←→

Hirdetés

 
 
 

Rostás Bea Piros fotói a Bródyban

Színfó 2011.01.02.00:00
Szerdától látható a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban Rostás Bea Piros, AZ UTAZÓ  - kamera a szobrász kezében című fotó kiállítása. A tárlatot 17 órakor  Gál Gábor fotóriporter, és Sohajdáné Bajnok Katalin  nyitja meg.
 
 

Rostás Bea Piros fotói a Bródyban

Színfó 2011.01.02.00:00
Szerdától látható a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban Rostás Bea Piros, AZ UTAZÓ  - kamera a szobrász kezében című fotó kiállítása. A tárlatot 17 órakor  Gál Gábor fotóriporter, és Sohajdáné Bajnok Katalin  nyitja meg.
 
 

Hirdetés

 
 
 

Rostás Bea Piros fotói a Bródyban

Színfó 2011.01.02.00:00
Szerdától látható a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban Rostás Bea Piros, AZ UTAZÓ  - kamera a szobrász kezében című fotó kiállítása. A tárlatot 17 órakor  Gál Gábor fotóriporter, és Sohajdáné Bajnok Katalin  nyitja meg.
Rostás Beáta, becenevén Piros, Egerben született 1979. augusztus 16.-án, és jelenleg is Egerben él. 2004-ben szerzett szobrász diplomát Magyarországon, Pécsett, Bencsik István tanítványaként. Szakmai sikereiért már diákként Köztársasági ösztöndíjjal jutalmazták, és éveken át Heves Megye és Eger város ösztöndíjasa volt. Azóta díjazták munkáját 2009-ben Szerbiában, a Nemzetközi Nő Művészek kiállításán „Legjobb kerámia kisplasztika” díjjal, és Litvániában az Anyácska gránit szobrát bronz diplomával. 2010-ben Heves Megyei Príma Díjra jelölték. Számos magyar és külföldi Művészeti Egyesület tagja. Hat egyéni és 40 csoportos kiállításon mutatta be eddig munkáit.

Diploma után dolgozott Pécsett Művészeti Társaságoknál, majd mindent hátrahagyva teljesen a szobrászatra koncentrált, és pályázott külföldi szakmai lehetőségekre. 2004 óta 21 Nemzetközi Kő- Szobrász Szimpozionon vett részt, az Egyesült Arab Emirátusokban, Kínában, Litvániában, Görögországban, Olaszországban, Romániában, többször faragott Egyiptomban, Oroszországban, Németországban, Törökországban, a Cseh Köztársaságban, Szlovéniában. Az elmúlt 6 évben 22 nagyméretű köztéri kő (márvány, gránit, homokkő, mészkő) szobrot faragott a világ számos pontján. Munkáinak központi témája a KAPCSOLAT, kapcsolódás.

 

 
 

Hozzászólások

  • 1Kisszekund2011január02.17:31ÚjVálasz

    Bravó! Ihol egy, még fiatalnak mondható, tehetséges, benszülött szobrászművész, aki ráadásul nő. Kétszeresen bravó!
    Ideje lenne már a városvezetésnek is rendelnie tőle egy-két köztéri szobrot.
    De szépet!

     

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

 

Hirdetés

 
 
 

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.
 

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.
 

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!
 

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.
 

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.
 

Hirdetés

 
 
 
 

Hirdetés