2011 legfontosabb változásai

Csehi Dorina 2011.01.02.00:00

Január elsejével több lényeges változás is történt a jogszabályokban. Létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, egykulcsos, 16 százalékos lett a személyi jövedelemadó-rendszer, hatályba lépett a családi adózás, s átalakul a nyugdíjrendszer is.

2011 legfontosabb változásai

Csehi Dorina 2011.01.02.00:00

Hirdetés

2011 legfontosabb változásai

Csehi Dorina 2011.01.02.00:00

Összeolvadt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, azaz az APEH a vám és pénzügyőrséggel. Együttes nevük január elsejétől Nemzeti Adó- és Vámhivatal lett.

Tegnaptól egykulcsos, 16 százalékos lett a személyi jövedelemadó rendszere, így a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20-ról 16 százalékra csökkent. A családi adózás is hatályba lépett: egy vagy két eltartott esetében 62.500 forint a családi adóalap-kedvezmény, három vagy több eltartott esetében pedig 206.250 forint. A magánszemélyeknek elég egy adónyilatkozatban beszámolni a jövedelmeikről, így egyszerűbb lesz a személyi jövedelemadó bevallása.

78.000 forint lett a minimálbér összege, a havi garantált bérminimumot pedig 94.000 forintra emelték. Az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlása szerint a többi munkavállaló 4-6 százalékos béremelésre számíthat. Nem lesz azonban béremelés a közszférában az állami takarékosság miatt, de havi kompenzációt ad a kormány az alacsony és közepes keresetű munkatársaknak, akik nem jogosultak családi kedvezményre.

2011-től minden nő nyugdíjba vonulhat, ha teljesített 40 év munkaviszonyt. Beleszámít a jogosultsági időbe a gyermekneveléssel és a keresőtevékenységgel járó jogviszonnyal szerzett szolgálati idő. A nyugdíjasok idén 3,8%-os nyugdíjemelésben részesülnek.

A nyugdíjrendszer is átalakul: megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság. Minden munkavállaló eldöntheti, hogy tagja lesz az állami nyugdíjrendszernek vagy a nyugdíjcélú befizetéseit önkéntes alapon teljesíti nyugdíjcélú befizetésekkel. Ha az utóbbit választja, erről január 31-ig nyilatkozatot kell tennie, s értesítenie a munkáltatót is. Akik visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, azoknak egyéni számlavezetést garantál az állam, adómentességet az esetleges reálhozamból, illetve kompenzálják azt is, ha veszteség keletkezett a magánnyugdíjpénztárnál.

A gyermekgondozási segély időtartama 2011-től újra három évre emelkedik kettőről, de csak akkor kapják meg a munkába visszatérő édesanyák az állami támogatást, ha legfeljebb heti 30 órás munkaidőben dolgoznak.

Megszűnik a rendelkezésre állási támogatás, a rát is, helyette bevezetik a bérpótló juttatást. A mértéke a korábbi összeggel egyezik meg, azaz a mindenkori öregségi nyugdíj minimumának felel meg.

2011 már egy teljes adóév lesz, amikor alkalmazhatják a félmilliárd forintnál kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások a 10 százalékra csökkentett társasági adót, amely tavaly nyáron még 19 százalék volt.

Már 2010. december 30-tól él az a szabály is, amely az állami vezetők számára 2 millió forint felettit, a közszféra munkavállalói számára pedig 3,5 millió forint feletti végkielégítésre 98 százalékos adót ró ki.
Az elmúlt hetekben folyamatosan drágult az üzemanyag is. Az áru és személyfuvarozók január elsejétől 6,5 forintos adó-visszatérítést kapnak, hogy Magyarországon tankoljanak és ne külföldön.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A nagy egri visszarendeződés

Esterházy Péter: „Akkor most, kérlek szépen, visszajöttek a komcsik vagy nem jöttek vissza? Visszának visszajöttek, de hogy komcsik-e?”

Visszajöttek a fideszesek. Vagy nem jöttek vissza. De akkor ki jött vissza helyettük, a képükben? És mi történt, történik, fog történni Egerben? Megannyi kínos kérdés.

