesen támogatni őket!
Még Hevesen is meg lehetne próbálni...
Hogy ebben a városban kempinget meg fürdőt fejleszteni szükséges volna?
Ettől jobb lesz a hevesieknek?
Sajnos kétlem.
Heves nyomorog és sorvad. Az értelmiség mind menekül a városból.
Heves legsúlyosabb problémája a cigánykérdés.
Ez rövid és közép távon a város jövőjének kilátástalanságát jelenti.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.