Versmondó találkozó a Forrásban

Színfó 2010.12.30.00:00

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ Forrás Gyermek és Ifjúsági Háza a Magyar Kultúra Napja alkalmából az „Ötágú síp üzenete” címmel versmondó találkozót hirdet diákoknak.

Versmondó találkozó a Forrásban

Színfó 2010.12.30.00:00

Versmondó találkozó a Forrásban

Színfó 2010.12.30.00:00

A találkozót Heves megye 7-8. osztályos általános iskolásai, kisgimnazistái számára meghívott határon túli diákok részvételével rendezik meg. A versenyre magyar költők verseinek bemutatását várják.

A nevezés feltételei, hogy iskolánként maximum 2 fő vehet részt a megmérettetésen, akiknek egy olyan magyar költő versét kell bemutatniuk, amelyeknek időtartalma nem haladja meg az 5 percet.

A kitöltött nevezési lapot 2010. január 17-ig kell eljuttatni a Forrás Gyermek és Ifjúsági Ház címére: 3300 Eger, Bartók Béla tér 6.

A rendezvény 2010. január 29-én, szombaton 10 órakor lesz.

Hozzászólások

1Kisszekund2011január02.18:02ÚjVálasz
A kezdeményezés igazán szép gondolat, méltó kezdeményezés ehhez a közintézményhez.
A felhívásban talán szerepel az is, hogy milyen jutalmakat kapnak majd a legjobbak? Mert ez fontos!
Fontos ám az is, hogy kikből áll majd össze a zsűri.
Ha ugyanis neves színművészeket, irodalmi kiválóságokat kérnek fel és az elbírálás szempontjai is egzakt, pontozásos rendszerben történik, ami nyilvános, akkor a dolog rendben van.
Ha azonban a fentiek közül valami hiányzik, akkor ez a versmondó találkozó csak egy tét nélküli dagonya és pótcselekvés lesz.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés

A 25 éves Piaf az egrerszalóki temetőben sem nyugszik

Amikor voltak színházak Egerben, akkor voltak legendás színészek, rendezők és előadások is. Ilyen volt a Piaf, Nádasy Erika címszereplésével és Szegvári Menyhért rendezésében, Nagy Zoltán, Ágoston Ottó, Baran Grzegorz és Takács Balázs zenei kíséretében.

Dokumentumfim fesztivál Egerben is

Szerencsére sikerült idén is Egerbe csábítani néhány filmet a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BDIF) programjából. Nem is akármilyen filmeket. Az egri Uránia Mozi ismét megtelik élettel, és az arra fogékony egriek február első hétvégéjén kicsit közelebb kerülhetnek a világ szellemi fősodrához. Számomra különösen kedves az indiai „Népszabadság sztori”, amelyben bemutatják, hogyan lehetetleníti el a fékevesztett diktatúra a független sajtót és az igazság kiderülését, kikiáltva azt a gonosz fészkének. A többi film is olyan, ami meghatározhatja egy-egy ember egész életét.

Az én könyvtáram

Két hete Karafiáth Orsolya költő-író-újságíró barátnőm egy kósza facebook-magánbeszélgetés során felkért, hogy tudnék-e valamit mondani neki a magánkönyvtáramról a Magyar Narancs számára készítendő színes interjúcsokrához. Tudtam. Mivel a Mancsban helyhiány és előre megadott flekk-terjedelem miatt az eredeti mondandóm sajnos nyomtatásban csak kicsit módosítva, rövidítve tudott megjelenni, a teljes eredeti írást nagy szeretettel Weil Zoltán barátom és a kedves egri olvasók rendelkezésére bocsájtom advent alkalmából!

A szájbarágós színház szájba vágós

Szép kis hisztéria kerekedett abból, hogy Venczel Valentinnal, az újvidéki Magyar Színház igazgatójával kettesben arról is beszélgettünk, hogy miért hagyott ott egy szerinte vállalhatatlan egri produkciót Blaskó Balázs színházában. Az adás rögzítése után, a kiborulásra és méltatlankodásra mindig kész Blaskó direktor úr követelte, hogy a beszélgetést a Városi Tv ne adja le, mert ugyan azt ő nem látta, de szerinte jó nem lehet, így annak bemutatásától a tv eltekintett. Az Egri Színen azonban most bemutatjuk a letiltott adást.

Cigány Mózes

Tudták, hogy Eger hírnevét nem a bornak, a fürdőnek, vagy a barokk építészetnek köszönheti, de még csak nem is egy évadzáró csetepaténak, amit követően 1552-ben az oszmán sereg hazavonult. A hírnevet egy a Gárdony melletti Agárdról Egerbe költözött bizonyos Ziegler Géza romantikus regényének köszönheti. Az író-újságíró Ziegler Egerben már a Gárdonyi nevet használta, és ezen a néven lett kora sikeres tollforgatója.