Ahhoz, hogy sejtésünk legyen a jelenről és a jövőről, egy kicsit szembe kell néznünk a múlttal, meg kell értenünk, hogy mi is történt Egerben. Lényegében a teljes közgyűlést polgármesterestől lecserélték az egriek, amiből az is következik, hogy a városi cégek vezetői is nagy számban lesznek lecserélve, és valójában a teljes városi politikai elit megy a levesbe.

Halvány lila dunszt – A Neumann gimi tündöklése és bukása(?)

A hír az, hogy a Neumann János Gimnázium vezetése éppen a katolikus egyháznak ajánlkozik, hogy vigye tovább Eger ikonikus iskolájának a működtetését. És persze vagyonát, ami az egrieké volt, és amit egy alapítványi iskolához adtak oda, nem egyházihoz. De hogyan juthattunk idáig, hogy maga Sipos Mihály igazgató úr, a város egyik legjobb iskolájának atyja és gazdája készül bedobni életművét a klerikálpopulista, hogy világosabban ne fogalmazzunk, emésztőgödörbe? A válasz nagyon egyszerű: simán és kiszámíthatóan. Ehhez csak egy kicsit kell ismernünk a Lila iskola sztoriját és a rendszerváltás felemás normáit.

Lenkey-ház, az egri lombkorona sétány

Cseppben az állatorvosi ló az egri Lenkey-ház története. Az önkormányzat úgy döntött, hogy nem épít napelemparkot, hanem részben az arra szánt pénzből felújít egy rossz helyen és rossz állapotban lévő jellegtelen házat, aminek egyetlen története, hogy valaha Lenkey János, az Egerben országos hírű honvédtábornok ott látta meg a napvilágot. Értsük jól, a ház semmilyen jelentőséggel nem bírt a város életében, nem volt szalon, az ellenállás fészke stb. Egyszerű lepukkant lakóház volt, ahol egy gömöri közszolga családja lakott, és itt született gyermekük, aki később tábornok és derék honvéd lett. Nem építészeti és nem várostörténeti csoda. Most meg csaknem négymillióért újítják fel négyzetméterenként, ráadásul tapintható némi összefonódás a mostani polgármester és a nyertes cég között. El sem készültek vele határidőre, bár a város átvette, ami pedig elkészült, az kívülről is jól láthatóan trehány munka, a Fideszes várigazgató és a durcás városvezetés meg nem adja ki a szerződést, mondván üzleti titok.

Harminc éve a „lokálpatriótákról”

Az Egri Est-et több mint harminc éve alapítottuk. Olyan akkori fiatalok, akik azt gondoltuk, hogy erős demokrácia, csak szabad nyilvánossággal karöltve létezik. Igazunk volt. A választás szabadságához hozzátartozik az információhoz jutás szabadsága is. Az alábbi cikk 1993. áprilisában jelent meg. Szereplőinek egy része még ma is aktív. Sokan persze már meghaltak.

Amiért mégis fontos, hogy ilyen távlatból újra olvassuk, az azért van, mert ma lényegében ugyanazok a populista szólamok öntik el az egri közéletet, amelyek végül a helyi politika kiüresedéséhez, a tehetségtelen akarnokok masírozásához vezettek. Érdemes megfigyelni, hogy az antiparlamentáris retorika egy bő emberöltő távlatából hogyan köszön vissza, hogy a demokratikus pártok hogyan lettek egy azóta a klerikálfasizmus irányába tartó rendszer kipécézett ellenségei. És láthatjuk az EVAT Zrt. bölcsőjét, amiben egy gazdasági-hatalmi torzszülött ringott.

Állampolgári Részvétel Hete Egerben

Egerben két helyszínen is összetanakodhatnak a polgárok, hogy megbeszéljék az őket érintő ügyes-bajos dolgaikat. Október 6-án a Laborban Rázsi Botond igazgató úrral beszélgetnek arról, hogy a diákokat távol tartja-e az iskola a közélettől, október 8-án a Civil Közösségi Házban pedig a Családok a családokért aktivistái várják az érdeklődőket.